„Vita:HEPTATONIÁK” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a */Heptatoniák/* |
a */Heptatoniák/* |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
:Szerkezetüket tekintve az egyszerűség kedvéért induljunk ki a Dúr hangsorból, melynek hangközviszonyait így határoztuk meg: 2 egész, 1 fél, 3 egész, 1 fél. Ha az egész hangközt „2”-vel (2 félhang), a fél hangközt „1”-gyel jelöljük, a hangsor így írható fel:2 2 1 2 2 2 1. Összeadva 12 – ennyi félhang. |
:Szerkezetüket tekintve az egyszerűség kedvéért induljunk ki a Dúr hangsorból, melynek hangközviszonyait így határoztuk meg: 2 egész, 1 fél, 3 egész, 1 fél. Ha az egész hangközt „2”-vel (2 félhang), a fél hangközt „1”-gyel jelöljük, a hangsor így írható fel:2 2 1 2 2 2 1. Összeadva 12 – ennyi félhang. |
||
:Ahogyan a dór a Dúr II. fokán, a fríg III. fokán ……stb….indul, a hangsorokat szerkezetileg ábrázoló számsorok is ennek megfelelően írhatók le. Végösszegük mindig 12 (félhang), de belső szerkezetük változó. Az alábbi táblázat ábrázolja ezt a hangrendszert - Dúr hangsort és moduszait -, melynek Bárdos Lajos adta a Heptatonia prima nevet. (Az itt következő címre kattintson egyet, megjelenik a kijelölő keret; ebbe kattintson kettőt, figyelmeztetés és kérdés jelenik meg; bátran válaszoljon igennel, megjelenik a |
:Ahogyan a dór a Dúr II. fokán, a fríg III. fokán ……stb….indul, a hangsorokat szerkezetileg ábrázoló számsorok is ennek megfelelően írhatók le. Végösszegük mindig 12 (félhang), de belső szerkezetük változó. Az alábbi táblázat ábrázolja ezt a hangrendszert - Dúr hangsort és moduszait -, melynek Bárdos Lajos adta a Heptatonia prima nevet. (Az itt következő címre kattintson egyet, megjelenik a kijelölő keret; ebbe kattintson kettőt, figyelmeztetés és kérdés jelenik meg; bátran válaszoljon igennel, megjelenik a hangrendszer. Minden előhívás hasonló eljárást igényel.) |
||
:Az itt megjelenített hangsorok alkalmazására példák felsorolását nem tartom szükségesnek, mert az ez iránt érdeklődő a népdalgyűjteményekben szinte tetszés szerint találhat ilyeneket. |
|||
:Tudományos elemző munkái során Bárdos Lajos egyebeket is felfedezett. E felfedezéseit nagyon lerövidítve akarom itt az érdeklődök elé tárni, célom csak a figyelem felkeltése. Írásom alapját tudós zeneszerzőnk három elemzése képezi. |
|||
:1. Heptatonia secunda |
|||
:2. Egy „kodályos” hangrendszer |
|||
:3. Liszt Ferenc „népi” hangsorai |
|||
:Kodály Zoltán műveiben feltűnő gyakran találkozunk egy olyan hétfokú hangrendszerrel, amelyikben a két félhanglépés között nem két egészhang van, mint a diatónia ti-dó és mi-fa fokpárjai között, hanem csak egy. |
|||
:Legegyszerűbben úgy ábrázolhatjuk és a zongorán úgy találhatjuk meg, ha c helyett ciszt veszünk, a többi fokot meghagyva módosítás nélküli törzshangnak. Végigpróbálva az így adódó skálákat, megkapjuk a rendszer hét moduszát. Kodály mindegyikkel bőven él. Dallamban és harmóniában is, egy-egy mű kisebb-nagyobb részletén át. Bárdos Lajos mind a hét hangsorra idéz tőle egy-egy példát – cisz-d-e-f-g-a-h-cisz hangsorra transzponálva. |
|||
:Én e példákat a művek eredeti hangnemében fogom megjeleníteni, hivatkozással arra, hogy a későbbiekben ő is ezt teszi. |
|||
:A hangrendszer: |
A lap 2013. december 12., 16:20-kori változata
HEPTATONIÁK
- Hétfokú hangsorok
- Minden diáknak volt lehetősége arra általános iskolai, zeneiskolai, esetleg közép- és felsőfokú tanulmányai idején, hogy megismerjen 7 hangból álló hangsorokat, szám szerint éppen hetet. Ezek: Dúr, dór, fríg, Líd, Mixolíd, eol, lokriszi. E hangsorok nevüket az ókori görögöktől kapták, az első neve változott csak, eredeti neve ion volt.
