„Vita:HEPTATONIÁK” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a */Heptatoniák/* |
KeFe (vitalap | szerkesztései) a Eltávolította a lap teljes tartalmát |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
== HEPTATONIÁK == |
|||
:Hétfokú hangsorok |
|||
:Minden diáknak volt lehetősége arra általános iskolai, zeneiskolai, esetleg közép- és felsőfokú tanulmányai idején, hogy megismerjen 7 hangból álló hangsorokat, szám szerint éppen hetet. Ezek: Dúr, dór, fríg, Líd, Mixolíd, eol, lokriszi. E hangsorok nevüket az ókori görögöktől kapták, az első neve változott csak, eredeti neve ion volt. |
|||
:A nagy kezdőbetűvel jelzettek a dúrjellegűnek nevezett azon hangsorok, melyek alaphangjaihoz viszonyítva a III. fokon nagyterc hangköz áll, a kis betűvel kezdődők pedig a molljellegűek, melyekben ezen a helyen kisterc található. A magyar népdalkincsben egyetlen kivételt, a lokriszit leszámítva mindegyikük gyakran meglelhető. |
|||
:Szerkezetüket tekintve az egyszerűség kedvéért induljunk ki a Dúr hangsorból, melynek hangközviszonyait így határoztuk meg: 2 egész, 1 fél, 3 egész, 1 fél. Ha az egész hangközt „2”-vel (2 félhang), a fél hangközt „1”-gyel jelöljük, a hangsor így írható fel:2 2 1 2 2 2 1. Összeadva 12 – ennyi félhang. |
|||
:Ahogyan a dór a Dúr II. fokán, a fríg III. fokán ……stb….indul, a hangsorokat szerkezetileg ábrázoló számsorok is ennek megfelelően írhatók le. Végösszegük mindig 12 (félhang), de belső szerkezetük változó. Az alábbi táblázat ábrázolja ezt a hangrendszert - Dúr hangsort és moduszait -, melynek Bárdos Lajos adta a Heptatonia prima nevet. |
|||
:[[Kép:Heptatonia prima.jpg|thumb|center|250px|]] |
|||
:Az itt megjelenített hangsorok alkalmazására példák felsorolását nem tartom szükségesnek, mert az ez iránt érdeklődő a népdalgyűjteményekben szinte tetszés szerint találhat ilyeneket. |
|||
:Tudományos elemző munkái során Bárdos Lajos egyebeket is felfedezett. E felfedezéseit nagyon lerövidítve akarom itt az érdeklődök elé tárni, célom csak a figyelem felkeltése. Írásom alapját tudós zeneszerzőnk három elemzése képezi. |
|||
:1. Heptatonia secunda |
|||
:2. Egy „kodályos” hangrendszer |
|||
:3. Liszt Ferenc „népi” hangsorai |
|||
:Kodály Zoltán műveiben feltűnő gyakran találkozunk egy olyan hétfokú hangrendszerrel, amelyikben a két félhanglépés között nem két egészhang van, mint a diatónia ti-dó és mi-fa fokpárjai között, hanem csak egy. |
|||
:Legegyszerűbben úgy ábrázolhatjuk és a zongorán úgy találhatjuk meg, ha c helyett ciszt veszünk, a többi fokot meghagyva módosítás nélküli törzshangnak. Végigpróbálva az így adódó skálákat, megkapjuk a rendszer hét moduszát. Kodály mindegyikkel bőven él. Dallamban és harmóniában is, egy-egy mű kisebb-nagyobb részletén át. Bárdos Lajos mind a hét hangsorra idéz tőle egy-egy példát – cisz-d-e-f-g-a-h-cisz hangsorra transzponálva. |
|||
:Én e példákat a művek eredeti hangnemében fogom megjeleníteni, hivatkozással arra, hogy a későbbiekben ő is ezt teszi. |
|||
:A hangrendszer: |