„Heraldikai lexikon/Armalista” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2016. május 24., 22:28-kori változata

Az armalista a 16-19. századi kisnemesség egyik csoportja. A Habsburg-korban lett általános, hogy a nemesség- és címeradomány általában (adómentes) birtokadomány, és a vele járó nemesi kiváltságok nélkül történt, ezért az ilyen oklevéllel rendelkezőket armalistáknak is nevezték, gyakran erősen pejoratív felhanggal, mivel az armálisok birtokosai általában szegényesen éltek, nem voltak képesek a rangjuknak megfelelő életvitelre. Gyakran jobbágytelken gazdálkodtak vagy hivatalnokoskodással és iparűzéssel foglalkoztak, amit a nemesi szemlélet nemeshez méltatlan foglalkozásnak tekintett. Ugyanakkor az armalisták nemesi öntudata erősen elkülönítette őket a parasztságtól és a polgárságtól, és a különféle nemesi szervezetek, a személyi kapcsolatok megnyitották előttük a társadalmi érvényesülés útját. Birtokaik szolgálatait is egy összegben megválthatták (summával, taksával).

Névváltozatok:
armális nemesek, czímeres nemesség (Nagy Iván IX. 470.), czimerleveles nemesség (Nagy Iván V. 127.), czimerleveles család (Nagy Iván I. 144., IV. 40.), czimer-leveles család (Nagy Iván IV. 40.), czimeres nemes család (Nagy Iván IV. 343.), taxalisták <?> (Nagy Iván VII. 88.)

nobiles scutatus, ármálisos, czímeres, diplomás nemes ember, literae armales (M. Nyelvtört. 119.); Tzimeres, diplomás nemes ember: armalista [PPBl.] (NySz. I. 507.);

la: nobiles armales, armalistae, de: Briefadel
Rövidítések

A nemesítéshez az ajánlást a földesúr és a vármegye adta. Mivel ehhez nem járt birtok, az armalistákat birtoktalan nemeseknek (impossessionati) is nevezték. Ahhoz, hogy a nemesítés érvénybe lépjen, egy éven belül ki kellett hirdetni és az armálist a megye közgyűlésén be kellett mutatni, majd az armalistát beírták a vármegye armalistáinak jegyzékébe (Cathologus armalistarum).

A földesúron keresztül egyaránt adózniuk kellett az államnak és a vármegyének (1595-től rendszertelenül, 1723-tól rendszeresen). Adójukat a jobbágyok rovásadójától elkülönítve fizették, melyet taxának neveztek. Ezért a kuriális nemesekkel együtt taksás nemeseknek is nevezték őket. Megélhetésüket hivatalnokoskodással, gazdatiszti, papi, tanári, orvosi, ügyvédi állásokkal biztosították. A 18. század királyi Magyarországának nemesi családai közül több mint tízezer 1550 után jutott nemességhez. Ide kell sorolni az erdélyi fejedelmek által megnemesített városok (Dés, Torda, Kolozsvár, Nagyenyed) teljes lakosságát és a 16-17. századi "profugusok"at, akiknek birtokai török kézre kerültek és jobbágytelken gazdálkodtak. Az armalisták többsége a jobbágyfelszabadítás után beolvadt a parasztságba.

