„Kertészet/Lepkefélék/Keleti gyümölcsmoly” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) a KeFe átnevezte a(z) Kertészet/Kártevők/Lepkefélék/Keleti gyümölcsmoly lapot a következő névre: Kertészet/Lepkefélék/Keleti gyümölcsmoly |
(Nincs különbség)
|
A lap 2015. december 10., 20:33-kori változata
Keleti gyümölcsmoly
Elterjedése, élőhelyeÉszaknyugat-Kínából került át Japánba, ahol már 1899-től kártevőként tartják számon. Ausztráliában először 1919-ben figyelték meg, mára elterjedt szerte Nyugat-Ausztráliában. Az amerikai kontinensen először 1913-ban figyelték meg, és 1916-ra már általánossá vált Észak-Amerikában. Európában először Olaszországban észlelték 1920-ban. Magyarországon w:Szatymazon tűnt fel 1966-ban, és azóta az egész országban elterjedt. MegjelenéseA lepke szárnya sötétszürke, halványan mintázott. A szárny fesztávolsága 11–15 mm. ÉletmódjaA vegetációs időszak hosszától függően évi 2–8 nemzedéke kelhet ki (Magyarországon 3–4, ha kedvez az időjárás, még egy csonka ötödik is). A fejlett hernyók telelnek át, és tavasszal már nem táplálkoznak, csak bábozódnak. Az első lepkegeneráció április-májusban rajzik. A kis hernyók még májusban kikelnek, és a hajtáscsúcsokon behatolnak a hosszú hajtásokba (ez különbözteti meg károkozását a barackmoly (Anarsia lineatella) kárképétől, annak áttelelő hernyói ugyanis a rövid hajtásokat támadják meg). Ahogy a hernyók lefelé rágnak, a hajtások elhervadnak, majd leszáradnak. A nyári hernyók a gyümölcsöket eszik, és egészen a magig berágják magukat. A megtámadott gyümölcsöket gyakran a w:monília is károsítja. Rendkívül közeli rokona a szilvamolynak. Nem csak külsejük hasonló, de a két faj „feromonpár” is, azaz mindkettejük nőstényeinek szexferomonjai vonzzák a másik faj hímjeit. Erősen w:polifág faj, de elsősorban gyümölcskártevő. Az őszibarack és a mandula hajtásait jelentősen károsíthatja. További hazai tápnövényei: Külföldön más növényekről is leírták.
|