„Címerhatározó/Hertelendy címer” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
101 411 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
101 411 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
Ez az oldal a [[címerhatározó]] kulcsának részeként a ''' Hertelendy ''' család címerével foglalkozik.[[Fájl:Hertelendy címer 13.sz.JPEG|bélyegkép|250px|jobbra]]
Ez az oldal a [[címerhatározó]] kulcsának részeként a ''' Hertelendy ''' család címerével foglalkozik.
----


== hertelendi és vindornyalaki Hertelendy ==
===Árpád-házi királyok által adományozott címer===


[[Kép:Hertelendy (hertelendi és vindornyalaki).jpg]]
====Címer történet====

A [[Hertelendy család]] legrégibb ismert,[[''Mohács'']]előtt keletkezett címere, amely a [[Zala vármegye címertárá]]ban, és a ''XIV. sz-i címer leírásban'' is szerepel, a XII. sz. végéig ''címeremeléssel'' keletkezett, valószínűleg [[II. Géza lovagkirály]] által. ''A magyar nemesi almanach'' a családot a [[Csák nemzetség]]hez sorolja '''nemzetségi címere''' alapján is. A [[hertelendi Hertelendy család címere]] ''tartalmazza, és őrzi, örökli'' a '''nemzetségi''' (tamgákat - jelképeket) szimbólumokat az '''ágaskodó oroszlánokat''', amelyek a [[Szabolcs fejedelem]] származására utaló '''ötgombos fejedelmi aranykoronát''' tartják.
A [[Csák nemzetség címere]] a [[Hertelendy család címeré]]ben maradt fenn:

====Címer leírás====
Kék alapú pajzson, zöld vágott talpon ágaskodó, páros vörösen fegyverzett oroszlán a feje fölé emel egy ötgombos aranykoronát. A másik karjukkal egy jobbról balra mutató páncélos, szablyát tartó jobb kart tartanak, amelyet felülről nyíl üt át. A pajzsot egy ötgombos aranykorona koronázza, azonos az oroszlánok által tartottal.
A korona felett páncélos, szembenéző, pántos lovagsisak, arany rendjellel, amely a kardot tartó lovagi karral együtt az örökölhető lovagság, és lovagrend adományozást jelenti. Az előbbi szimbólumok (tamgák) miatt történt a címeremelés.
Ezeket a szimbólumokat a 12. század végéig adták ki. A lovagsisak felett fészkelő pelikán, amely saját húsával, vérével táplálja három fiókáját a család totemje. Ez mind a család nemességének,címerének származása, keletkezése a távoli múlt homályába ered.

====Hertelendy család szálláshelye====

Ezt támasztja alá szálláshelyének, a jelenleg '''Tolna''' és '''Baranya''' ''megye'' közötti lakhelye, az [[Árpád nemzetség]] szállás területén. Nevezetesen a mai '''Magyarhertelend, Kishertelend, Horváthertelend''' ''Baranya megyében''.
A [[Csák nemzetség]] [[Szabolcs fejedelem]]-től származtatja magát, így vérségi származás alapján az [[Árpád nemzetség]] tagja is.
Az [[Álmos]]-tól eredő leszármazottak nemzetségét az [[Árpád korban]] '''[[Turul nemzetség]]nek''' hívták.

