„Linux/Parancssor” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
kicsit átírva
(Itt olvas is valaki?)
(kicsit átírva)
Ez a könyv a [http://hu.wikipedia.org/wiki/Linux Linux] alapú számítógépes operációs rendszerek parancssori lehetőségeit mutatja be.
A bemutatott parancsok nagy része minden Unix alapú rendszeren használható. A könyv első része valójában Unix parancsokkal foglalkozik. A könyv második része azonban olyan parancsokat tartalmaz, ami a Linux terjesztésekben megtalálható parancsokra épül. A könyvben példakéntpéldákban joe nevű felhasználó és egy jupiter nevű számítógép szerepel példaként.
 
Minden leírt példát próbálj ki. Ha csak elolvasod az kevés. Ha nincs telepített Linuxod, akkor használj egy Live CD-ét, például: [[w:Knopiix|Knoppix]]. A Live CD helyett telepíthetsz is egy linuxos rendszert. Ha nincs olyan számítógép,
ahol az adatok törölhetők, akkor használj virtuális gépet. Erre a célra ajánlom a VirtualBox programot.
 
Minden leírt példát próbálj ki. Ha csak elolvasod az kevés. Ha nincs telepített Linuxod akkor használj egy Live CD-ét, például: [[w:Knopiix|Knoppix]]
Ha még sosem használtál de Live CD helyett olyan rendszert szeretnél, ahol a beállításaid megmaradnak, akkor telepíts egy
virtuális gépet a kedvenc rendszeredre, majd telepítsd a Linuxodat a [[w:Virtuális_számítógép|virtuális gépre]]. Jó választás
lehet a VirtualBox.
 
== Azonosítás ==
A Linuxoslinuxos rendszer indulásaindulás után egy "loging" várakozási jel jelenik meg egy kettősponttal. ,
ha csak a parancssoros felület lett telepítve. A login nem egy hibaüzenet, a felhasználónév beírását várja a rendszer:
beírását várja a rendszer:
<pre>
login: joe
A felhasználó a passwd paranccsal megváltoztathatja saját jelszavát.
<br>
Mások jelszavát csak a rendszergazda, azaz a root felhasználó képes megváltoztatni. Ekkor a, meg kell adni az adott felhasználónevet a passwd parancs paramétereként.
 
'''A joe felhasználó jelszavának megváltoztatása:'''
<pre>
# passwd joe
$ logout
</pre>
A kijelentkezéskijelentkezéshez parancsahasználható mégtovábbi azparancsok: '''exit''', vagyés a '''Ctrl+D''' billentyűkombináció.
 
A Linux terjesztések lehetővé teszik grafikus bejelentkezést is. Erre a célra XDM, KDM vagy a GDM csomag
 
 
== VárakozásijelVárakozási jel ==
Ha bejutottunk a rendszerbe egy várakozási jel, pontosabban illetveegy karaktersorozat jelenik meg, idegen szóval: prompt. A várakozási jel, más lehet a rendszergazda és felhasználó számára. Felhasználók esetén a szokásos alak tartalmazza a felhasználó nevét, a Linuxos rendszer nevét, melyik könyvtárban áll és végül a parancsértelmezőre jellemző karakter.
melyik könyvtárban áll és végül a parancsértelmezőre jellemző karakter.
 
'''Felhasználó várakozási jele'''
 
 
A root felhasználónak az alapértelmezett várakozási jele eltérő.(#) Nemkettős szerepelkereszt a felhasználónév és az utolsó karakter egy kettőskereszt ("#").
 
'''Root felhasználó promptja'''
<pre>
root@jupiter:~#
</pre>
 
HogyA mivárakozási szerepeljen a várakozásijel jelbenfelépítését egy környezeti változó határozza meg, amelynek a neve PS1. Egy környezeti változóra úgy hivatkozhatunk, ha egy dollár jelet teszünk a neve elé: $PS1. Az echo paranccsal megtekinthetjük a tartalmát.
 
'''A PS1 környezeti változó tartalma'''
Akkor használjuk, ha az útvonal nagyon hosszú szeretnénk egy egyszerű várakozási jelet.
<br>
Ha a fentieket szeretnénk véglegesíteni, akkor írjuk a fentieket a /home/joe/.bashrc állományban állományba.
 
