„Növények/S/Spenót” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | S
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}} {{TOC right}}
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}} {{TOC right}}
[[Spinacia oleracea Spinazie bloeiend.jpg|tumb|200px|right|Spenót]]
A '''spenót''' vagy '''paraj''' ''(Spinacia oleracea)'' a [[disznóparéjfélék]] ''(Amaranthaceae)'' (korábban: [[libatopfélék]]) családjába tartozó, világszerte elterjedt kultúrnövény. Közép- és Délnyugat-Ázsiában őshonos. Ismert nevei még: spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj.


Valószínűleg [[Perzsa Birodalom|Perzsiából]] származik, innen vitték a [[mórok]] Spanyolországba. Angliában a 16. században, [[Medici Katalin]] udvarában vált népszerűvé.<ref>[http://www.whfoods.com/genpage.php?tname=foodspice&dbid=43 World's Healthiest Foods]</ref> Magyarországra korán eljutott, [[Szikszai Fabricius Balázs]] ''Nomenclaturájában'' (1590) már említi a spinácz nevű levélzöldséget.


A [[parajszövőmoly]] fő gazdanövénye, de az nem okoz érdemleges kárt kultúráiban – annál inkább a [[levéltetű|levéltetvek]] és a spenótperenoszpóra ''(Peronospora spinaciae)''.


== Jellemzői ==
Környezeti igénye:
[[Egyéves]], néha [[kétéves]] növény, a [[mérsékelt égöv]] alatt képes áttelelni. Mintegy 30&nbsp;cm magasra megnövő, [[Szár (botanika)|szára]] egyenes, [[levél (botanika)|levelei]] változatos méretűek (2–30&nbsp;cm hosszúak, 1–15&nbsp;cm szélesek, a nagyobb levelek alul, a kisebbek a növény teteje felé haladva találhatók), váltakozó állásúak, hosszúkás-oválisak vagy háromszögletű-nyíl formájúak, szélük ép vagy öblös, végük hegyes. A tőlevelek állománya húsos, a magszáron növő szárlevelek hosszúkásak, rostosak. [[Kétlaki]] növény, a nővirágos egyedek hosszabb élettartamúak, a hímvirágúak az elvirágzás után elszáradnak. A sárgászöld, 3–4&nbsp;mm átmérőjű, nőivarú [[virág]]ok a levélhónaljakban nőnek, a hímivarúak gomolyvirágzatot (rövid kocsányú álernyős virágzat) alkotnak/álfüzérben állnak. [[Hosszúnappalos]] növény, napi 12 óránál rövidebb megvilágítás esetén nem képes a [[jarovizáció]]ra.
A fejlődéséhez optimális körülmények között 16 °C-ot igényel, de csírázása már
néhány fokkal a fagypont felett megindul. Vannak fajták, amelyek a hideget (-5 °C)
jól elviselik. A nagy meleget nem bírja, gyorsan felmagzik. Az árnyékot és a
félárnyékot nem tűri. Talajban nem válogat, tápanyagigénye közepes. Vízigénye
közepes, csak szárazság esetén szoktuk öntözni.


Termése gyakran tüskés felületű, 5–10&nbsp;mm-es makkocska, melyben számos [[mag]] található. A magok tömege 8-10 milligramm, csírázóképességüket 4-5 évig megőrzik.
A fajták felosztása:
Leggyakrabban a termesztési idő alapján csoportosítják, ennek megfelelően
megkülönböztetnek téli és nyári fajtákat. A téli fajták gyengébb fényviszonyok mellett
is jól hajtanak, de nyáron gyorsan magszárba mennek. A nyári fajták kevésbé
hajlamosak a magszárképzésre, de télen nem fejesednek, könnyen kifagynak.


== Felhasználása ==
Szaporítása:
A [http://www.edenkert.hu/konyhakert/levelzoldsegek-salatak/paraj-spinat-spinot-spinac-spenat-ez-mind-spenot-/2093/ spenót] leveleiben triterpén-[[szaponinok]], [[betain]], [[vitamin]]ok, [[oxálsav]], [[nitrát]]ok találhatók. Leggyakrabban [[főzelék]]növényként vagy [[saláta (étel)|salátaként]] használják fel, iparilag pedig [[klorofill]] előállítására. A leveléből készült szerek az emésztésre (a hasnyálmirigy-elválasztásra és az epeképződésre) jó hatással vannak, valószínűleg a szaponinok miatt. A talajtól függően nagy mennyiségű vasat tartalmazhat, azonban ennek nagy része nehezen felszívódó formában van jelen, és az oxalátok is gátolják a felszívódását. Magas oxalát- és nitráttartalma miatt nem szabad túl sűrűn fogyasztani.
Kizárólag helyrevetéssel szaporítjuk. 25-30 cm-es sortávolságra, 4-5 cm-es
tőtávolságra vetjük, nagy- üzemben, ahol kaszálják, szokás gabona sortávolságra 12
cm-re is vetni. A korai fajták már február végén vethetők, a talaj kötöttségétől füg-
gően 2-3 cm mélyre. Az áttelelő fajtákat szeptember elején vetjük el.