====Hertelendy család származása====

A ''nemzetségi emlékezet'' alapján '''Szabolcs fejedelem Álmos fia''', és ''Árpád testvére'' (féltestvére).
Így [[Árpád]] után ''nagyfejedelem''.
''Szabolcs fia Előd'' háttérbe szorul, majd '''Előd fia Csák''' [[Géza nagyfejedelem]]-mel kötött egyezsége alapján a [[Vértest]] ''birtokadományként'' megkapja, '''Csák vára''' megépítésének kötelezettségével.
'''[[I. István király]]''' a '''Koppány lázadás''' leverése, a püspökségek - '''egyházi és királyi vármegyék''' kialakítása mellett, ''megújítja'' a '''hűbéri szerződéseket''' a ''családtagjaival is''.
[[Csák fia Csák]]-nak ''zászlóján'' '''aranyoroszlán''', amely a [[Csák nemzetség]] ''pecsétnyomóján'' is szerepel, '''címerében is megismétlődik, [[I. István király]]-tól '''megerősítést nyer''' ''birtokaira'', és '''nemzetségi jelképeire'''.
[[Csák fia Hertelend]] '''Pelikán''' zászlót, [[Csák nemzetség címere]] alapján, '''új''' [[Hertelendy családi címert]], és ''pecsétnyomót'', és ''birtokadományt'' '''kap''' ''Baranya - Tolna megyében'' .

====Címer előzmény====

[[I. István király]] ''ősi'', '''nemzetségi jelképek''' alapján adja ki a ''német lovagok zászlói, címerpajzsai, pecsétnyomói alapján'' az új magyar lovagok, zászlósurak, birtok adományozottak részére a megkülönböztető jelképeket. Így a [[Csák nemzetség]] ''zászlóján aranyoroszlán'', '''címerpecsétjében szintén aranyoroszlán''' ágaskodik. ''Címerpajzsa kék mezejében'' egy '''aranyoroszlán''', majd felette a ''lovagsisakból egy aranykoronás aranyoroszlán'' bújik elő.
[[Csák fia Csák]] a nemzetségének zászlóját, pecsétnyomóját, címerét örökölte. ''Féltestvére'' '''Hertelend''' ''anyai származású személynevét'', és '''Pelikán totemjét''', '''birtokadományához''' ''új családi címert'' kap '''nemzetségi címere''' alapján.

====Családi címer====
Új ''családi zászlója'' a '''Pelikán''', '''címere és pecsétnyomója''' a [[Csák nemzetség]] ''címerének'' összetett jelképeiből áll: A '''kék mezőben''', a ''birtokadományozásként zöld vágott talpon'' álló ''veresen fegyverzett'' '''páros aranyoroszlán''', egy '''ötgombos fejedelmi aranykoronát''' tart a feje fölé. A ''pajzs tetején'' azonos '''ötgombos fejedelmi aranykorona''' van,
[[Szabolcs fejedelem]]-től való '''származás királyi elismerése, és megerősítése'''.
A '''lovagsisakon''' fészkel a '''Pelikán''' ''saját húsával, vérével táplálja három fiókáját''. ''Jelentése'': '''A rend és tisztaság'''.

====Hertelendy család első birtokai:====
''Birtokadományként'' a [[Mecsek]] északi lejtőjén fekvő '''Kishertelend, (hertelendi völgy), Szék, Magyarhertelend, Horváthertelend''' közti területet kapja.
'''Templom és királyi ítélkezőhely''' ''építési kötelezettséggel.
A [[Hertelendy család]] ''tornaképes lovagi, katonai, '''királyi''' szolgálatot látott el.
A [[tatárjárás]] során a terület megsemmisült, lakói elmenekültek. [[Mohácsig]] a terület újra benépesült, ekkor jön létre a '''Tolna megyei''' ''Hertelendi puszta''. [[Mohács]] után már nem szerepelnek ezen a területen a család tagjai.
A [[Hertelendy család]] ezután '''Zala, Somogy vármegye''' területén bukkan fel, mint a település '''Hertelend''' nevek, és a '''lak''' ''névtoldalék'' is.

