„Kertészet/Lepkefélék/Barackmoly” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) a KeFe átnevezte a(z) Kertészet/Kártevők/Lepkefélék/Barackmoly lapot a következő névre: Kertészet/Lepkefélék/Barackmoly |
(Nincs különbség)
|
A lap 2015. december 10., 20:00-kori változata
Barackmoly
Elterjedése, élőhelyeNagy-Britannia kivételével egész Európában előfordul, főleg a melegebb vidékeken. Nyugat-Ázsiában és Kis-Ázsiában is honos, az USA-ba és Kanadába úgy hurcolták be. Egész Magyarországon megtalálni, de főleg az ország déli részén gyakori. MegjelenéseSzürke szárnyát hosszanti fekete csíkok mintázzák. A szárny fesztávolsága 11–14 mm. ÉletmódjaHazánkban évente három teljes és – ha a nyár elég hosszú és meleg – egy csonka negyedik nemzedéke fejlődik ki. A fiatal hernyó telel át, majd tavasszal behatol a fakadó rügyekbe. Az őszibarackon áttelelt hernyók járatot rágnak a rövid, 2–3 cm-es hajtások tengelyébe; ezek a hajtások elhervadnak és elpusztulnak. Később a hernyók a hosszabb hajtásokra térnek át, majd a nyártól a gyümölcsöket károsítják. A kocsánynál rágnak be a gyümölcsbe, amit belülről falnak fel. A még zöld gyümölcs érése ilyenkor meggyorsul, majd gyakran félig éretten lehullik. A nyár végén rakott petékből kikelő hernyók a kéreg alá rágnak, és a háncsrészeket eszik. Benyomulhatnak a rügyek belsejébe, és kiodvasíthatják azokat. Ekként a barackmoly az egész tenyészidőszakban kárt okoz, és a kártétel formái igen változatosak. Fő tápnövényei a csonthéjasok: legkedveltebb tápnövényének az őszibarackot tartják. Megtelepszik az almán, a körtén és a Prunus nemzetség tagjain is.
|