„Heraldikai lexikon/Bőségszaru” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
névváltozatok sablonnal AWB |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:KharkovTownflag.gif|thumb|]] |
[[Kép:KharkovTownflag.gif|thumb|]] |
||
⚫ | |||
<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> |
|||
<div class="keretjobb" style="width:35%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> |
|||
⚫ | |||
de: Füllhorn, la: cornu Copiae, gr: |
de: Füllhorn, la: cornu Copiae, gr:}} |
||
</big> |
|||
</div> |
|||
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> |
|||
A '''bőségszaru''' a jólét, a termékenység és a szerencse jelképe, melyet a [[bika]] szarva szimbolizál. A görög mitológia |
A '''bőségszaru''' a jólét, a termékenység és a szerencse jelképe, melyet a [[bika]] szarva szimbolizál. A görög mitológia |
||
szerint a Zeuszt szoptató Amaltheia kecske egyik szarvából vagy Akhelóosz folyamisten Héraklész által letört szarvából ered, |
szerint a Zeuszt szoptató Amaltheia kecske egyik szarvából vagy Akhelóosz folyamisten Héraklész által letört szarvából ered, |
||
melyet a Heszperiszek töltöttek meg aranygyümölccsel. |
melyet a Heszperiszek töltöttek meg aranygyümölccsel. |
||
Amaltheia a mitológiában hol nimfaként, hol kecskeként szerepel. Egyik szarvából nektár, a másikból ambrózia folyt. Ovidius |
Amaltheia a mitológiában hol nimfaként, hol kecskeként szerepel. Egyik szarvából nektár, a másikból ambrózia folyt. Ovidius |
||
22. sor: | 16. sor: | ||
folyóistennek adta, aki a Héraklésszal való harc során elvesztette a saját szarvát és a győztes ellenfelének cserébe amaltheia |
folyóistennek adta, aki a Héraklésszal való harc során elvesztette a saját szarvát és a győztes ellenfelének cserébe amaltheia |
||
szarvát adta. Egy másik legenda szerint Héraklész Akheleósz letört szarvát a nimfáknak ajándékozta, akik megtöltötték |
szarvát adta. Egy másik legenda szerint Héraklész Akheleósz letört szarvát a nimfáknak ajándékozta, akik megtöltötték |
||
gyümölccsel és virágokkal, bőségszarunak nevezték el és (Ovidius szerint) a bőség istennőjének, Copiának ajándékozták. |
gyümölccsel és virágokkal, bőségszarunak nevezték el és (Ovidius szerint) a bőség istennőjének, Copiának ajándékozták. |
||
Az ókori legendákban és művészetben a bőség és az áldás általános szimbóluma és ezáltal különféle isteni lények |
Az ókori legendákban és művészetben a bőség és az áldás általános szimbóluma és ezáltal különféle isteni lények |
||
30. sor: | 24. sor: | ||
gyakran. Charkov címerében a prosperitást jelképezi. Bőségszaru van a Gomba család címerében. A magyar heraldikában |
gyakran. Charkov címerében a prosperitást jelképezi. Bőségszaru van a Gomba család címerében. A magyar heraldikában |
||
gyümölcsök (Heinerle címer), drágakövek, zöld kígyók (Hidegkeőy címer), virágok és kalászok (Horváth 1792, Kornelli), |
gyümölcsök (Heinerle címer), drágakövek, zöld kígyók (Hidegkeőy címer), virágok és kalászok (Horváth 1792, Kornelli), |
||
pénzérmék (egyes bányavárosok) ömlenek ki belőle. |
pénzérmék (egyes bányavárosok) ömlenek ki belőle. |
||
http://images.vector-images.com/r/lithuania/200 |
http://images.vector-images.com/r/lithuania/200 |
A lap 2016. június 2., 22:07-kori változata
Névváltozatok:
bőség-szarv (Nagy Iván IV. 418.)
de: Füllhorn, la: cornu Copiae, gr:
Rövidítések
A bőségszaru a jólét, a termékenység és a szerencse jelképe, melyet a bika szarva szimbolizál. A görög mitológia szerint a Zeuszt szoptató Amaltheia kecske egyik szarvából vagy Akhelóosz folyamisten Héraklész által letört szarvából ered, melyet a Heszperiszek töltöttek meg aranygyümölccsel.
Amaltheia a mitológiában hol nimfaként, hol kecskeként szerepel. Egyik szarvából nektár, a másikból ambrózia folyt. Ovidius szerint amikor letört a szarva, mert fához ütötte, egy nimfa friss zöld ággal tekerte körül és megtöltötte édes gyümölccsel, átadta Zeusznak, aki a szarvat és a kecskét a csillagok közé helyezte. Egy másik legenda szerint Zeusz maga törte le a kecske szarvát és Amaltheiának, valamint nővérének, egykori dajkáinak ajándékozta. Megígérte, hogy bármikor bármit kérnek, a szarvból az bőséggel elő fog bújni. A bőségszaru az Akheleószról szóló legendákban is felbukkan. A nimfa a szarvat állítólag Akheleósz folyóistennek adta, aki a Héraklésszal való harc során elvesztette a saját szarvát és a győztes ellenfelének cserébe amaltheia szarvát adta. Egy másik legenda szerint Héraklész Akheleósz letört szarvát a nimfáknak ajándékozta, akik megtöltötték gyümölccsel és virágokkal, bőségszarunak nevezték el és (Ovidius szerint) a bőség istennőjének, Copiának ajándékozták.
Az ókori legendákban és művészetben a bőség és az áldás általános szimbóluma és ezáltal különféle isteni lények attribútuma, mint Tyché istennőé (Fortuna, Szerencse). A kereszténységben a remény, a termékeny ősz és a föld attribútuma volt. A címertanban művészi módon meggörbült és spirálszerűen bordázott szarvként ábrázolják. A magyar heraldikán kívül főleg a latin-amerikai országok címereiben (Honduras, Kolumbia, Panama, Peru, Venezuela) fordul elő gyakran. Charkov címerében a prosperitást jelképezi. Bőségszaru van a Gomba család címerében. A magyar heraldikában gyümölcsök (Heinerle címer), drágakövek, zöld kígyók (Hidegkeőy címer), virágok és kalászok (Horváth 1792, Kornelli), pénzérmék (egyes bányavárosok) ömlenek ki belőle.
http://images.vector-images.com/r/lithuania/200