===Vegyes-házi királyok címer adományai===
A 14 és 15. sz.-ban ''Somogy - Zala - Vas vármegye területén fordul elő Hertelend puszta, helység, major, stb.
===Habsburg-ház címer megerősítése, birtokadományai:===

[[Fájl:Hertelendy_család_Habsburg_címer_oké.jpg|bélyegkép|220px|jobbra]]

[[Fájl:H._címer_Andor_de_H..JPG|bélyegkép|250px|none|máltai lovag]]


A '''török elleni háborúban''' tett '''érdemeiért''', '''1543'''-ban kapja a [[Hertelendy család]] '''Pusztalakot, és Vindornyalakot''', amely a megerősített '''nemesi címer előnevei''' közé kerül. Így a '''Hertelendi előnév'' mellett, a '''Vindornyalaki''' is ''nemesi előneve'' lett.
A '''címer megerősítése''' a ''német heraldika'' előírásai szerint ''készült'', így az '''eredeti''' ''jelentés, értelmezés'' '''megváltozott'''.
A változások: A ''páncélos jobb kar'' '''balról jobbra mutat''', a ''szablya elmaradt''. A '''címerben''' az ''ötgombos koronából'' '''stilizált, levélkorona''' lett. Az ''arany levélkorona'' a '''pajzs teteje helyett''' a ''sisak tetejére'' került, mint a '''Pelikán fészke'''. A '''pántos lovagsisak''' jobbra néz, ''szembenézés'' helyett. A ''többi szimbólum'' '''szinte''' változatlan.
Ettől '''eltérő''' [[Hertelendy Andor]] '''máltai lovag''' ''címere'', amely a [[Máltai Lovagrend]] ''jelképeit'' is tartalmazza. [[Hertelendy Andor]] '''nemesi személyes címere''' a [[Máltai Lovagrend]] által ''adományozott címer'', amely az adott kor nagyon '''szigorú nemesi származási előírásai''' alapján készült. A ''rendes lovagrendi'' '''tagság''' az ''előírt nemzedéki előzmények bizonyítása, ellenőrzése után'', még '''két rendtag ajánlását''' is megkövetelte. '''Kivétel volt''', ha ''vér szerinti származás igazolt módon történő vizsgálata alapján'', őse - elődje [[Máltai, Johannita, Templomos Lovagrend]] tagja volt. Irattár őrizte az előzményeket, '''származást és címereket''', iratokat. Ez a kivétel [[Hertelendy Andor]] '''máltai lovagnál''' is ''érvényesült'', amelyre a ''Rend'' '''tisztségeinek''' betöltésénél is ''pozitív hatást'' váltott ki.
'''H. Andor lovagi címere''' őrzi az '''Árpád-házi királyok''' által adományozott ''családi címer lovagi'' hagyományait, '''jogfolytonosságát'''.
Ez a ''címer azonosságaiból'', valamint a '''címer feliratából'' következik: '''Andor de Hertelend''', a '''de genere Hertelend''' ''latin formula'' szerinti rögzítése. A '''de genere''' az [[Árpád-házi királyok]] által '''adományozott nemesség''' elismerése, valamint a '''nemesi származási helyének''' megerősítése: '''Hertelend'''. Így '''igazolja és megerősíti''' az ''adományozott'' '''nemesi címer''' előzmény, és előnév '''eredetét, keletkezését, és származási helyét'''.
[[Hertelendy Andor]] a ''budapesti'' [[Mátyás templom]] '''altemplomában''' nyugszik.

[[Kategória:Heraldika]]
[[Kategória:Címerhatározó]]
[[Kategória:Címer]]
[[Kategória:Nemzetség]]
[[Kategória:Család]]

[http://Hertelendy%20címer Hertelendy címer]

Külső hivatkozások:

Magyar, Zala vármegye címertára
Karácsonyi János: Magyar nemzetségek címere

[[Szerkesztő:Estefan|Estefan]] 2011. szeptember 6., 18:45 (CEST)
[[Szerkesztő:Estefan|Estefan]] 2011. augusztus 31., 10:56 (CEST)
[[Szerkesztő:Estefan|Estefan]] 2011. szeptember 28., 11:03 (CEST)
[http://Hertelendy%20címer Hertelendy címer]


[[Fájl:Hertelendy_Anna_úrnő_pecsétje_1777-ből.jpg|thumb|Hertelendy Anna úrnő pecsétje 1777-ből]]

[[Fájl:Hertelendy_Anna,_a_híres-hírhedt_szépasszony.jpg|thumb|Hertelendy Anna, a híres-hírhedt szépasszony (a Vasárnapi Újság nyomán)]]



