Kertészet/Lepkefélék/Mogyorómoly

A lap mérete: 1626 bájt

Mogyorómoly

A mogyorómoly (Cydia amplana avagy Laspeyresia amplana) a valódi lepkék alrendjébe tartozó sodrólepkefélék (Tortricidae) családjának egyik faja.

Elterjedése, élőhelye

[{{{link}}}   ]

Európában egészen az Uralig, a Krímig és a Kaukázusig, továbbá Kis-Ázsiában honos faj. Közép-Európában a C. a. molybdana alfaja él – hazánkban a bokros, erdős hegy- és dombvidékeken.

Megjelenése

Vörösesbarna szárnyának belsejét középtájt szabálytalan alakú, sárga folt élénkíti. A szárny fesztávolsága 16–20 mm.

Életmódja

Évente egy nemzedéke kel ki. A fejlett hernyók telelnek át a talajban szőtt gubójukban. A lepkék július–augusztusban rajzanak, és a tápnövény éretlen termésére rakják petéiket. A kis hernyó még azelőtt berágja magát a termésbe, hogy annak héja el tudna fásodna. A sziklevélkezdeményben készített járatát szövedék, ürülék és rágcsálék tölt ki. A hernyó távozása után a termés oldalán 1,5–2 mm-es nyílás marad.

Hazai tápnövényei:

• mogyoró,
• szelídgesztenye,
• tölgy;

Lehet, hogy megél a dión és a mandulán is. Ha tömegesen támad, a mogyoróban érdemleges kárt okoz.

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Mogyorómoly, 2011. március 1., 06:33 (CET)