írjuk a fenti sorokat:
'''Például'''
<pre>
$ echo "export PS1='$ '" >> ~/.bashrc
</pre>
Az utóbbi példából azt látjuk, hogy a /home/joe helyett használhatom a hullámjel karaktert "~" is,
a saját könyvtárunk meghatározására.
 
</pre>
 
Könyvtárak létrehozására az mkdir parancsot használjuk. A parancs első része az "mk" az angol make szóból származik. Magyarul elkészít, csinál szavakkal fordítható. A "dir" az angol directory szóból ered, amely magyarul könyvtár, vagy másik elterjedt nevén mappa néven fordítható. A parancs tehát egy könyvtár elkészítésére utal. Paraméterként több könyvtár is megadható. Ügyeljünk arra, hogy a Linuxos rendszerek a kisbetű nagybetű érzékenyek. Például a "Bertabla" és a "bertalba" nevű könyvtár két különböző könyvtár.
szavakkal fordítható. A "dir" az angol directory szóból ered, amely magyarul könyvtár, vagy másik elterjedt nevén mappa néven fordítható. A
Parancs tehát egy könyvtár elkészítésére utal. Paraméterkén több könyvtár is megadható. Ügyeljünk arra, hogy a Linuxos rendszerek a kisbetű nagybetű érzékenyek. Például a "Bertabla" és a "bertalba" nevű könyvtár két különböző könyvtár.
 
'''Könyvtár létrehozása:'''
<br>
 
A könyvtár átnevezését az mv paranccsal hajtjuk végre, amely az angol move szóból származik. Magyarul mozgatás jelent. AHa parancsothelyben valójában arra találták kimozgatunk, hogy egy állományt egy másik helyre mozgassunk. Viszont ha a mozgatás helye a kiindulási pont, a parancs akkor is működik vagyis átnevezés történik.
 
'''Könyvtár átnevezése:'''
 
== Archiválás ==
Archiválásra a '''tar''' parancsot használjuk. Maga a tar program nem képes tömörítésre, csak az archiválásra.
Néhány kapcsolóval azonban rávehető, hogy más programokat felhasználva tömörítést is végezzen.
<br>
=== Folyamatok indítása ===
 
Programok indításához ismerni kell azok helyét. A rendszerbe,rendszer annak részeként telepített programokatprogramjait a következő helyeken találhatunktalálhatjuk:
* /bin
* /sbin
megadnunk a teljes útvonalat. Elég az ls parancs kiadása.
 
A felhasználók is rendelkezhetnek saját futtatható programokkal vagy secriptekkelscriptekkel.
Ezeket általában a saját bin könyvtárában tartja. A "jozsi" nevű felhasználó bin
könyvtárát akkor így érjük el: /usrhome/jozsi/bin.
 
Előfordul, hogy egy parancs nincs útvonalban viszont nem szeretnénk a teljes útvonalat
 
Folyamatok listázására a ps parancsot használjuk. Alapesetben azonban nem fogjuk látni az
összeösszes folyamatot.
 
 
6714 pts/2 Ss 0:00 bash
6894 pts/2 R+ 0:00 ps x
Az első oszlopban a látjuk a pidszámokat (PID). A pid a "process identity" szavak rövidítése,
ami folyamat azonosítónak fordítható. Folyamat alatt pedig a futó programot értjük.
Az utolsó oszlopban a futtatott parancsot látjuk kapcsolókkal együtt.
$ kill -9 pidszam
 
Például, a ps ax parancs után látjuk, hogy a leállítandó parancs pid száma 8340, akkor
a kill parancsot így alkalmazzuk:
$ kill -9 8340
Vegyük észre, hogy mind a két program sorszámot kapott.
A sorszámok segítségével vissza, azaz előtérbe hozhatjuk
a nano vagy a mutt programot. Hozzuk előtérbe a most a
nano programot aaz fg paranccsal:
fg 1
Az fg programnakparancsnak egyetlen paraméter szükséges, annak a programnak
a sorszáma amit előtérbe szeretnénk hozni.
59

szerkesztés

Navigációs menü