A XVII–XVIII. század fordulóján Kehida (egyik?) földesura Hertelendy Gáspár volt. A Hertelendy család Kehidára, vagy legalábbis annak egyes részeire vonatkozó jogosultsága a XVII. század első harmadára vezethető vissza. Ugyanis Batthyány I. Ádám familiárisa, Hertelendy Ambrus Vas vármegyei szolgabíró fia, Hertelendy Ádám vette felségül 1636. január 6-án Vági István özvegyét, dávodi Bakó Juditot, aki Bakó Gergely leánya, és Háshágyi Anna dédunokája volt. Vági István nevével egy 1623-ban, Kehidán lefolytatott tanúkihallgatási jegyzőkönyvben mint a település – minden bizonnyal felesége révén – jobbágytartó nemesével találkozhatunk. Mindezek azt bizonyítják, hogy a Hertelendyek a Háshágyiak kehidai javaihoz leányági örökösödés révén, többnemzedéknyi idő elteltével, közvetetten jutottak hozzá.

A Rákóczi-kor okozta bizonytalan jogviszonyok miatt Hertelendy László, Gáspár, Boldizsár, Gábor, Mihály és Zsigmond, továbbá a leányágakba beházasodott Gombás György és Fényes Benedek 1718. március 4-én, Bécsben kiállított birtokba beiktató és megerősítő királyi oklevelet szerzett III. Károly királytól a népes família vasi és zalai – Kehida az ott lévő nemesi kúriákkal, Dániel-Karmacs, Söjtör, Tófej, Vindornyalak, Felsőkustány, Sármellék és Devecser (!) – korábban békésen bírt javaira.

A Hertelendyek, akik Zala vármegye kiterjedt, Mohács előtti múltra viszszatekintő családja voltak, ekkor már a Nyugat-Dunántúl másik két vármegyéjében, Vasban és Sopronban is meggyökeresedett oldalágakkal rendelkeztek. Így nem meglepő, hogy Hertelendy Gáspár leányait a térség két, hasonlóképpen nagy múltú, Mohács előtti eredetű, ám ekkorra már csak szerényebb vagyonnal bíró családjának férfisarjai vették feleségül. Éva Rumy Boldizsár, Erzsébet pedig ákosházi Sárkány István hitvese lett. Fekvőbirtokainak örököse Hertelendy Gáspár egyetlen fia, Gábor volt.

A XVIII. századi földesurak közül vitathatatlanul – az 1713. március 4-én született és 1757. április 15-én elhunyt – Hertelendy Gábort kell Kehida legjelentősebb birtokosának, a település újjászervezőjének és újjáépítőjének tekintenünk. A nyugat-dunántúli regionális elithez tartozó család tagjaként jelentős törvényhatósági karriert futott be. 1735–1744 között al-, majd 1747-ig főszolgabírói hivatalt töltött be Zala megye kapornaki járásában. 1747–1756 között a vármegye főjegyzőjeként tevékenykedett, majd a pályaív megkoronázásaként 1756. október 11-étől haláláig a törvényhatóság első alispánja volt.

Az 1783. évi tanúvallatások szerint ő váltotta vissza az Ányosok részjószágát készpénzen felvásárolva a rokonság birtokrészeit. Az 1740-es években új udvarházat (kastélyt), majd 1747-ben templomot kezdett el építtetni.

Kehida másik földesúri famíliája, a [[Deák címer|Deák]] família a XVIII. században még egyáltalán nem rendelkezett a Hertelendyekhez hasonlítható múlttal és tekintéllyel. Tagjai pénzükre támaszkodva indultak meg a jogi-társadalmi felemelkedés útján, amikor a XVII. században szinte tömeges lehetőség nyílt a nemesi kiváltságok megszerzésére. Feltörekvésük dinamizmusa a következő század generációit is jellemezte.

