Lett nyelvtan/Mondatrészek/Határozók/Módhatározó

Módhatározó

A módhatározó a cselekvés módját nevezi meg. A módhatározó alakilag nagyon hasonlít az ÁLLÍPOTHATÁROZÓHOZ, ugyanis a módhatározónak is a melléknevekből -i képzővel létrehozott HATÁROZÓSZÓ a legjellemzőbb formája. A lett gondokodásmód nem tesz éles különséget a mód- és az állapothatározó között, a két határozó egy mondatban kötőszóval összekapcsolva egymás mellett szerepel.

• Es gulēju labi šonākt. ’Jól aludtam az éjjel.’
  
• Skolotāja saprata viegli jautājumu. ’A tanárnő könnyedén megértette a kérdést.’
  
• Nākotnē visi dzīvos ilgi un laimīgi. ’A jövőben mindenki hosszan és boldogan fog élni.’

A valamilyen nyelven való beszédet úgy fejezhetjük ki, hogy az adott nemzet férfitagjainak megnevezéséről levágjuk az esetvégződést, és helyére az -iski ’-ul/-ül’ képzőtt tesszük. (vö. 27.1.1.11.2.)

• Viņš runā jau angliski. ’Ő csak angolul beszél.’
  
• Kur interneta lapā atrodama informācija latviski? ’A az internetes honlapon hol található információ lettül?’
  
• Kā vāciski ir „suns”? ’Hogy van németül, hogy „kutya”?’

A pēc elöljárószó ’szerint’ értelemben való használatával is megadhatunk módhatározót. A pēc elöljárószóként birtokos esettel és részesesettel áll.

• Es kārto grāmatas pēc alfabēta. ’Betűrend szerint rendezem a könyveket.’
  
• Darbs iet pēc plāna. ’A munka a terv szerint halad.’

Egyes módhatározók alakjai HATÁROZÓSZÓKÉNT rögzültek:

• végződés nélkül: bail ’szörnyen’, brīv ’szabadon, ingyen’
• részesettel:, godam ’becsületesen’, kājām ’gyalog’, klusām ’csendesen’, lēnām ’lassan’, papilnam ’bőségesen’
• tárgyesettel: végződéssel: braukšus ’utazva, vezetve’, guļus ’fekve’, jāšus ’lóháton’, lēkšus ’vágtázva’, peldus ’úszva’, rāpus ’csúszva-mászva’, sēdus ’ülve’, skriešus ’futva’, stāvus ’állva, felegyenesedve’, tupus ’guggolva’
• lokatívusszal: balsī ’hangosan’.