|
|
1. sor: |
1. sor: |
|
__NOTOC__ |
|
__NOTOC__ |
|
⚫ |
<noinclude>[[Kategória:Lepkefélék]]</noinclude> {{Kert-kártevők}} |
|
__NOEDITSECTION__ |
|
|
⚫ |
|
⚫ |
<noinclude>[[Kategória:Lepkefélék |{{SUBPAGENAME}}]]</noinclude> |
|
|
|
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
⚫ |
|
|
|
|
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #339966;" {{!}} |
|
|
<!--[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|200px|right|]] --> |
|
|
|
|
|
A '''kormoslepke''' ''(Theresimima ampelophaga)'' a [[csüngőlepkefélék]] ''(Zygaenidae)'' ''[[Procridinae]]'' [[család (rendszertan)|alcsalád]]jának egyik, [[Magyarország]]on is honos faja. |
|
:A '''kormoslepke''' ''(Theresimima ampelophaga)'' a [[csüngőlepkefélék]] ''(Zygaenidae)'' ''[[Procridinae]]'' [[család (rendszertan)|alcsalád]]jának egyik, [[Magyarország]]on is honos faja. |
|
|
|
|
|
== Elterjedése, élőhelye == |
|
== Elterjedése, élőhelye == |
|
⚫ |
:Európa [[Mediterrán éghajlat|mediterrán]] területei közül jelentős kártevő a [[Krím-félsziget]]en, az [[Anapai kerület]]ben, [[Derbent]]ben és Nyugat-[[Grúzia|Grúziában]]. |
|
|
|
|
|
⚫ |
:Előfordul [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiában]] és [[Szíria|Szíriában]] is. |
⚫ |
Európa [[Mediterrán éghajlat|mediterrán]] területei közül jelentős kártevő a [[Krím-félsziget]]en, az [[Anapai kerület]]ben, [[Derbent]]ben és Nyugat-[[Grúzia|Grúziában]]. |
|
|
|
|
|
|
⚫ |
:Magyarországon a 19–20. században főleg a [[Dunántúl]]on károsított, a [[Duna-Tisza köze|Duna–Tisza közén]] csak a folyók partvidékén terjedt el. A huszadik század közepén hazánk számos újabb szőlővidékén tűnt fel, és megjelent [[Szlovákia]] déli részein is. |
⚫ |
Előfordul [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiában]] és [[Szíria|Szíriában]] is. |
|
|
|
|
⚫ |
Magyarországon a 19–20. században főleg a [[Dunántúl]]on károsított, a [[Duna-Tisza köze|Duna–Tisza közén]] csak a folyók partvidékén terjedt el. A huszadik század közepén hazánk számos újabb szőlővidékén tűnt fel, és megjelent [[Szlovákia]] déli részein is. |
|
|
|
|
|
|
== Megjelenése == |
|
== Megjelenése == |
|
⚫ |
:[[Szárny]]a barnán erezett krémsárga színű; fesztávolsága 23–25 mm. |
|
{{Képlink |http:// |right|200px|<small>Tölts fel egy saját képet</small>}} |
|
⚫ |
[[Szárny]]a barnán erezett krémsárga színű; fesztávolsága 23–25 mm. |
|
|
|
|
|
|
== Életmódja == |
|
== Életmódja == |
|
⚫ |
:Évente egy teljes nemzedéke fejlődik ki. Fiatal, második, esetleg harmadik fokozatú [[hernyó]]i finoman szőtt gubóikban már a nyáron [[diapauza|diapauzába]] vonulnak, rendszerint csoportosan, a szőlőtőke kérge alatt. A hernyók csekély hányada nem megy így diapauzába, hanem kialakítja a második nemzedéket. |
|
|
|
|
|
⚫ |
:Tavasszal a rügyfakadáskor feléledő hernyók a szőlő [[hajtás]]ait hámozgatják, lyuggatják, karéjozzák – főleg éjszaka. Nyár elején gubót szőnek a szőlőtőkén, és abban bábozódnak be. A lepkék keveset repülnek, nem táplálkoznak, hamar párzanak. |
⚫ |
Évente egy teljes nemzedéke fejlődik ki. Fiatal, második, esetleg harmadik fokozatú [[hernyó]]i finoman szőtt gubóikban már a nyáron [[diapauza|diapauzába]] vonulnak, rendszerint csoportosan, a szőlőtőke kérge alatt. A hernyók csekély hányada nem megy így diapauzába, hanem kialakítja a második nemzedéket. |
|
|
|
|
⚫ |
Tavasszal a rügyfakadáskor feléledő hernyók a szőlő [[hajtás]]ait hámozgatják, lyuggatják, karéjozzák – főleg éjszaka. Nyár elején gubót szőnek a szőlőtőkén, és abban bábozódnak be. A lepkék keveset repülnek, nem táplálkoznak, hamar párzanak. |
|
|
|
|
⚫ |
Egyetlen ismert tápnövénye a [[szőlő]]. Ha tömegesen jelenik meg, érdemleges tavaszi kártevővé válhat, de erre az utóbbi évtizedekben csak néhány hazai példát ismerünk. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
⚫ |
:Egyetlen ismert tápnövénye a [[szőlő]]. Ha tömegesen jelenik meg, érdemleges tavaszi kártevővé válhat, de erre az utóbbi évtizedekben csak néhány hazai példát ismerünk. |
|
|
|
|
|
|
|
|
A lap mérete: 2128 bájt
Kormoslepke
- A kormoslepke (Theresimima ampelophaga) a csüngőlepkefélék (Zygaenidae) Procridinae alcsaládjának egyik, Magyarországon is honos faja.
Elterjedése, élőhelye
- Európa mediterrán területei közül jelentős kártevő a Krím-félszigeten, az Anapai kerületben, Derbentben és Nyugat-Grúziában.
- Előfordul Kis-Ázsiában és Szíriában is.
- Magyarországon a 19–20. században főleg a Dunántúlon károsított, a Duna–Tisza közén csak a folyók partvidékén terjedt el. A huszadik század közepén hazánk számos újabb szőlővidékén tűnt fel, és megjelent Szlovákia déli részein is.
Megjelenése
- Szárnya barnán erezett krémsárga színű; fesztávolsága 23–25 mm.
Életmódja
- Évente egy teljes nemzedéke fejlődik ki. Fiatal, második, esetleg harmadik fokozatú hernyói finoman szőtt gubóikban már a nyáron diapauzába vonulnak, rendszerint csoportosan, a szőlőtőke kérge alatt. A hernyók csekély hányada nem megy így diapauzába, hanem kialakítja a második nemzedéket.
- Tavasszal a rügyfakadáskor feléledő hernyók a szőlő hajtásait hámozgatják, lyuggatják, karéjozzák – főleg éjszaka. Nyár elején gubót szőnek a szőlőtőkén, és abban bábozódnak be. A lepkék keveset repülnek, nem táplálkoznak, hamar párzanak.
- Egyetlen ismert tápnövénye a szőlő. Ha tömegesen jelenik meg, érdemleges tavaszi kártevővé válhat, de erre az utóbbi évtizedekben csak néhány hazai példát ismerünk.
Forrás: Magyar Wikipédia:, Kormoslepke, 2011. március 1., 06:33 (CET)
|