Deák II. Péter elsőszülött fia, Gábor az apa szívós építkező munkájának köszönhetően fölöttébb sikeresnek ígérkező házasságot kötött. 1757. augusztus 28-án Kehidán – Tárnok földesuraként – feleségül vette Hertelendy Gábor nemrég árvaságra jutott egyetlen leányát, Hertelendy Annát. E frigy Deák Gábort vitathatatlanul a megye nemesi elitjéhez kapcsolta, és az egyetlen leányörökös révén Kehida, valamint a kiterjedt Hertelendy-uradalom törvény szerinti földesurává tette. Ugyanakkor azonban e házasság mindkét félnek sok bajt, pört és szerencsétlenséget hozott.

A később óriási adósságai és botránygyanús magánélete miatt elhíresült Hertelendy Anna 1768-ban vagyoni elválasztást, illetve házasságbontást kezdeményezett férjével szemben. Deák Gábor és Hertelendy Anna, tekintettel a közöttük fennálló házassági problémákra, 1768. november 26-án Kehidán Forintos Gábor, Zala vármegye alispánja és Hertelendy György főszolgabíró előtt meg is egyeztek a birtokok szétválasztásáról. A kehidai, kustányi, koppányi, orbányosfai, forintosházi, nemesapáti és benkeházi jószágok az asszony tulajdonába kerültek, míg a söjtöri, tófeji, hahóti javak a muraközi szőlővel és a koppányi Kozári-féle malommal egyetemben, 11 226 forint ellenében – amely összeget Hertelendy Gábor adósságainak kifizetésére fordítottak –, a tárnoki birtokára visszavonuló Deák Gáboréi lettek.

A válást és a birtokok szétválasztását követően, 1769-ben Hertelendy Anna Kehidát is saját kezelésébe vette a Hertelendy család több más birtokával együtt. Mivel azonban unokatestvérével, Uzovics Ferenccel folytatott kétes viszonya miatt átmenetileg a Nyitra megyei Elecskére költözött, és Kehidára csak rövidebb látogatásokra járt vissza, az itteni gazdaságot 17691774 között tiszttartói vezették.

Időközben meglepő események történtek. Deák Gábor az asszony rendezetlen magánéletére hivatkozva pert kezdett az elveszett kehidai birtokok visszaszerzéséért Hertelendy Anna ellen. A konfliktus elmérgesedését jelzi, hogy miközben 1773 áprilisában Balogh László tanácsos, királyi biztos széles körű vizsgálódásba kezdett Hertelendy Anna és Uzovics Ferenc botrányos kapcsolatáról, Uzovics Ferenc maga és az asszony becsületének védelme érdekében kezdeményezett hasonlóan kiterjedt körű vizsgálatot. Valószínűleg ennek, a legfelsőbb fórumokat is érintő ügynek köszönhető, hogy 1773. október 1-jén Mária Terézia királynő az udvari kancellárián keresztül elrendelte Hertelendy Anna tiszttartója számadásainak Zala megye általi felülvizsgálatát. Az asszony költséges életvitele miatt egész sor adóssági per is indult.

Több részbirtok eladását követően, 1795. május 20-án megegyezett fiával, Deák Ferenccel, aki feleségével, Sibrik Erzsébettel közösen magára vállalta Hertelendy Anna immár hetvenkétezer forintra rúgó adósságát, így az anyai birtokok az ő tulajdonába mentek át. Hertelendy Anna a továbbiakban gyermekeitől külön élt Kehidán, egészen 1803-ban bekövetkezett haláláig.[http://sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/Kehida/pages/007_uj_foldesurak.htm]


