„A zene története” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
104. sor: 104. sor:
|-
|-
|[[A zene története/Renaisance|Renaisance]]
|[[A zene története/Renaisance|Renaisance]]
|[[A zene története/Renaisance/Humanizmus|Humanizmus]]
|-
|-
|[[A zene története/Renaisance/Római iskola|Római iskola]]
|[[A zene története/Renaisance/Római iskola|Római iskola]]

A lap 2013. november 18., 21:29-kori változata



A zene története


Pongrácz Zoltán előadásai - (1961-1964)

Jegyzetei alapján leírta Terckvart - 2003-ban




készítette: Terckvart - 2003-ban

Előszó

A zenetörténet tárgya: a zene története, fejlődése. Elsősorban a zeneszerzőkről szól.

Anyagát veszi:

  1. Fennmaradt művekből,
  2. Elméleti munkákból,
  3. Életrajzi adatokból, feljegyzésekből,
  4. A zenetörténet segédtudományaiból.

Segédtudományok:

a) világtörténet;
b) művelődéstörténet;
c) szociológia;
d) archeológia (régészet);
e) paleográfia (régi írások);
f) esztétika; stb.


Bevezető


Egyes népektől zenei feljegyzés nincs, csak az archeológia révén tudunk zenére vonatkozó adatokat. Honnan ered a zene? Többféle magyarázat van.

Darwin szerint: A zene az állatvilágból ered. Madarak füttye - különféle abszolút hangmagasságokban, motivikus ismétlődésekkel, ritmikus elrendezettséggel fütyülnek.
Robert Knecht kísérleteiből megállapítható, hogy bizonyos hangnemekben fütyülnek, pl. németországi fülemüle dúrban, oroszországi mollban.
Darwinnak még sincs igaza, mert a madarak füttyéből hiányzik a tudatosság, és nem áll mögötte esztétikai akarat, nem gyönyörködtetésre készül.
Büchner szerint a zene alapja a közösen végzett munka. Hogy a munka üteme biztosítva legyen, a fáradságot ellensúlyozzák, munkadalok születtek. Ma is vannak munkadalok a primitív népeknél.
Téves a Bücher-féle elmélet is, mert a közös munka csak a fejlett társadalomban lehetséges. Az emberek a közösségi munkák előtt is énekelnek.
Spencer állítja, hogy a zene az emelkedettebb beszédből származik. Az emberi beszéd hangterjedelme 2 oktáv. Ünnepélyesebb alkalmakkor emelkedettebb hangon beszéltek (prédikálás), nagyobb hangterjedelemmel. Schmidt ezt oda módosította, hogy a zene a közös imádságból fejlődött ki. Ez sem kielégítő, mert a közös ima csak a kereszténység óta létezik.
Funndt szerinta zene csata- és vadászkiáltásokból ered, mert ezek bizonyos fix hangmagasságokban vannak. Ezt cáfolja, hogy a mai primitív népek zenéje nincs kapcsolatban csatakiáltásokkal.

A legújabb felfogás szerint a zene eredete a „transz”-ban keresendő. Akusztikai hangismétlés miatt is előállhat a transz. Ilyen, pl., bizonyos varázsigék sorozatos ismétlése. Ha különböző hangmagasságokban mondják, létre jön a dallam. (Ez sem biztos.) A zenetörténetben van zenegyakorlat és zenekultúra. Előbbi esetben csak ösztönszerű zenélésről van szó elméleti alap nélkül. A másik esetben zeneelméleti alap ismeretében keletkezik a zene.


Tartalomjegyzék


Bevezető Ókori népek zenéje
India Egyiptom
Asszirok Zsidók
Görög zene Római zene
Középkor Gregorián
A hangjegyírás alapjai Középkori többszólamúság
Ars nova
A középkor egyszólamú világi zenéje Németalföldi iskola
Renaisance
Római iskola Velencei iskola
Az opera kialakulása Az opera szerkezete és előadása
Az operaház fejlődése Az opera terjedése
Barokk-zene Legnagyobb barokk szerzők
Bach előtt és vele egyidőben működő barokk zeneszerzők Mannheimi iskola
Bécsi klasszicizmus Bécsi romantika
A nemzeti zene kialakulása Skandináv szerzők
Cseh szerzők Francia romantika
Klasszicisztikus romantika Wagner
Az olasz opera Verdi után Utóromantika
Impresszionizmus Utóimpresszionista stílus
A dodekafónia A 20. század orosz zeneszerzői
A magyar zene története Egyházi zene
Világi zene Kollégiumi Zene
Esterházy Pál Kuruc-zene
Verbunkos zene A népies műdal létrejötte és romlása
A cigányzenészekről 20. századi folytatás
Dohnányi Ernő Egy magyar zeneszerző-páros


Szócikk a Wikipédiában


Szócikk címe

Szócikk címe

Szócikk címe


Függelék



Az interneten fellelhető anyagok

  • [http://]
  • [http://]
  • [http://]








Jogi nyilatkozat


Public domain
Ezt a könyvet,(dokumentumot), vagy az itt található képet szerzője közkinccsé nyilvánította,
lemondott, vagy nem jogosult szerzői jogi védelemre.

For visitors from other countries: This image is in the public domain.