„Növények/G/Görögdinnye” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) a Új oldal, tartalma: „{{Kert-főcím}} {{TOC right}}” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Kert-főcím}} {{TOC right}} |
{{Kert-főcím}} {{TOC right}} |
||
{{nutritionalvalue | name= Görögdinnye (nyers, ehető rész) | kJ=127 | protein=0.61 g | fat=0.15 g | carbs=7.55 g | fiber=0.4 g | | sugars=6.2 g | iron_mg=0.24 | calcium_mg=7 | magnesium_mg=10 | phosphorus_mg=11 | potassium_mg=112 | zinc_mg=0.10 | vitC_mg=8.1 | pantothenic_mg=0.221 | vitB6_mg=0.045 | folate_ug=3 | thiamin_mg=0.033 | riboflavin_mg=0.021 | niacin_mg=0.178 | right=1 | source_usda=1 }} |
|||
[[Kép:Summer 99.jpg|thumb|]] |
|||
A '''görögdinnye''' ''(Citrullus lanatus)'' a [[kobakosak]] ''(Cucurbitaceae)'' családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak gyümölcsének neve. |
|||
== Története == |
|||
[[David Livingstone]], a híres Afrika-kutató, úgy írja le a görögdinnyét, hogy a Kalahári-sivatagban rengeteg található belőle, úgy gondolják, hogy innen származik, és itt szabadon nő. Nem ismert, hol termesztették először, de a legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából 5000 évvel ezelőtt a dinasztikus Egyiptomban történt, hieroglifával is megörökítették. A növényt gyakran helyezték fáraók sírkamrájába élelemként a túlvilágra. |
|||
A 10. században már termesztették Kínában, mely a világ legjelentősebb görögdinnye termesztője ma is. A 13. században mór hódítók hozták be a gyümölcsöt Európába. |
|||
== Tulajdonságai == |
|||
[[Fájl:Water melon.jpg|thumb|left|200px|Szeletelt dinnyék]] |
|||
Formája gömbölyű vagy hosszúkás, héjának színe sötétzöld vagy világos zöld csíkos, húsának színe piros vagy sárga. |
|||
Elsősorban kitűnő íze és cukortartalma miatt kedveljük, mert a benne lévő vitaminok nem jelentősek. Víztartalma 90-95%, így fogyasztásával a szervezetbe jutó víz a veseműködést előnyösen befolyásolja. Régebben vizelethajtó tulajdonsága miatt gyógynövényként is emlegették. |
|||
== Jellemzése == |
|||
Jelentős mennyiségű cukrot tartalmazó gyümölcspótló zöldségféle. A kémiai elemek közül elsősorban kálium, nátrium, kalcium, vas és foszfor található benne. Táplálkozási érteke a könnyű emészthetőségeben, a gyomor-és bélműködést serkentő, valamint vízhajtó hatásában rejlik. Ugyanakkor nem elhanyagolható a benne lévő víztartalom sem. Napjainkban a biológiailag tiszta víz egyre fontosabb az emberi szervezet számára. Fontos a dinnyék nyersrosttartalma is, mely elősegíti a vastagbél működését, javítja az emberek közérzetét. |
|||
Erős, fejlett főgyökere, a sárgadinnyéénél erőteljesebb és mélyebbre hatoló gyökérzetének nagy része a talaj felső 20–25 cm-es rétegében helyezkedik el. |
|||
'''Hajtásrendszere''' a növekedési típustól függően változó. Megkülönböztetünk hosszú, közepes és rövid hajtásokat fejlesztő csoportokat. A hajtást 1 m-ig rövidnek, 1,1–1,5 m között közepesnek, 1,6–2,0 m-ig nagynak, 2,1 m felett igen nagynak mondjuk. Egy-egy növényen 3–7 db hajtás is kifejlődhet. |
|||
A '''szár''' lehet ritkán és sűrűn szőrözött. Az étkezési fajták hajtáscsúcsa kevésbé, a takarmánydinnyéké erősen szőrözött. Erről is megkülönböztethetőek. |
|||
A '''kacsok''' lehetnek elágazás nélküliek, vagy 2–3 irányban elágazódóak. |
|||
A '''levelek''' 5–10 cm-es levélnyélen ülnek. A levéllemez gyengén vagy erősebben szeldelt, többszörösen tagolt. A levél (a legnagyobb átmérőnél mérve) 12 cm-ig kicsi, 13–18 cm-ig közepes, 19 cm-től nagy. Színe zöld, sötétzöld, ezüstös zöld. A lemez felületét viaszréteg borítja. |
