„Lett nyelvtan/Szófajok” változatai közötti eltérés
Eltávolította a lap teljes tartalmát |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
<span style="font-family: Times New Roman; font-size: 30px"> <div style="background-color: #FFDAB9;"> <p align="center">Szófajok (vārdšķiras)</p></div></span> |
|||
A szófaj olyan szavak osztálya, amelyek mondatrészi szerepe, toldalékolhatósága, bővíthetősége és jelentéstípusa lényegében azonos. A lett szófaji rendszer sokban hasonlít a magyarhoz. A gyakorlatban három fő csoportot érdemes megkülönböztetni. <br /> |
|||
Az első csoportba a névszók tartoznak, a névszó a főnevet, a melléknevet, a számnevet és a névmást foglalja magában. Ezeknek a szófajoknak közös tulajdonsága, hogy alapvető grammatikai kategóiáik az eset, a nem és a szám, amelyet egyetlen végződés fejez ki.<br /> |
|||
A második csoportot az igék és a segédigék alkotják, amelyek fő grammatikai kategóiáik az idő, mód, igenem, valamint a szám és a személy.<br /> |
|||
A harmadik csoportba tartozik minden olyan egyéb szófaj, amely nem ragozható, és ennek megfelelően a mondatbeli szerepe sokkal inkább előre meghatározott, ide tartoznak a határozószók, határozói igenevek, kötőszók, partikulák, előljárószók és névutók. |
|||
A lap 2015. január 28., 05:02-kori változata
Szófajok (vārdšķiras)
A szófaj olyan szavak osztálya, amelyek mondatrészi szerepe, toldalékolhatósága, bővíthetősége és jelentéstípusa lényegében azonos. A lett szófaji rendszer sokban hasonlít a magyarhoz. A gyakorlatban három fő csoportot érdemes megkülönböztetni.
Az első csoportba a névszók tartoznak, a névszó a főnevet, a melléknevet, a számnevet és a névmást foglalja magában. Ezeknek a szófajoknak közös tulajdonsága, hogy alapvető grammatikai kategóiáik az eset, a nem és a szám, amelyet egyetlen végződés fejez ki.
A második csoportot az igék és a segédigék alkotják, amelyek fő grammatikai kategóiáik az idő, mód, igenem, valamint a szám és a személy.
A harmadik csoportba tartozik minden olyan egyéb szófaj, amely nem ragozható, és ennek megfelelően a mondatbeli szerepe sokkal inkább előre meghatározott, ide tartoznak a határozószók, határozói igenevek, kötőszók, partikulák, előljárószók és névutók.