Ősi fészke Zala vármegye, hol a család 1524 óta bírta Vindornya-pusztát; adománylevelei azonban elveszvén, III. Károly király 1718-ban új adománylevelet adott az ősi birtokra. A család torontáli ágát József alapította, aki 1779-ben a vármegye főjegyzője lett. 1790-1803-ig. Torontál vármegye alispánja, majd kir. tanácsos és aranysarkantyús vitéz. Az 1790-92. évi országgyűléseken Torontál vármegye követe volt. 1803-ban megvásárolván a kincstártól Bocsár helységet, arra királyi adományt nyert. Neje Écskai Lázár Katalin volt, akitől három fia született: I. Károly (szül. 1786, †1857.) cs. kir. kamarás. Fia József (szül. 1833; †1891.) Torontál vármegye főispánja, a Szent István-rend kiskeresztese, a főrendiház élethossziglan kinevezett tagja. II. Ignácz (szül. 1789, †1856.) cs. kir. kamarás; Torontál vármegye főispánja. Fia Imre (szül. 1837.) a párdányi járás főszolgabirája. Fia: Ferencz (szül. 1879.) szintén párdányi járási főszolgabíró. III. Miksa (szül. 1792.) Torontál vármegye alispánja és követe (1832-36.) Fia: Gyula (†1885.) Címer: kékben, zöld alapon két szembenálló aranyoroszlán, ellenkező előlábaival arany koronát tartva, mely alatt kardot tartó páncélos kar, merőleges nyíllal átlőve. Sisakdísz fészkén ülő s fiait vérével tápláló szemközt fordult pelikán. Takarók: kékarany-veresezüst.


*Irodalom:
*Irodalom:





121. sor: 16. sor:
Külső hivatkozások:
Külső hivatkozások:



[http://sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/Kehida/pages/007_uj_foldesurak.htm]
[[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]]




127. sor: 23. sor:
* [[Címerhatározó]]
* [[Címerhatározó]]


{{Címerhat.abc}}
[[Kategória:Heraldika]][[Kategória:Címerhatározó]][[Kategória:Címer]]
----
{{Nemkereskedelmi}}
{{Nemkereskedelmi}}
[[Kategória:Heraldika]][[Kategória:Címerhatározó]][[Kategória:Címer]]

A lap 2013. december 29., 14:31-kori változata

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Hertelendy család címerével foglalkozik.

hertelendi és vindornyalaki Hertelendy

Ősi fészke Zala vármegye, hol a család 1524 óta bírta Vindornya-pusztát; adománylevelei azonban elveszvén, III. Károly király 1718-ban új adománylevelet adott az ősi birtokra. A család torontáli ágát József alapította, aki 1779-ben a vármegye főjegyzője lett. 1790-1803-ig. Torontál vármegye alispánja, majd kir. tanácsos és aranysarkantyús vitéz. Az 1790-92. évi országgyűléseken Torontál vármegye követe volt. 1803-ban megvásárolván a kincstártól Bocsár helységet, arra királyi adományt nyert. Neje Écskai Lázár Katalin volt, akitől három fia született: I. Károly (szül. 1786, †1857.) cs. kir. kamarás. Fia József (szül. 1833; †1891.) Torontál vármegye főispánja, a Szent István-rend kiskeresztese, a főrendiház élethossziglan kinevezett tagja. II. Ignácz (szül. 1789, †1856.) cs. kir. kamarás; Torontál vármegye főispánja. Fia Imre (szül. 1837.) a párdányi járás főszolgabirája. Fia: Ferencz (szül. 1879.) szintén párdányi járási főszolgabíró. III. Miksa (szül. 1792.) Torontál vármegye alispánja és követe (1832-36.) Fia: Gyula (†1885.) Címer: kékben, zöld alapon két szembenálló aranyoroszlán, ellenkező előlábaival arany koronát tartva, mely alatt kardot tartó páncélos kar, merőleges nyíllal átlőve. Sisakdísz fészkén ülő s fiait vérével tápláló szemközt fordult pelikán. Takarók: kékarany-veresezüst.

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
A │ B │ C │ Cs │ D │ E │ F │ G │ Gy │ H │ I │ J │ K │ L │ Ly │ M │ N │ Ny │ O │ Ö │ P │ Q | R │ S │ Sz │ T │ Ty │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs

A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Címerhatározó/Hertelendy_címer&oldid=165759”