|||
A '''virágok''' kicsik, zöldessárgák. A három virágtípus: hím, hímnős, nő itt is megtalálható. A termesztett fajták zöme monoikus, andromonoikus virágzáshabitusú. A termős virágok zöme idegenmegtermékenyülő. A termékenyítést méhek és rovarok végzik. |
|||
A termés alakja igen változatos, a gömbtől, a megnyúlt gömbtől a megnyúlt hengeres formáig változik. Egy-egy termés tömege 2–15 kg. A héj színe fehéres, világoszöld, közép zöld, kékeszöld, feketés zöld lehet. Felülete sima vagy enyhén barázdált, rajzolata lehet csíkozott, márványozott. |
|||
A héja 1–2 cm vastag. A hús színe fehér, sárga, citromsárga, sötétebb sárga, világos rózsaszínű, rózsaszínű, piros, vérvörös. (A fehér és a sárga színűek elsősorban takarmánydinnyék.) |
|||
A belső húsos ehető rész a placentából fejlődik, eltérően a sárgadinnyétől, melynek a perikarpium alkotja a terméshúsát. |
|||
A magok a perikarpiumban elszórtan helyezkednek el. A mag mérete 0,5–2,0 cm között változik. Színe fehér, krémszínű, barnás, szürke, fekete stb. lehet. Egy-egy növényben 300–600 db mag található. Csírázóképességét 6–8 évig megtartja. [[Ezermagtömeg]]e: 20–150 g. |
|||
== Az éghajlat hatásai == |
|||
Magyarország egész területén megfelelő az éghajlati és talajadottságok a termesztés feltételeinek. Az időjárás elemei közül a fény ugyan elegendő a növény számára, de az elégtelen hőmérséklet veszélyezteti a csírázás és a kelés folyamatát. Kelés után a magas hőmérséklet a szik alatti szár megnyúlásával jár. Később, a hajtásnövekedés, majd a virágzás idején, a növényen jól észlelhető a számára kedvező vagy kedvezőtlen hőmérséklet hatása. |
|||
A sok csapadék és az alacsony hőmérséklet késlelteti az érést, ilyenkor a termés héja megvastagszik, színe tompul, íze kevésbé élvezhető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dinnyét nem szabad öntözni. Az elégtelen vízellátás szintén terméscsökkentő és minőségrontó tényező. |
|||
== A talajigénye == |
|||
A talajtípusigényét tekintve a dinnye is a legjobb minőségű, tápanyaggal jól ellátott talajban terem a legjobban. Sajnos hazai gyakorlatunk megítélése e vonatkozásban is eltérő. A dinnye zömét – sokszor rossz minőségű, szerkezet nélküli – homoktalajokon termesztik, elsősorban a koraiság fokozása végett. A lazább homoktalajoknak a kötött talajokéhoz viszonyított koraiságnövelő hatása közismert. A technológia más elemeinek igénybevételével viszont a kötött talajon termesztett dinnye élvez elsőbbséget (például [[Medgyesegyháza]], [[Vajszló]], [[Sellye]] stb.) |
|||
== A termőterület kiválasztása == |
|||
A görögdinnye termőterületének kijelölésekor is a gyorsan melegedő, szélvédett területeket válasszuk. 4–5 évig ne kerüljön kobakos növény után. Ajánlatos meggyőződni arról is, hogy a dinnyének szánt területen az előző növény termesztéséből nem halmozódott-e fel valamilyen káros hatású gyomirtó szer vagy egyéb kémiai anyag. |
|||
A görögdinnye a kombinált szántóföldi vetésforgó növénye. Búza vagy hüvelyes növények után fejlődik legjobban. A gabonaféléktől, repülőgépes növényvédelmet feltételezve, térben távolabb, az uralkodó széliránnyal ellenkező irányban helyezzük el, különben a hormonbázisú szerek használatakor sok-sok nehézség adódik. |
|||
== Magyarországon termesztett fajtái == |
|||
