Szakácskönyv/Mit-mihez/B/Benedekfű

Recept mérete: 2244 bájt

Szakácskönyv

Benedekfű

Benedekfű Latin neve: (Cnicus benedictus) Népies nevei: áldott bogáncs, keserű bogáncs, áldottfű, áldott bárcs, áldott haloványka, pápafű. Virágzása kezdetén aratják. Gyógyászati célokra oldalhajtásait és felső 30–40 cm hosszú virágos, leveles részét szedik. Árnyékos helyen kell szárítani, mert a napfényre érzékeny; azon hamar kifakul. 1 kilogramm szárítmányhoz 4 kilogramm nyers növény kell. Gyógyhatása: Epe-, máj-, gyomor- és bélbajok, emésztési zavarok, étvágygerjesztő. Jó emésztés- és étvágyjavító hatású szer. Fokozza a gyomorsav elválasztását. A népi gyógyászatban epehajtóként, így sárgaság ellen is alkalmazzák. Védi a májat. Más, hasonló hatású drogokkal előnyösen kombinálható. Különösen nőgyógyászati panaszokra (erős és rendszertelen menstruációs vérzés csillapítására) és idegkimerültség ellen ajánlott. Antibiotikus hatása is van. Virágos hajtását étvágyjavító, epehajtó, sárgaság elleni teakeverékekben, keserű italokban használják. Teája: étvágyjavító, emésztést serkentő, epehajtó, sárgaság elleni hatású. Teában gyakran keverik citromfűvel. Ehhez mindkét növényből 2–2 teáskanálnyit forráznak le fél liter forró vízzel, és öt 5 perc múlva leszűrik. Naponta 2 csészényi ajánlott, fél órával az étkezések előtt. Rendkívül keserű; ezt a likőriparban használják ki (gyomorkeserűk gyártásánál) Benedekfű ellenjavallat Gyomor- és bélfekélyeseknek ellenjavallt; allergiás reakciókat is kiválthat. Túladagolása émelygést, gyomorgörcsöt, hányást okozhat. Kaszattermése szappangyártásra alkalmas zsírosolajat is tartalmaz. A XVI. században tévesen azt gondolták, hogy a pestis gyógyítására alkalmas.