„Növények/K/Kajszibarack” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | K
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
37. sor: 37. sor:


== Fajták ==
== Fajták ==

<br />
{|| align="center" border=2
|
|+<center><big>'''A Magyarországon termesztett, fontosabb fajták jellemző adatai:'''</big></center>
|-align="center" border=1
|-
|!'''Fajta neve'''||'''Növekedési<br /> típusa'''||'''Virágzás<br /> habitusa'''||'''Tenyészidő'''||'''Termés<br /> alakja'''||'''Hússzíne'''||'''átlag-tömege <br />(dkg)'''||'''Termelési<br /> mód'''
|-align="center" border=1
|Korai kincs||középerős||monoikus + andromonoikus||rövid||gömb||piros||3–4||hajtatás, szabadföldi
|-align="center" border=1
|Sugár Baby||gyenge||monoikus||rövid||gömb||sötét rózsaszín||3–4||fóliaalagút, korai szabadföldi
|-align="center" border=1
|Szigetcsépi 51 F1||középerős||monoikus + andromonoikus||középkorai||nyújtott gömb||vérvörös||4–6||fóliaalagút, szabadföldi
|-align="center" border=1
|Hevesi FUTO F1||középerős||monoikus||középkorai||tojásdad||sötétpiros||4–6||szabadföldi
|-align="center" border=1
|Gömb FUTO F1||középerős||andromonoikus||középkorai||gömbölyű||élénkpiros||3–5||szabadföldi
|-align="center" border=1
|Kecskeméti vöröshúsú||középerős||monoikus||középkorai||gömb||vérvörös||3–5||szabadföldi
|-align="center" border=1
|Sárgahúsú (Szentesi)||középerős||monoikus||középhosszú||kissé megnyúlt gömb||világossárga||3–5||szabadföldi
|-align="center" border=1
|Marsowszky||erős||monoikus||hosszú||megnyúlt gömb||piros||8–12||szabadföldi
|-align="center" border=1
|Hevesi (Csányi)||erős||monoikus||hosszú||megnyúlt gömb||vérvörös||8–10||szabadföldi
|-align="center" border=1
|Crimson S.||középerős,erős||monoikus + andromonoikus||hosszú||megnyúlt gömb||pirosas rózsaszín||6–8||szabadföldi
|-align="center" border=1
|Charleston–H||erős||andromonoikus||hosszú||ovális||rózsaszín||6–8||szabadföldi
|-align="center" border=1
|Hungaria–8||középerős||monoikus||rövid||gömb||élénkvörös||3–4||hajtatás, szabadföldi
|-align="center" border=1
|Napsugár||középerős||monoikus||középérésű||gömb||sárga||4–5||szabadföldi
|-align="center" border=1
|Orosházi F1||erős||monoikus + andromonoikus||rövid||tojásdad||sötétrózsaszín||6–7||hajtatás, szabadföldi
|-align="center" border=1
|Ideál||középerős||andromonoikus||középérésű||megnyúlt||középrózsaszín||5–6||szabadföldi
|-align="center" border=1
|Favorit F1||középerős||monoikus||középkorai||gömb||élénkpiros||5–6||hajtatás, szabadföldi
|-align="center" border=1
|Kobalt F1||erős||monoikus||középkorai||ovális gömb||élénkpiros||5–6||szabadföldi
|}

A lap 2015. augusztus 15., 06:15-kori változata

A lap mérete: 3823 bájt

Kertészet

Kajszibarack

Kajszibarack


A kajszibarack vagy kajszibarackfa (Prunus armeniaca L vagy Armeniaca vulgaris Lam) egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona.

Elnevezése

A barack szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a Prunus persica és a Prunus armeniaca fajtáira. A kajszibarack esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" előtag.

A barack szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely nyugati szláv nyelvből került (vö. például cseh broskev, szlovén breskev stb.), feltehetőleg *brosky alakban. A szláv nyelvek a németből vették át a szót, vö. ófelnémet phirsih, persih; ennek a szónak a gyökerei a latinra nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot persica-nak nevezték (malum Persicum: tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a görög nyelv, ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: mélon perszikon) alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai barack és perzsa szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.)

A kajszi a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török kāɪysɪ, újperzsa qaisï), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a kajszi szó önálló használata. További elnevezései: sárgabarack, tengeribarack, majombarack.

Jellemzése

Kajszibarack (nyers)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 50 kcal   200 kJ
Szénhidrátok     11 g
- Cukrok  9 g
- w:Rost  2 g  
Zsír0,4 g
Fehérje 1,4 g
A-vitamin ekviv.  96 μg 11%
- β-karotin  1 094 μg 10%
C-vitamin  10 mg17%
Vas  0,4 mg3%
A százalékos értékek az amerikai felnőtt
javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak.
Forrás: USDA tápanyag adatbázis
Kajszibarack (szárított)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 240 kcal   1010 kJ
Szénhidrátok     63 g
- Cukrok  53 g
- w:Rost  7 g  
Zsír0,5 g
Fehérje 3,4 g
A-vitamin ekviv.  180 μg 20%
- β-karotin  2 163 μg 20%
C-vitamin  1 mg2%
Vas  2,7 mg22%
A százalékos értékek az amerikai felnőtt
javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak.
Forrás: USDA tápanyag adatbázis

A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek, vagy halványpirosak.


A Kárpát-medencében

Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak.

Talajigénye

Tápanyagigénye

Nagy víz- és napigénye van. A porhanyós talaj fontos szerepet játszik kajszibarack életében.

Gyümölcse

Gyümölcse, a kajszibarack vagy sárgabarack gömbölyű, vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa, éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima.

Felhasználása

Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát. Befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de pálinka készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják, sütemények készítésnél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege.


Fajták