Évszázadokkal ezelőtt kialakult a sajátos magyar igény a kiváló minőségű, vékony héjú, vérvörös hússzínű, apró magvú fajták iránt. Sokat vitatott kérdés a termés nagysága. Korábban a nagy termésű fajták (Hevesi, Csányi, Marsowszky stb.) voltak divatosak. Az 1960-as évektől a kisebb terméseket fejlesztő fajtatípusok kerültek előtérbe (Szigetcsépi 51 F1, Hevesi FUTO F1 stb.) A jelenleg termesztésben lévő fajták választéka általában megfelel a különböző termesztéstechnológiai változatok diktálta igényeknek. Hiányoznak az egészen kis testű (1–2 kg/db), hajtatható fajták. |
|||
<br /> |
|||
{|| align="center" border=2 |
|||
| |
|||
|+<center><big>'''A Magyarországon termesztett, fontosabb fajták jellemző adatai:'''</big></center> |
|||
|-align="center" border=1 |
|||
|- |
|||
|!'''Fajta neve'''||'''Növekedési<br /> típusa'''||'''Virágzás<br /> habitusa'''||'''Tenyészidő'''||'''Termés<br /> alakja'''||'''Hússzíne'''||'''átlag-tömege <br />(kg)'''||'''Termelési<br /> mód''' |
|||
|-align="center" border=1 |
|||
|Korai kincs||középerős||monoikus + andromonoikus||rövid||gömb||piros||3–4||hajtatás, szabadföldi |
|||
|-align="center" border=1 |
|||
|Sugár Baby||gyenge||monoikus||rövid||gömb||sötét rózsaszín||3–4||fóliaalagút, korai szabadföldi |
|||
|-align="center" border=1 |
|||
|Szigetcsépi 51 F1||középerős||monoikus + andromonoikus||középkorai||nyújtott gömb||vérvörös||4–6||fóliaalagút, szabadföldi |
|||
|-align="center" border=1 |
|||
|Hevesi FUTO F1||középerős||monoikus||középkorai||tojásdad||sötétpiros||4–6||szabadföldi |
|||
|-align="center" border=1 |
|||
|Gömb FUTO F1||középerős||andromonoikus||középkorai||gömbölyű||élénkpiros||3–5||szabadföldi |
|||
|-align="center" border=1 |
|||
|Kecskeméti vöröshúsú||középerős||monoikus||középkorai||gömb||vérvörös||3–5||szabadföldi |
|||
|-align="center" border=1 |
|||
|Sárgahúsú (Szentesi)||középerős||monoikus||középhosszú||kissé megnyúlt gömb||világossárga||3–5||szabadföldi |
|||
|-align="center" border=1 |
|||
|Marsowszky||erős||monoikus||hosszú||megnyúlt gömb||piros||8–12||szabadföldi |
|||
|-align="center" border=1 |
|||
|Hevesi (Csányi)||erős||monoikus||hosszú||megnyúlt gömb||vérvörös||8–10||szabadföldi |
|||
|-align="center" border=1 |
|||
|Crimson S.||középerős,erős||monoikus + andromonoikus||hosszú||megnyúlt gömb||pirosas rózsaszín||6–8||szabadföldi |
|||
|-align="center" border=1 |
|||
|Charleston–H||erős||andromonoikus||hosszú||ovális||rózsaszín||6–8||szabadföldi |
|||
|-align="center" border=1 |
|||
|Hungaria–8||középerős||monoikus||rövid||gömb||élénkvörös||3–4||hajtatás, szabadföldi |
|||
|-align="center" border=1 |
|||
|Napsugár||középerős||monoikus||középérésű||gömb||sárga||4–5||szabadföldi |
|||
|-align="center" border=1 |
|||
|Orosházi F1||erős||monoikus + andromonoikus||rövid||tojásdad||sötétrózsaszín||6–7||hajtatás, szabadföldi |
|||
|-align="center" border=1 |
|||
|Ideál||középerős||andromonoikus||középérésű||megnyúlt||középrózsaszín||5–6||szabadföldi |
|||
|-align="center" border=1 |
|||
|Favorit F1||középerős||monoikus||középkorai||gömb||élénkpiros||5–6||hajtatás, szabadföldi |
|||
|-align="center" border=1 |
|||
|Kobalt F1||erős||monoikus||középkorai||ovális gömb||élénkpiros||5–6||szabadföldi |
|||
|} |
A lap 2011. március 12., 07:59-kori változata
Görögdinnye (nyers, ehető rész) Tápanyagtartalom 100 g-ban | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Energia 30 kcal 130 kJ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis |
A görögdinnye (Citrullus lanatus) a kobakosak (Cucurbitaceae) családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak gyümölcsének neve.
