„Heraldikai lexikon/Bőségszaru” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
névváltozatok sablonnal AWB
1. sor: 1. sor:
[[Kép:KharkovTownflag.gif|thumb|]]
[[Kép:KharkovTownflag.gif|thumb|]]


{{Heraldikai lexikon/névváltozatok|bőség-szarv (Nagy Iván IV. 418.)
<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE -->

<div class="keretjobb" style="width:35%; border:1px; background-color:#ebf9fe">
<big>Névváltozatok: bőség-szarv (Nagy Iván IV. 418.)
de: Füllhorn, la: cornu Copiae, gr:
de: Füllhorn, la: cornu Copiae, gr:}}
</big>
</div>
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->


A '''bőségszaru''' a jólét, a termékenység és a szerencse jelképe, melyet a [[bika]] szarva szimbolizál. A görög mitológia
A '''bőségszaru''' a jólét, a termékenység és a szerencse jelképe, melyet a [[bika]] szarva szimbolizál. A görög mitológia
szerint a Zeuszt szoptató Amaltheia kecske egyik szarvából vagy Akhelóosz folyamisten Héraklész által letört szarvából ered,
szerint a Zeuszt szoptató Amaltheia kecske egyik szarvából vagy Akhelóosz folyamisten Héraklész által letört szarvából ered,
melyet a Heszperiszek töltöttek meg aranygyümölccsel.
melyet a Heszperiszek töltöttek meg aranygyümölccsel.


Amaltheia a mitológiában hol nimfaként, hol kecskeként szerepel. Egyik szarvából nektár, a másikból ambrózia folyt. Ovidius
Amaltheia a mitológiában hol nimfaként, hol kecskeként szerepel. Egyik szarvából nektár, a másikból ambrózia folyt. Ovidius
22. sor: 16. sor:
folyóistennek adta, aki a Héraklésszal való harc során elvesztette a saját szarvát és a győztes ellenfelének cserébe amaltheia
folyóistennek adta, aki a Héraklésszal való harc során elvesztette a saját szarvát és a győztes ellenfelének cserébe amaltheia
szarvát adta. Egy másik legenda szerint Héraklész Akheleósz letört szarvát a nimfáknak ajándékozta, akik megtöltötték
szarvát adta. Egy másik legenda szerint Héraklész Akheleósz letört szarvát a nimfáknak ajándékozta, akik megtöltötték
gyümölccsel és virágokkal, bőségszarunak nevezték el és (Ovidius szerint) a bőség istennőjének, Copiának ajándékozták.
gyümölccsel és virágokkal, bőségszarunak nevezték el és (Ovidius szerint) a bőség istennőjének, Copiának ajándékozták.


Az ókori legendákban és művészetben a bőség és az áldás általános szimbóluma és ezáltal különféle isteni lények
Az ókori legendákban és művészetben a bőség és az áldás általános szimbóluma és ezáltal különféle isteni lények
30. sor: 24. sor:
gyakran. Charkov címerében a prosperitást jelképezi. Bőségszaru van a Gomba család címerében. A magyar heraldikában
gyakran. Charkov címerében a prosperitást jelképezi. Bőségszaru van a Gomba család címerében. A magyar heraldikában
gyümölcsök (Heinerle címer), drágakövek, zöld kígyók (Hidegkeőy címer), virágok és kalászok (Horváth 1792, Kornelli),
gyümölcsök (Heinerle címer), drágakövek, zöld kígyók (Hidegkeőy címer), virágok és kalászok (Horváth 1792, Kornelli),
pénzérmék (egyes bányavárosok) ömlenek ki belőle.
pénzérmék (egyes bányavárosok) ömlenek ki belőle.



http://images.vector-images.com/r/lithuania/200
http://images.vector-images.com/r/lithuania/200

A lap 2016. június 2., 22:07-kori változata

Névváltozatok:
bőség-szarv (Nagy Iván IV. 418.)

de: Füllhorn, la: cornu Copiae, gr:
Rövidítések

A bőségszaru a jólét, a termékenység és a szerencse jelképe, melyet a bika szarva szimbolizál. A görög mitológia szerint a Zeuszt szoptató Amaltheia kecske egyik szarvából vagy Akhelóosz folyamisten Héraklész által letört szarvából ered, melyet a Heszperiszek töltöttek meg aranygyümölccsel.

Amaltheia a mitológiában hol nimfaként, hol kecskeként szerepel. Egyik szarvából nektár, a másikból ambrózia folyt. Ovidius szerint amikor letört a szarva, mert fához ütötte, egy nimfa friss zöld ággal tekerte körül és megtöltötte édes gyümölccsel, átadta Zeusznak, aki a szarvat és a kecskét a csillagok közé helyezte. Egy másik legenda szerint Zeusz maga törte le a kecske szarvát és Amaltheiának, valamint nővérének, egykori dajkáinak ajándékozta. Megígérte, hogy bármikor bármit kérnek, a szarvból az bőséggel elő fog bújni. A bőségszaru az Akheleószról szóló legendákban is felbukkan. A nimfa a szarvat állítólag Akheleósz folyóistennek adta, aki a Héraklésszal való harc során elvesztette a saját szarvát és a győztes ellenfelének cserébe amaltheia szarvát adta. Egy másik legenda szerint Héraklész Akheleósz letört szarvát a nimfáknak ajándékozta, akik megtöltötték gyümölccsel és virágokkal, bőségszarunak nevezték el és (Ovidius szerint) a bőség istennőjének, Copiának ajándékozták.

Az ókori legendákban és művészetben a bőség és az áldás általános szimbóluma és ezáltal különféle isteni lények attribútuma, mint Tyché istennőé (Fortuna, Szerencse). A kereszténységben a remény, a termékeny ősz és a föld attribútuma volt. A címertanban művészi módon meggörbült és spirálszerűen bordázott szarvként ábrázolják. A magyar heraldikán kívül főleg a latin-amerikai országok címereiben (Honduras, Kolumbia, Panama, Peru, Venezuela) fordul elő gyakran. Charkov címerében a prosperitást jelképezi. Bőségszaru van a Gomba család címerében. A magyar heraldikában gyümölcsök (Heinerle címer), drágakövek, zöld kígyók (Hidegkeőy címer), virágok és kalászok (Horváth 1792, Kornelli), pénzérmék (egyes bányavárosok) ömlenek ki belőle.

http://images.vector-images.com/r/lithuania/200

Lásd még

bika