== Spenót a kultúrában ==
Ápolási munkák:
* [[Popeye]], a tengerész, egy fiktív hős aki nagyon szereti a spenótot és fogyasztásakor emberfeletti erőre tesz szert.
A gyomláláson és kapáláson kívül más ápolási munkát nem igényel, ha a talajt a
* A spenótot (a [[kelkáposzta|kelkáposztával]] és a [[Tök (növénynemzetség)|tökfőzelékkel]] együtt) gyakran a gyerekek számára nem kívánatos ételként ábrázolják a kultúrában.
vetés előtt legalább jó közepes szintig tápanyaggal feltöltöttük. Öntözni csak
szárazság esetén szoktuk április végétől, májustól. Egyszerre csak 15-20 mm
vízadagot adjunk.


== Környezeti igénye ==
Hajtatása:
: A fejlődéséhez optimális körülmények között 16 °C-ot igényel, de csírázása már néhány fokkal a fagypont felett megindul. Vannak fajták, amelyek a hideget (-5 °C) jól elviselik. A nagy meleget nem bírja, gyorsan felmagzik. Az árnyékot és a félárnyékot nem tűri. Talajban nem válogat, tápanyagigénye közepes. Vízigénye közepes, csak szárazság esetén szoktuk öntözni.
Ősszel és tavasszal fűtetlen fólia alatt - megfelelő fajta esetén - jól hajtatható.
== A fajták felosztása ==
: Leggyakrabban a termesztési idő alapján csoportosítják, ennek megfelelően megkülönböztetnek téli és nyári fajtákat. A téli fajták gyengébb fényviszonyok mellett is jól hajtanak, de nyáron gyorsan magszárba mennek. A nyári fajták kevésbé hajlamosak a magszárképzésre, de télen nem fejesednek, könnyen kifagynak.
== Szaporítása ==
: Kizárólag helyrevetéssel szaporítjuk. 25-30 cm-es sortávolságra, 4-5 cm-es tőtávolságra vetjük, nagy- üzemben, ahol kaszálják, szokás gabona sortávolságra 12 cm-re is vetni. A korai fajták már február végén vethetők, a talaj kötöttségétől füg-gően 2-3 cm mélyre. Az áttelelő fajtákat szeptember elején vetjük el.
== Ápolási munkák ==
: A gyomláláson és kapáláson kívül más ápolási munkát nem igényel, ha a talajt a vetés előtt legalább jó közepes szintig tápanyaggal feltöltöttük. Öntözni csak szárazság esetén szoktuk április végétől, májustól. Egyszerre csak 15-20 mm vízadagot adjunk.
== Hajtatása ==
: Ősszel és tavasszal fűtetlen fólia alatt - megfelelő fajta esetén - jól hajtatható.
Célszerű sávosan vetni , négy 12-15 cm-es sor után egy szélesebb művelő utat hagyni.
Célszerű sávosan vetni , négy 12-15 cm-es sor után egy szélesebb művelő utat hagyni.
Sokat kell szellőztetni a betegségek miatt. A paprika, a paradicsom vagy az uborka jó
Sokat kell szellőztetni a betegségek miatt. A paprika, a paradicsom vagy az uborka jó
elővetemény .
elővetemény .


== Hasonló növények ==
Fontosabb kártevők és betegségei:
* [[mángold]] ''(Beta vulgaris)''
* [[laboda]] vagy [[kerti laboda]] ''(Atriplex spp.)''
* [[parajlibatop]] ''(Chenopodium bonus-henricus)''

== Források ==
<references />
* [http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/093/pc009337.html Spenót szócikk a Pallasban]
* [http://www.terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/spenot.html Terebess konyhakert: Spenót]
* [http://www.kapitanyvetomag.hu/hu/term_tech/spenot.htm A spenót termesztése]
* {{schönfelder}}

== Külső hivatkozások ==
* [http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/marcius/spenot.html A spenót termesztése és felhasználása]
* [http://www.youtube.com/watch?v=Y9GHkXP7WH4 A spenót, mint nemkívánatos étel egy animációs sorozatban]
* [http://vitamin.dynanix.com/vitaminok-nyomelemek/spenot.php A spenót vitaminjai]


Legveszedelmesebb betegsége a spenót peronoszpóra, a leggyakoribb kártevője a
levéltetű.
{{Szk-lásd}} [[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez/S#{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
{{Szk-lásd}} [[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez/S#{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
{{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 14., 03:29 (CET)}}
{{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 14., 03:29 (CET)}}

A lap 2011. október 14., 06:28-kori változata

A lap mérete: 6299 bájt

Kertészet

Spenót

tumb|200px|right|Spenót A spenót vagy paraj (Spinacia oleracea) a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) (korábban: libatopfélék) családjába tartozó, világszerte elterjedt kultúrnövény. Közép- és Délnyugat-Ázsiában őshonos. Ismert nevei még: spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj.