Története
David Livingstone, a híres Afrika-kutató, úgy írja le a görögdinnyét, hogy a Kalahári-sivatagban rengeteg található belőle, úgy gondolják, hogy innen származik, és itt szabadon nő. Nem ismert, hol termesztették először, de a legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából 5000 évvel ezelőtt a dinasztikus Egyiptomban történt, hieroglifával is megörökítették. A növényt gyakran helyezték fáraók sírkamrájába élelemként a túlvilágra.
A 10. században már termesztették Kínában, mely a világ legjelentősebb görögdinnye termesztője ma is. A 13. században mór hódítók hozták be a gyümölcsöt Európába.
Tulajdonságai
Formája gömbölyű vagy hosszúkás, héjának színe sötétzöld vagy világos zöld csíkos, húsának színe piros vagy sárga.
Elsősorban kitűnő íze és cukortartalma miatt kedveljük, mert a benne lévő vitaminok nem jelentősek. Víztartalma 90-95%, így fogyasztásával a szervezetbe jutó víz a veseműködést előnyösen befolyásolja. Régebben vizelethajtó tulajdonsága miatt gyógynövényként is emlegették.
Jellemzése
Jelentős mennyiségű cukrot tartalmazó gyümölcspótló zöldségféle. A kémiai elemek közül elsősorban kálium, nátrium, kalcium, vas és foszfor található benne. Táplálkozási érteke a könnyű emészthetőségeben, a gyomor-és bélműködést serkentő, valamint vízhajtó hatásában rejlik. Ugyanakkor nem elhanyagolható a benne lévő víztartalom sem. Napjainkban a biológiailag tiszta víz egyre fontosabb az emberi szervezet számára. Fontos a dinnyék nyersrosttartalma is, mely elősegíti a vastagbél működését, javítja az emberek közérzetét.
Erős, fejlett főgyökere, a sárgadinnyéénél erőteljesebb és mélyebbre hatoló gyökérzetének nagy része a talaj felső 20–25 cm-es rétegében helyezkedik el.
Hajtásrendszere a növekedési típustól függően változó. Megkülönböztetünk hosszú, közepes és rövid hajtásokat fejlesztő csoportokat. A hajtást 1 m-ig rövidnek, 1,1–1,5 m között közepesnek, 1,6–2,0 m-ig nagynak, 2,1 m felett igen nagynak mondjuk. Egy-egy növényen 3–7 db hajtás is kifejlődhet.
A szár lehet ritkán és sűrűn szőrözött. Az étkezési fajták hajtáscsúcsa kevésbé, a takarmánydinnyéké erősen szőrözött. Erről is megkülönböztethetőek.
A kacsok lehetnek elágazás nélküliek, vagy 2–3 irányban elágazódóak.
A levelek 5–10 cm-es levélnyélen ülnek. A levéllemez gyengén vagy erősebben szeldelt, többszörösen tagolt. A levél (a legnagyobb átmérőnél mérve) 12 cm-ig kicsi, 13–18 cm-ig közepes, 19 cm-től nagy. Színe zöld, sötétzöld, ezüstös zöld. A lemez felületét viaszréteg borítja.
A virágok kicsik, zöldessárgák. A három virágtípus: hím, hímnős, nő itt is megtalálható. A termesztett fajták zöme monoikus, andromonoikus virágzáshabitusú. A termős virágok zöme idegenmegtermékenyülő. A termékenyítést méhek és rovarok végzik.
