„A zene története” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
47. sor: 47. sor:
:f) esztétika; stb.
:f) esztétika; stb.
{{col-end}}
{{col-end}}

<br />
<br />
<center>
<div style="display:block;border:1px solid #FFFFFF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#9292AB; color:#E6E6FF; text-align:center; font-weight:bold; font-size:120%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Bevezető</h2></div>


Egyes népektől zenei feljegyzés nincs, csak az archeológia révén tudunk zenére vonatkozó adatokat.
Honnan ered a zene? Többféle magyarázat van.

:'''Darwin szerint:''' A zene az állatvilágból ered. Madarak füttye - különféle abszolút hangmagasságokban, motivikus ismétlődésekkel, ritmikus elrendezettséggel fütyülnek.

:'''Robert Knecht''' kísérleteiből megállapítható, hogy bizonyos hangnemekben fütyülnek, pl. németországi fülemüle dúrban, oroszországi mollban.
:Darwinnak még sincs igaza, mert a madarak füttyéből hiányzik a tudatosság, és nem áll mögötte esztétikai akarat, nem gyönyörködtetésre készül.

:'''Büchner''' szerint a zene alapja a közösen végzett munka. Hogy a munka üteme biztosítva legyen, a fáradságot ellensúlyozzák, munkadalok születtek. Ma is vannak munkadalok a primitív népeknél.
:Téves a Bücher-féle elmélet is, mert a közös munka csak a fejlett társadalomban lehetséges. Az emberek a közösségi munkák előtt is énekelnek.

:'''Spencer''' állítja, hogy a zene az emelkedettebb beszédből származik. Az emberi beszéd hangterjedelme 2 oktáv. Ünnepélyesebb alkalmakkor emelkedettebb hangon beszéltek (prédikálás), nagyobb hangterjedelemmel. '''Schmidt''' ezt oda módosította, hogy a zene a közös imádságból fejlődött ki. Ez sem kielégítő, mert a közös ima csak a kereszténység óta létezik.

:'''Funndt szerint'''a zene csata- és vadászkiáltásokból ered, mert ezek bizonyos fix hangmagasságokban vannak. Ezt cáfolja, hogy a mai primitív népek zenéje nincs kapcsolatban csatakiáltásokkal.

A legújabb felfogás szerint a zene eredete a <u>„transz”</u>-ban keresendő. Akusztikai hangismétlés miatt is előállhat a transz. Ilyen, pl., bizonyos varázsigék sorozatos ismétlése. Ha különböző hangmagasságokban mondják, létre jön a dallam. (Ez sem biztos.)
A zenetörténetben van zenegyakorlat és zenekultúra. Előbbi esetben csak ösztönszerű zenélésről van szó elméleti alap nélkül. A másik esetben zeneelméleti alap ismeretében keletkezik a zene.

<br/></center>
<center>
<center>
<div style="display:block;border:1px solid #FFFFFF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<div style="display:block;border:1px solid #FFFFFF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">

A lap 2013. november 18., 21:50-kori változata



A zene története


Pongrácz Zoltán előadásai - (1961-1964)

Jegyzetei alapján leírta Terckvart - 2003-ban




készítette: Terckvart

Előszó

A zenetörténet tárgya: a zene története, fejlődése. Elsősorban a zeneszerzőkről szól.

Anyagát veszi:

  1. Fennmaradt művekből,
  2. Elméleti munkákból,
  3. Életrajzi adatokból, feljegyzésekből,
  4. A zenetörténet segédtudományaiból.

Segédtudományok:

a) világtörténet;
b) művelődéstörténet;
c) szociológia;
d) archeológia (régészet);
e) paleográfia (régi írások);
f) esztétika; stb.


Tartalomjegyzék


Bevezető Ókori népek zenéje
India Egyiptom
Asszirok Zsidók
Görög zene Római zene
Középkor Gregorián
A hangjegyírás alapjai Középkori többszólamúság
Ars nova A középkor egyszólamú világi zenéje
Németalföldi iskola Renaisance
Római iskola Velencei iskola
Az opera kialakulása Az opera szerkezete és előadása
Az operaház fejlődése Az opera terjedése
Barokk-zene Legnagyobb barokk szerzők
Bach előtt és vele egyidőben működő barokk zeneszerzők Mannheimi iskola
Bécsi klasszicizmus Bécsi romantika
A nemzeti zene kialakulása Skandináv szerzők
Cseh szerzők Francia romantika
Klasszicisztikus romantika Wagner
Az olasz opera Verdi után Utóromantika
Impresszionizmus Utóimpresszionista stílus
A dodekafónia A 20. század orosz zeneszerzői
A magyar zene története Egyházi zene
Világi zene Kollégiumi Zene
Esterházy Pál Kuruc-zene
Verbunkos zene A népies műdal létrejötte és romlása
A cigányzenészekről 20. századi folytatás
Dohnányi Ernő Egy magyar zeneszerző-páros


Szócikk a Wikipédiában


Szócikk címe

Szócikk címe

Szócikk címe


Függelék



Az interneten fellelhető anyagok

  • [http://]
  • [http://]
  • [http://]








Jogi nyilatkozat


Public domain
Ezt a könyvet,(dokumentumot), vagy az itt található képet szerzője közkinccsé nyilvánította,
lemondott, vagy nem jogosult szerzői jogi védelemre.

For visitors from other countries: This image is in the public domain.