Valószínűleg Perzsiából származik, innen vitték a mórok Spanyolországba. Angliában a 16. században, Medici Katalin udvarában vált népszerűvé.[1] Magyarországra korán eljutott, Szikszai Fabricius Balázs Nomenclaturájában (1590) már említi a spinácz nevű levélzöldséget.

A parajszövőmoly fő gazdanövénye, de az nem okoz érdemleges kárt kultúráiban – annál inkább a levéltetvek és a spenótperenoszpóra (Peronospora spinaciae).

Jellemzői

Egyéves, néha kétéves növény, a mérsékelt égöv alatt képes áttelelni. Mintegy 30 cm magasra megnövő, szára egyenes, levelei változatos méretűek (2–30 cm hosszúak, 1–15 cm szélesek, a nagyobb levelek alul, a kisebbek a növény teteje felé haladva találhatók), váltakozó állásúak, hosszúkás-oválisak vagy háromszögletű-nyíl formájúak, szélük ép vagy öblös, végük hegyes. A tőlevelek állománya húsos, a magszáron növő szárlevelek hosszúkásak, rostosak. Kétlaki növény, a nővirágos egyedek hosszabb élettartamúak, a hímvirágúak az elvirágzás után elszáradnak. A sárgászöld, 3–4 mm átmérőjű, nőivarú virágok a levélhónaljakban nőnek, a hímivarúak gomolyvirágzatot (rövid kocsányú álernyős virágzat) alkotnak/álfüzérben állnak. Hosszúnappalos növény, napi 12 óránál rövidebb megvilágítás esetén nem képes a jarovizációra.

Termése gyakran tüskés felületű, 5–10 mm-es makkocska, melyben számos mag található. A magok tömege 8-10 milligramm, csírázóképességüket 4-5 évig megőrzik.

Felhasználása

A spenót leveleiben triterpén-szaponinok, betain, vitaminok, oxálsav, nitrátok találhatók. Leggyakrabban főzeléknövényként vagy salátaként használják fel, iparilag pedig klorofill előállítására. A leveléből készült szerek az emésztésre (a hasnyálmirigy-elválasztásra és az epeképződésre) jó hatással vannak, valószínűleg a szaponinok miatt. A talajtól függően nagy mennyiségű vasat tartalmazhat, azonban ennek nagy része nehezen felszívódó formában van jelen, és az oxalátok is gátolják a felszívódását. Magas oxalát- és nitráttartalma miatt nem szabad túl sűrűn fogyasztani.

Spenót a kultúrában

  • Popeye, a tengerész, egy fiktív hős aki nagyon szereti a spenótot és fogyasztásakor emberfeletti erőre tesz szert.
  • A spenótot (a kelkáposztával és a tökfőzelékkel együtt) gyakran a gyerekek számára nem kívánatos ételként ábrázolják a kultúrában.

Környezeti igénye

A fejlődéséhez optimális körülmények között 16 °C-ot igényel, de csírázása már néhány fokkal a fagypont felett megindul. Vannak fajták, amelyek a hideget (-5 °C) jól elviselik. A nagy meleget nem bírja, gyorsan felmagzik. Az árnyékot és a félárnyékot nem tűri. Talajban nem válogat, tápanyagigénye közepes. Vízigénye közepes, csak szárazság esetén szoktuk öntözni.

A fajták felosztása

Leggyakrabban a termesztési idő alapján csoportosítják, ennek megfelelően megkülönböztetnek téli és nyári fajtákat. A téli fajták gyengébb fényviszonyok mellett is jól hajtanak, de nyáron gyorsan magszárba mennek. A nyári fajták kevésbé hajlamosak a magszárképzésre, de télen nem fejesednek, könnyen kifagynak.

Szaporítása

Kizárólag helyrevetéssel szaporítjuk. 25-30 cm-es sortávolságra, 4-5 cm-es tőtávolságra vetjük, nagy- üzemben, ahol kaszálják, szokás gabona sortávolságra 12 cm-re is vetni. A korai fajták már február végén vethetők, a talaj kötöttségétől füg-gően 2-3 cm mélyre. Az áttelelő fajtákat szeptember elején vetjük el.

Ápolási munkák

A gyomláláson és kapáláson kívül más ápolási munkát nem igényel, ha a talajt a vetés előtt legalább jó közepes szintig tápanyaggal feltöltöttük. Öntözni csak szárazság esetén szoktuk április végétől, májustól. Egyszerre csak 15-20 mm vízadagot adjunk.

Hajtatása

Ősszel és tavasszal fűtetlen fólia alatt - megfelelő fajta esetén - jól hajtatható.
  Célszerű sávosan vetni , négy 12-15 cm-es sor után egy szélesebb művelő utat hagyni.
  Sokat kell szellőztetni a betegségek miatt. A paprika, a paradicsom vagy az uborka jó
  elővetemény .

Hasonló növények

Források

  1. World's Healthiest Foods

Külső hivatkozások


Lásd még: Spenót

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Spenót, 2011. március 14., 03:29 (CET)