Kertészet/Lepkefélék/Barackmoly

A lap mérete: 2140 bájt

Barackmoly

A barackmoly (avagy barackrágó sarlósmoly, Anarsia lineatella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sarlós ajkú molyfélék (Gelechiidae) család 245, hazánkban is honos fajának egyike.

Elterjedése, élőhelye

Nagy-Britannia kivételével egész Európában előfordul, főleg a melegebb vidékeken. Nyugat-Ázsiában és Kis-Ázsiában is honos, az USA-ba és Kanadába úgy hurcolták be. Egész Magyarországon megtalálni, de főleg az ország déli részén gyakori.

Megjelenése

Szürke szárnyát hosszanti fekete csíkok mintázzák. A szárny fesztávolsága 11–14 mm.

Életmódja

Hazánkban évente három teljes és – ha a nyár elég hosszú és meleg – egy csonka negyedik nemzedéke fejlődik ki. A fiatal hernyó telel át, majd tavasszal behatol a fakadó rügyekbe. Az őszibarackon áttelelt hernyók járatot rágnak a rövid, 2–3 cm-es hajtások tengelyébe; ezek a hajtások elhervadnak és elpusztulnak. Később a hernyók a hosszabb hajtásokra térnek át, majd a nyártól a gyümölcsöket károsítják. A kocsánynál rágnak be a gyümölcsbe, amit belülről falnak fel. A még zöld gyümölcs érése ilyenkor meggyorsul, majd gyakran félig éretten lehullik. A nyár végén rakott petékből kikelő hernyók a kéreg alá rágnak, és a háncsrészeket eszik. Benyomulhatnak a rügyek belsejébe, és kiodvasíthatják azokat. Ekként a barackmoly az egész tenyészidőszakban kárt okoz, és a kártétel formái igen változatosak.

Fő tápnövényei a csonthéjasok:

• őszibarack,
• kajszi,
• szilva,
• mandula;

legkedveltebb tápnövényének az őszibarackot tartják.

Megtelepszik az almán, a körtén és a Prunus nemzetség tagjain is.

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Barackmoly, 2011. március 1., 06:34 (CET)