„Szakácskönyv/Konyhatechnika/Ü” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a KeFe átnevezte a(z) Szakácskönyv/Tudnivalók/Technika/Ü lapot a következő névre: Szakácskönyv/Konyhatechnika/Ü
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor: 1. sor:
<noinclude>[[Kategória:Szakácskönyv]]</noinclude>
<noinclude>[[Kategória:Konyhatechnika]]</noinclude>
{{Szk-újcím}}<div style="{{Szk-doboz}}; {{Szk-szín}}; position:relative; text-align: left;">{{Szk-főcím}}{{Szk-fejléc}}{{Szk-techn.abc}}{{Szk-lábléc}}
{{Szk-újcím}}<div style="{{Szk-doboz}}; {{Szk-szín}}; position:relative; text-align: left;">{{Szk-főcím}}{{Szk-techn.abc}}
----
----
{{TOC right}}
{{TOC right}}

A lap jelenlegi, 2015. március 7., 05:08-kori változata

Ü:

Recept mérete: 1710 bájt

Szakácskönyv

Ü


Ü[szerkesztés]

Üdítő italok[szerkesztés]

Az első üdítőitalok Európában a XI. században jelentek meg, ezek főleg limonádék voltak, melyek receptjét a keresztes lovagok hozták Ázsiából. Sok időnek kellett eltelnie addig, míg a mai üdítők ősei megjelentek. A különféle természetes ásványvizek, gyógyvizek és gyümölcslevek jótékony hatását már a XVIII. század végén felismerték és a módosabbak orvosi utasításra, fogyasztották is. Áttörés 1841-ben következett be, mikor is Jedlik Ányos bemutatta szikvíz készítő berendezését, pár évre rá pedig kifejlesztette a könnyedén kezelhető palackos szódavizet is. A XIX. század elején, főleg az USA-ban, már léteztek különböző cukros, a legkülönfélébb módon ízesített italok, melyeket elsősorban patikákban lehetett kapni. A gyümölcslevek és különféle rostos italok diadalmenete a XX. században kezdődött meg, mely többek között annak köszönhető, hogy olyan csomagolási technikákat fejlesztettek ki, melyek hosszan megőrzik ezen nedűk frissességét. Nagy előnyük ezeknek az italoknak, hogy többségük jól oltja szomjunkat és vitaminokat, ásványi anyagokat is tartalmaznak.

Üvegtészta[szerkesztés]

Az Ázsia konyha nyomán terjed el. Semleges íze miatt, jól ízesíthető, remekül átveszi az étel ízét, aromáját. Az általában rizslisztből készített hófehér tésztát, többnyire halételek mellé szokták adni