„Heraldikai lexikon/Unger Emil” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:
Unger Emil (1926-1999), numizmatikus.
Unger Emil (1926-1999), numizmatikus.


A Nyugat-Dunántúlról, a mai Burgenlandból származó budapesti Unger család tagja, mely a pesti belváros jelentős polgárcsaládjai közé emelkedett, majd lassan háttérbe szorult. A család másik főából származó Unger Béla (1843–1920) a hanyatlóban levő családnak 1918-ban {{Ch|Unger címer|tahi előnévvel}} nemességet szerzett. Apja, Emil Műegyetemet végzett, mérnökként az Államvasutak szolgálatában állt. Az ő egyetlen fia volt Unger Emil, aki a MÁV mérnökeként kezdte, majd a villamos erőművekre specializálódott és egy villamossági rt. műszaki igazgatója lett. A numizmatika terén kiemelkedőt alkotott az Éremhatározó összeállításával.
A Nyugat-Dunántúlról, a mai Burgenlandból származó budapesti Unger család tagja, mely a pesti belváros jelentős polgárcsaládjai közé emelkedett, majd lassan háttérbe szorult. A család másik főából származó Unger Béla (1843–1920) a hanyatlóban levő családnak 1918-ban {{Ch|Unger címer|tahi előnévvel}} nemességet szerzett. Apja, Emil Műegyetemet végzett, mérnökként az Államvasutak szolgálatában állt. Egyetlen fia Unger Emil, aki a MÁV mérnökeként kezdte, majd a villamos erőművekre specializálódott és egy villamossági rt. műszaki igazgatója lett.

"Dr. Unger Emil az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutató Intézet tudományos munkatársaként halt meg két évvel ezelőtt [1999]. Gazdag élete során mindig volt úgynevezett civil foglalkozása, mert ezt diktálta a polgári hagyomány, amelyet családja több mint másfél évszázada őrzött. Ha letudta a komoly tudományos minősítést is hozó munkát, kedvteléseinek élt: kutatta a magyar éremművészet történetét (Magyar éremhatározó című munkájának harmadik kötete is napvilágot látott), izgatta az elmúlt korok sajtója (Az elmúlt kétszáz év a magyar sajtóban című összeállítása hamarosan megjelenik). Unokafivérével, Magyar Zoltánnal felkutatta és megírta családja izgalmas históriáját (Egy pesti polgárcsalád története). 1996-ban közzétette Baleset című regényét, amely a rendszerváltozás utáni magyar társadalomról fest hitelesen ellentmondásos képet. Kutatóorvosként írta meg - máig egyedül - a taxisblokád napjainak lehetséges olvasatait. Olyan művet tett az asztalra, amely a későbbi korok számára is emlékezetessé teszi 1990 októberének végét, amikor oly sokan reménykedtek az események visszafordíthatóságában. Unger Emil független polgárként látta az eseményeket, az esetleges polgári jövő meghiúsítása miatt aggódott. Regényformát teremtett, szépírói feladatot vállalt. Mint kiderült, közben már dolgozott Az Újvilág utcai ház című nagyregényén, amely idén látott napvilágot."[http://valasz.hu/itthon/egy-polgarcsalad-regenye-1170]


A numizmatika terén kiemelkedőt alkotott az Éremhatározó összeállításával.


== Róla ==
== Róla ==

A lap 2015. november 13., 11:28-kori változata

Unger Emil (1926-1999), numizmatikus.

A Nyugat-Dunántúlról, a mai Burgenlandból származó budapesti Unger család tagja, mely a pesti belváros jelentős polgárcsaládjai közé emelkedett, majd lassan háttérbe szorult. A család másik főából származó Unger Béla (1843–1920) a hanyatlóban levő családnak 1918-ban tahi előnévvel nemességet szerzett. Apja, Emil Műegyetemet végzett, mérnökként az Államvasutak szolgálatában állt. Egyetlen fia Unger Emil, aki a MÁV mérnökeként kezdte, majd a villamos erőművekre specializálódott és egy villamossági rt. műszaki igazgatója lett.

"Dr. Unger Emil az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutató Intézet tudományos munkatársaként halt meg két évvel ezelőtt [1999]. Gazdag élete során mindig volt úgynevezett civil foglalkozása, mert ezt diktálta a polgári hagyomány, amelyet családja több mint másfél évszázada őrzött. Ha letudta a komoly tudományos minősítést is hozó munkát, kedvteléseinek élt: kutatta a magyar éremművészet történetét (Magyar éremhatározó című munkájának harmadik kötete is napvilágot látott), izgatta az elmúlt korok sajtója (Az elmúlt kétszáz év a magyar sajtóban című összeállítása hamarosan megjelenik). Unokafivérével, Magyar Zoltánnal felkutatta és megírta családja izgalmas históriáját (Egy pesti polgárcsalád története). 1996-ban közzétette Baleset című regényét, amely a rendszerváltozás utáni magyar társadalomról fest hitelesen ellentmondásos képet. Kutatóorvosként írta meg - máig egyedül - a taxisblokád napjainak lehetséges olvasatait. Olyan művet tett az asztalra, amely a későbbi korok számára is emlékezetessé teszi 1990 októberének végét, amikor oly sokan reménykedtek az események visszafordíthatóságában. Unger Emil független polgárként látta az eseményeket, az esetleges polgári jövő meghiúsítása miatt aggódott. Regényformát teremtett, szépírói feladatot vállalt. Mint kiderült, közben már dolgozott Az Újvilág utcai ház című nagyregényén, amely idén látott napvilágot."[1]


A numizmatika terén kiemelkedőt alkotott az Éremhatározó összeállításával.

Róla

Magyar Zoltán: Unger Emil. Kovácsmesterből városi patrícius. História, 1983/2. [2]

Művei

Unger Emil: Magyar Éremhatározó. Ungarische Münzbestimmer. Budapest, I-III. 19974 (1. kiadás: 1958-1962; 2. kiad.: 1974-1976; 3. kiad. [2. kiadás]: [I-II.] 1980, pótkötet 1985) [3]

Magyar éremhatározó : középkor : 2. füz. : 1307-1540 / Unger Emil ; [közread. a] Magyar Régészeti, Művészettörténeti és Éremtani Társulat, Éremtani Szakosztály. Budapest : Múzeumok Rotaüzeme, 1960 [4]

Magyar éremhatározó I. / Unger Emil ; szerk. Mészáros István. Budapest : Ajtósi Dürer Irodalmi, Művészeti, Könyv- és Videó Kiadó BT., 1997[5]

Magyar éremhatározó : újkor / Unger Emil. Bp. : NPI, 1958 [1969]. [6]

Magyar éremhatározó. Budapest : Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, 1980. [7]

Magyar éremhatározó. Budapest : Magyar Éremgyűjtők Egyesülete.[8]