- A nagy kezdőbetűvel jelzettek a dúrjellegűnek nevezett azon hangsorok, melyek alaphangjaihoz viszonyítva a III. fokon nagyterc hangköz áll, a kis betűvel kezdődők pedig a molljellegűek, melyekben ezen a helyen kisterc található. A magyar népdalkincsben egyetlen kivételt, a lokriszit leszámítva mindegyikük gyakran meglelhető.
- Szerkezetüket tekintve az egyszerűség kedvéért induljunk ki a Dúr hangsorból, melynek hangközviszonyait így határoztuk meg: 2 egész, 1 fél, 3 egész, 1 fél. Ha az egész hangközt „2”-vel (2 félhang), a fél hangközt „1”-gyel jelöljük, a hangsor így írható fel:2 2 1 2 2 2 1. Összeadva 12 – ennyi félhang.
- Ahogyan a dór a Dúr II. fokán, a fríg III. fokán ……stb….indul, a hangsorokat szerkezetileg ábrázoló számsorok is ennek megfelelően írhatók le. Végösszegük mindig 12 (félhang), de belső szerkezetük változó. Az alábbi táblázat ábrázolja ezt a hangrendszert - Dúr hangsort és moduszait -, melynek Bárdos Lajos adta a Heptatonia prima nevet. (Az itt következő címre kattintson egyet, megjelenik a kijelölő keret; ebbe kattintson kettőt, figyelmeztetés és kérdés jelenik meg; bátran válaszoljon igennel, megjelenik a hangrendszer. Minden előhívás hasonló eljárást igényel.)
- Az itt megjelenített hangsorok alkalmazására példák felsorolását nem tartom szükségesnek, mert az ez iránt érdeklődő a népdalgyűjteményekben szinte tetszés szerint találhat ilyeneket.
- Tudományos elemző munkái során Bárdos Lajos egyebeket is felfedezett. E felfedezéseit nagyon lerövidítve akarom itt az érdeklődök elé tárni, célom csak a figyelem felkeltése. Írásom alapját tudós zeneszerzőnk három elemzése képezi.
- 1. Heptatonia secunda
- 2. Egy „kodályos” hangrendszer
- 3. Liszt Ferenc „népi” hangsorai
- Kodály Zoltán műveiben feltűnő gyakran találkozunk egy olyan hétfokú hangrendszerrel, amelyikben a két félhanglépés között nem két egészhang van, mint a diatónia ti-dó és mi-fa fokpárjai között, hanem csak egy.
- Legegyszerűbben úgy ábrázolhatjuk és a zongorán úgy találhatjuk meg, ha c helyett ciszt veszünk, a többi fokot meghagyva módosítás nélküli törzshangnak. Végigpróbálva az így adódó skálákat, megkapjuk a rendszer hét moduszát. Kodály mindegyikkel bőven él. Dallamban és harmóniában is, egy-egy mű kisebb-nagyobb részletén át. Bárdos Lajos mind a hét hangsorra idéz tőle egy-egy példát – cisz-d-e-f-g-a-h-cisz hangsorra transzponálva.
- Én e példákat a művek eredeti hangnemében fogom megjeleníteni, hivatkozással arra, hogy a későbbiekben ő is ezt teszi.
- A hangrendszer: