„Kertészet/Lepkefélék/Ékes sodrómoly” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
__NOTOC__
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-kártevők}}{{TOC right}}
__NOEDITSECTION__
<noinclude>[[Kategória:Lepkefélék|{{SUBPAGENAME}}]]</noinclude>
{{Kert-kártevők}}


Az '''ékes sodrómoly''' ''(Argyrotaenia ljungiana)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[sodrólepkefélék]] ''(Tortricidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, hazánkban is honos faja.
Az '''ékes sodrómoly''' ''(Argyrotaenia ljungiana)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[sodrólepkefélék]] ''(Tortricidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, hazánkban is honos faja.

A lap 2015. március 3., 06:11-kori változata

A lap mérete: 2090 bájt

Ékes sodrómoly

Az ékes sodrómoly (Argyrotaenia ljungiana) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrólepkefélék (Tortricidae) családjának egyik, hazánkban is honos faja.

Elterjedése, élőhelye

Ékes sodrómoly

Európában és Kis-Ázsiában honos; Észak-Amerikába valószínûleg behurcolták. Magyarországon mindenütt megtalálni, és az ország egyes részein kimondottan gyakori.

Megjelenése

Rókabarna alapszínén sötétebb barna a mintázat. A szárny fesztávolsága 12–16 mm.

Életmódja

A mediterrán területeken és még nálunk is évente három nemzedéke nő fel, tőlünk északra kettő. A bábok telelnek át lehullott növényi részek között. A tavaszi nemzedék lepkéi a mediterrán területeken március–áprilisban rajzanak, nálunk minimálisan áprilisban, majd május elején. A két nyári nemzedék rajzása lefedi az egész nyarat: július és szeptember között szinte állandóan röpülnek a lepkék.

E polifág faj hernyói számos lágy szárú növényen éppen olyan jól megélnek, mint a gyümölcsfákon, különféle cserjéken és a szőlőn. Európa különböző részein más-más növényeket károsít:

  • Dél-Franciaországban, Olaszországban, Svájcban és Dél-Tirolban, az ötvenes években főleg a szőlőt (szőlőn a kártételt fokozza, hogy a hernyók a fürtkocsányt is megeszik).
  • Később Verona tartományban károsította az almát és körtét is.
  • Hazánkban jelentősége időben és térben erősen változó:
    • első nagy kártételét 1967-ben észlelték Békés megyében, jonatán almán.
    • szőlőben 1969-ben tett kárt Pécs környékén.

Az utóbbi évtizedekben érdemleges kárt nem okozott.






Forrás:

Magyar Wikipédia:, Ékes sodrómoly, 2011. március 1., 06:33 (CET)