„Heraldikai lexikon/Kecske” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2016. június 29., 17:52-kori változata

Névváltozatok:
őz, Ziege (TESz. III. 48.)

la: caprea, en: goat
Rövidítések

A kecske a heraldikában rövid, enyhén íves, szarvakkal, szakállal ábrázolt állat. Leginkább ágaskodó helyzetben fordul elő. Ha a szarva egyenes vagy enyhén ívelt, bak, ha egyenes, de rövid, zerge, ha csigavonalban meggörbült, kos. Mivel a kőszáli kecske háziasított fajtája és szelíd vérmérsékletű, ami nem igen teszi alkalmassá előnyösnek tartott emberi tulajdonságok kifejezését, a címertanban viszonylag ritka és leggyakrabban vallási összefügésben vagy beszélő címerként fordul elő, mint például Kecskemét címerében. Egyes ábrázolásmódjait nehéz elkülönítemi a baktól vagy a zergétől.

Számos heraldikai megjelenése vallási eredetre nyúlik vissza. Kecskemét 14. századi pecsétjén a város patrónusa, Szent Miklós látható pásztorbottal, mely az alján kecskefejjel van díszítve. A kecskefejből a 16-17. században fokozatosan a város ágaskodó kecskét ábrázoló címere lett. Az Arad megyei Lázár család címerében "öklelő kecskefej" van.

A heraldikában előfordulnak a kos- vagy kecskeszarvas nőábrázolások és néha a kosfejű és sastestű kecskesas (de: Ziegenadler) is.

A régi hiedelemvilágban termékenységi jelkép, az Ég, a szerelmi vágy, a bujaság szimbóluma. Dionüszosz szőlőisten állataként gyakran ábrázolják szőlőtővel. Ez látható például a Hanva nemzetség címerében. Bacchus és Juno kultuszában a "tejelő" fügével együtt szerepel (vö. latin caprificus 'fügefa'). A keresztény szimbolikában a Bujaság és az elkárhozottak jelképe. A középkorban a fekete kecskebak a boszorkányszombatokon elnöklő sátán képmása, míg az állatöv halfarkú bak csillagképe (Capricornus) Jézusnak is az egyik szimbóluma volt. Ennek halteste a Krisztus születésével kezdődő Halak korszakára, kecskefeje az ószövetségi bűnbak és az áldozati gödölye megfelelője. Gyakran ábrázolták bakkecsketesttel az egyszarvút is.

A bestiáriumok szerint a kecskebak egy buja fenevad, mely az egészségtől duzzadű természetéről ismert. Ez olyannyira felajzza, hogy a vére képes a gyémántot is feloldani, amelynek semmilyen kő vagy tűz nem képes ártani.

Lásd még

bak, bárány, kos, zerge,

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-[[Kép:Kecskemét.jpg|thumb|Kecskemét címere]]
+[[Fájl:Coa Hungary Town Kecskemét.svg|thumb|80px|Kecskemét címere]]
-[[Fájl:Zikmund_Kozel_z_Rýzntálu_címere.jpg|thumb|Zikmund Kozel z Rýzntálu (1548 - 1598), gazdag Kutná Hora-i polgár címere (Kozel a. m. kecske)]]
+[[Fájl:Zikmund Kozel z Rýzntálu címere.jpg|thumb|Zikmund Kozel z Rýzntálu (1548 - 1598), gazdag Kutná Hora-i polgár címere (Kozel a. m. kecske)]]
+{{Heraldikai lexikon/névváltozatok|őz, Ziege (TESz. III. 48.)
+la: caprea, en: goat}}
-<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE -->
-<div class="keretjobb" style="width:25%; border:1px; background-color:#ebf9fe">
-<big>Névváltozatok: őz, Ziege (TESz. III. 48.)
-la: caprea, en: goat
-<br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/Rövidítések Rövidítések:]
-</big>
-</div>
-<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
 A '''kecske''' a heraldikában rövid, enyhén íves, szarvakkal, szakállal ábrázolt állat. Leginkább [[ágaskodó]] [[helyzet]]ben
@@ 18. sor: / 9. sor: @@
 kőszáli kecske háziasított fajtája és szelíd vérmérsékletű, ami nem igen teszi alkalmassá előnyösnek tartott emberi
 tulajdonságok kifejezését, a [[címertan]]ban viszonylag ritka és leggyakrabban vallási összefügésben vagy [[beszélő címer]]ként fordul elő,
 mint például Kecskemét címerében. Egyes ábrázolásmódjait nehéz elkülönítemi a baktól vagy a zergétől.
 Számos heraldikai megjelenése vallási eredetre nyúlik vissza. Kecskemét 14. századi pecsétjén a város patrónusa, Szent Miklós
 látható pásztorbottal, mely az alján kecskefejjel van díszítve. A kecskefejből a 16-17. században fokozatosan a város [[ágaskodó]]
 kecskét ábrázoló címere lett. Az Arad megyei Lázár család címerében "öklelő kecskefej" van.
 A heraldikában előfordulnak a kos- vagy kecskeszarvas nőábrázolások és néha a kosfejű és sastestű kecskesas (de:
@@ 28. sor: / 19. sor: @@
 A régi hiedelemvilágban termékenységi jelkép, az Ég, a szerelmi vágy, a bujaság szimbóluma. Dionüszosz szőlőisten állataként gyakran ábrázolják szőlőtővel. Ez látható például a Hanva nemzetség címerében. Bacchus és Juno kultuszában a "tejelő" fügével együtt szerepel (vö. latin caprificus 'fügefa'). A keresztény szimbolikában a Bujaság és az elkárhozottak jelképe. A középkorban a fekete kecskebak a boszorkányszombatokon elnöklő sátán képmása, míg az állatöv halfarkú bak csillagképe
 (Capricornus) Jézusnak is az egyik szimbóluma volt. Ennek halteste a Krisztus születésével kezdődő Halak korszakára, kecskefeje az ószövetségi bűnbak és az áldozati gödölye megfelelője. Gyakran ábrázolták bakkecsketesttel az [[egyszarvú]]t is.
-A bestiáriumok szerint a kecskebak egy buja fenevad, mely az egészségtől duzzadű természetéről ismert. Ez olyannyira felajzza, hogy a vére képes a gyémántot is feloldani, amelynek semmilyen kő vagy tűz nem képes ártani.
+A bestiáriumok szerint a kecskebak egy buja fenevad, mely az egészségtől duzzadű természetéről ismert. Ez olyannyira felajzza, hogy a vére képes a gyémántot is feloldani, amelynek semmilyen kő vagy tűz nem képes ártani.
 ==Lásd még==
 {{Hl|Bak|bak}}, {{Hl|Bárány|bárány}},  {{Hl|Kos|kos}}, {{Hl|Zerge|zerge}},
 [[Kategória:Heraldika]]