Lásd még

armális, nemesítés

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Fájl:A_besztercebányai_armalisták_összeírása_1708._nov._98-9_besz.jpg|thumb|A besztercebányai armalisták összeírása 1708]]
+Az '''armalista''' a 16-19. századi [[kisnemesség]] egyik csoportja. A Habsburg-korban lett általános, hogy a nemesség- és címeradomány általában (adómentes) birtokadomány, és a vele járó [[nemesi kiváltságok]] nélkül történt, ezért az ilyen oklevéllel rendelkezőket [[armalista|armalistáknak]] is nevezték, gyakran erősen pejoratív felhanggal, mivel az armálisok birtokosai általában szegényesen éltek, nem voltak képesek a [[rang]]juknak megfelelő életvitelre. Gyakran jobbágytelken gazdálkodtak vagy hivatalnokoskodással és iparűzéssel  foglalkoztak, amit a nemesi szemlélet nemeshez méltatlan foglalkozásnak tekintett. Ugyanakkor az armalisták nemesi öntudata erősen elkülönítette őket a parasztságtól és a polgárságtól, és a különféle nemesi szervezetek, a személyi kapcsolatok megnyitották előttük a társadalmi érvényesülés útját. Birtokaik szolgálatait is egy összegben megválthatták (summával, taksával).
-Az '''armalista''' a 16-19. századi [[kisnemesség]] egyik csoportja. A Habsburg-korban lett általános, hogy a nemesség- és
-címeradomány általában (adómentes) birtokadomány, és a vele járó [[nemesi kiváltságok]] nélkül történt, ezért az ilyen oklevéllel rendelkezőket
-[[armalista|armalistáknak]] is nevezték, gyakran erősen pejoratív felhanggal, mivel az armálisok birtokosai általában szegényesen
-éltek, nem voltak képesek a [[rang]]juknak megfelelő életvitelre. Gyakran jobbágytelken gazdálkodtak vagy
-hivatalnokoskodással és iparűzéssel  foglalkoztak, amit a nemesi szemlélet nemeshez méltatlan foglalkozásnak tekintett.
-Ugyanakkor az armalisták nemesi öntudata erősen elkülönítette őket a parasztságtól és a polgárságtól, és a különféle
-nemesi szervezetek, a személyi kapcsolatok megnyitották előttük a társadalmi érvényesülés útját. Birtokaik szolgálatait is
-egy összegben megválthatták (summával, taksával).
+{{Heraldikai lexikon/névváltozatok|armális nemesek, czímeres nemesség (Nagy Iván IX. 470.), czimerleveles nemesség (Nagy Iván V. 127.), czimerleveles család (Nagy Iván I. 144., IV. 40.), czimer-leveles család (Nagy Iván IV. 40.), czimeres nemes család (Nagy Iván IV. 343.), taxalisták <?> (Nagy Iván VII. 88.)
+nobiles scutatus, ármálisos, czímeres, diplomás nemes ember, literae armales (M. Nyelvtört. 119.); Tzimeres, diplomás nemes ember: armalista [PPBl.] (NySz. I. 507.);
-<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE -->
+<br>la: nobiles armales, armalistae, de: Briefadel}}
-<div class="keretjobb" style="width:35%; border:1px; background-color:#ebf9fe">
-<big>Névváltozatok: armális nemesek, czímeres nemesség (Nagy Iván IX. 470.), czimerleveles nemesség (Nagy Iván V. 127.),
-czimerleveles család (Nagy Iván I. 144., IV. 40.), czimer-leveles család (Nagy Iván IV. 40.), czimeres nemes család
-(Nagy Iván IV. 343.), taxalisták <?> (Nagy Iván VII. 88.)
+A [[nemesítés]]hez az ajánlást a [[földesúr]] és a [[vármegye]] adta. Mivel ehhez nem járt birtok, az armalistákat birtoktalan nemeseknek (impossessionati) is nevezték. Ahhoz, hogy a nemesítés érvénybe lépjen, egy éven belül ki kellett hirdetni és az [[armális]]t a megye közgyűlésén be kellett mutatni, majd az armalistát beírták a vármegye armalistáinak jegyzékébe (Cathologus armalistarum).
-nobiles scutatus, ármálisos, czímeres, diplomás nemes ember, literae armales (M. Nyelvtört. 119.); Tzimeres, diplomás nemes
-ember: armalista [PPBl.] (NySz. I. 507.);
-<br>la: nobiles armales, armalistae, de: Briefadel
-<br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/Rövidítések Rövidítések:]
-</big>
-</div>
-<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
-A [[nemesítés]]hez az ajánlást a [[földesúr]] és a [[vármegye]] adta. Mivel ehhez nem járt birtok, az armalistákat birtoktalan
-nemeseknek (impossessionati) is nevezték.Ahoz, hogy a nemesítés érvénybe lépjen, egy éven belül ki kellett hirdetni és az
-[[armális]]t a megye közgyűlésén be kellett mutatni, majd az armalistát beírták a vármegye armalistáinak jegyzékébe (Cathologus
-armalistarum).
-A földesúron keresztül egyaránt adózniuk kellett az államnak és a vármegyének (1595-től rendszertelenül, 1723-tól
-rendszeresen ). Adójukat a jobbágyok rovásadójától elkülönítve fizették, melyet taxának neveztek. Ezért a [[kuriális nemes]]ekkel
-együtt taksás nemeseknek is nevezték őket. Megélhetésüket hivatalnokoskodással, gazdatiszti, papi, tanári, orvosi, ügyvédi
-állásokkal biztosították. A 18. század királyi Magyarországának nemesi családai közül több mint tízezer 1550 után jutott
-nemességhez. Ide kell sorolni az erdélyi fejedelmek által [[nemesítés|megnemesített]] városok (Dés, Torda, Kolozsvár,
-Nagyenyed) teljes lakosságát és a 16-17. századi "profugusok"at, akiknek birtokai török kézre kerültek és jobbágytelken
-gazdálkodtak. Az armalisták többsége a jobbágyfelszabadítás után beolvadt a parasztságba.
+A földesúron keresztül egyaránt adózniuk kellett az államnak és a vármegyének (1595-től rendszertelenül, 1723-tól rendszeresen). Adójukat a jobbágyok rovásadójától elkülönítve fizették, melyet taxának neveztek. Ezért a [[kuriális nemes]]ekkel együtt taksás nemeseknek is nevezték őket. Megélhetésüket hivatalnokoskodással, gazdatiszti, papi, tanári, orvosi, ügyvédi állásokkal biztosították. A 18. század királyi Magyarországának nemesi családai közül több mint tízezer 1550 után jutott nemességhez. Ide kell sorolni az erdélyi fejedelmek által [[nemesítés|megnemesített]] városok (Dés, Torda, Kolozsvár, Nagyenyed) teljes lakosságát és a 16-17. századi "profugusok"at, akiknek birtokai török kézre kerültek és jobbágytelken gazdálkodtak. Az armalisták többsége a jobbágyfelszabadítás után beolvadt a parasztságba.
 ==Lásd még==
+[[armális]], [[nemesítés]]
-[[armális]], [[nemesítés]]
 [[Kategória:Heraldika]]