„Kertészet/Lepkefélék/Lombosfa fehérmoly” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) a A Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Lepkefélék/Lombosfa fehérmoly lapot átmozgattam a következő névre: Kertészet/Kártevők/Lepkefélék/Lombosfa fehérmoly . |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
__NOTOC__ |
|||
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}} |
|||
__NOEDITSECTION__ |
|||
<noinclude>[[Kategória:Lepkefélék|{{SUBPAGENAME}}]]</noinclude> |
|||
{{Kert-kártevők}} |
|||
A '''lombosfa-fehérmoly''' ''(Leucoptera malifoliella)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[ezüstös fehérmolyfélék]] ''(Lyonetiidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, Magyarországon is ismert faja. |
A '''lombosfa-fehérmoly''' ''(Leucoptera malifoliella)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[ezüstös fehérmolyfélék]] ''(Lyonetiidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, Magyarországon is ismert faja. |
||
A lap 2015. március 5., 06:41-kori változata
Lombosfa fehérmoly
A lombosfa-fehérmoly (Leucoptera malifoliella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó ezüstös fehérmolyfélék (Lyonetiidae) családjának egyik, Magyarországon is ismert faja.
Elterjedése, élőhelye
A Krím, a Közel-Kelet és Közép-Ázsia hegyvidékei felől terjeszkedik észak és nyugat felé; mostanra Közép- és Dél-Európában általános.
Kártétele Bulgáriában 1961 óta, Olaszországban 1955 óta, Jugoszláviában 1967 óta feltűnő. Magyarországon kártevőként először 1812-ben említették. Az 1950-es évek óta állandóan előfordul gyümölcsöseinkben, és kártétele a '80-as évektől folyamatos.
Megjelenése
Rendkívül kis termetű lepke: szárnyának fesztávolsága mindössze 6–8 mm; szárnyai élénk mintázatú ólomszürkék.
Életmódja
Egy-egy évben változó nemzedékszámú moly fejlődik ki:
- Dél-Olaszországban többnyire öt;
- Dél-Európa többi részén három vagy négy;
- Magyarországon általában három;
- Angliában csak egy.
Báb állapotban, sűrű fehér gubóban telel át a fák törzsén, vastagabb ágain, esetleg a lehullott leveleken, az almatermésűek (Malus) csésze- és kocsánymélyedéseiben. A hernyó apránként 10–18 mm átmérőjűre bővíti foltaknáját a tápnövény levelében. Az akna alakja határozóbélyeg; a széle hólyagos, belsejében csigavonal formájában látható a hernyó ürüléke.
A polifág hernyó a lombkorona- és cserjeszinten él. Legkedveltebb tápnövénye az alma és a meggy, de a többi gyümölcsfán is megtelepszik.
Kedveli még:
- az égert,
- a nyírt,
- a fanyarkát,
- a madárbirset,
- a galagonyát és
- a berkenyét is.
Kártétele időnként jelentős lehet, a hernyók a lombfelület nagy részét elpusztíthatják – ilyenkor egy-egy levélbe akár 20–40 foltaknát is rághatnak. A magyarországi almások és meggyültetvények egyik jelentős kártevője.
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Lombosfa fehérmoly, 2011. március 1., 06:37 (CET)