A termés alakja igen változatos, a gömbtől, a megnyúlt gömbtől a megnyúlt hengeres formáig változik. Egy-egy termés tömege 2–15 kg. A héj színe fehéres, világoszöld, közép zöld, kékeszöld, feketés zöld lehet. Felülete sima vagy enyhén barázdált, rajzolata lehet csíkozott, márványozott.
A héja 1–2 cm vastag. A hús színe fehér, sárga, citromsárga, sötétebb sárga, világos rózsaszínű, rózsaszínű, piros, vérvörös. (A fehér és a sárga színűek elsősorban takarmánydinnyék.)
A belső húsos ehető rész a placentából fejlődik, eltérően a sárgadinnyétől, melynek a perikarpium alkotja a terméshúsát.
A magok a perikarpiumban elszórtan helyezkednek el. A mag mérete 0,5–2,0 cm között változik. Színe fehér, krémszínű, barnás, szürke, fekete stb. lehet. Egy-egy növényben 300–600 db mag található. Csírázóképességét 6–8 évig megtartja. Ezermagtömege: 20–150 g.
Az éghajlat hatásai
Magyarország egész területén megfelelő az éghajlati és talajadottságok a termesztés feltételeinek. Az időjárás elemei közül a fény ugyan elegendő a növény számára, de az elégtelen hőmérséklet veszélyezteti a csírázás és a kelés folyamatát. Kelés után a magas hőmérséklet a szik alatti szár megnyúlásával jár. Később, a hajtásnövekedés, majd a virágzás idején, a növényen jól észlelhető a számára kedvező vagy kedvezőtlen hőmérséklet hatása.
A sok csapadék és az alacsony hőmérséklet késlelteti az érést, ilyenkor a termés héja megvastagszik, színe tompul, íze kevésbé élvezhető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dinnyét nem szabad öntözni. Az elégtelen vízellátás szintén terméscsökkentő és minőségrontó tényező.
A talajigénye
A talajtípusigényét tekintve a dinnye is a legjobb minőségű, tápanyaggal jól ellátott talajban terem a legjobban. Sajnos hazai gyakorlatunk megítélése e vonatkozásban is eltérő. A dinnye zömét – sokszor rossz minőségű, szerkezet nélküli – homoktalajokon termesztik, elsősorban a koraiság fokozása végett. A lazább homoktalajoknak a kötött talajokéhoz viszonyított koraiságnövelő hatása közismert. A technológia más elemeinek igénybevételével viszont a kötött talajon termesztett dinnye élvez elsőbbséget (például Medgyesegyháza, Vajszló, Sellye stb.)
A termőterület kiválasztása
A görögdinnye termőterületének kijelölésekor is a gyorsan melegedő, szélvédett területeket válasszuk. 4–5 évig ne kerüljön kobakos növény után. Ajánlatos meggyőződni arról is, hogy a dinnyének szánt területen az előző növény termesztéséből nem halmozódott-e fel valamilyen káros hatású gyomirtó szer vagy egyéb kémiai anyag.
A görögdinnye a kombinált szántóföldi vetésforgó növénye. Búza vagy hüvelyes növények után fejlődik legjobban. A gabonaféléktől, repülőgépes növényvédelmet feltételezve, térben távolabb, az uralkodó széliránnyal ellenkező irányban helyezzük el, különben a hormonbázisú szerek használatakor sok-sok nehézség adódik.
Magyarországon termesztett fajtái
Évszázadokkal ezelőtt kialakult a sajátos magyar igény a kiváló minőségű, vékony héjú, vérvörös hússzínű, apró magvú fajták iránt. Sokat vitatott kérdés a termés nagysága. Korábban a nagy termésű fajták (Hevesi, Csányi, Marsowszky stb.) voltak divatosak. Az 1960-as évektől a kisebb terméseket fejlesztő fajtatípusok kerültek előtérbe (Szigetcsépi 51 F1, Hevesi FUTO F1 stb.) A jelenleg termesztésben lévő fajták választéka általában megfelel a különböző termesztéstechnológiai változatok diktálta igényeknek. Hiányoznak az egészen kis testű (1–2 kg/db), hajtatható fajták.
!Fajta neve | Növekedési típusa |
Virágzás habitusa |
Tenyészidő | Termés alakja |
Hússzíne | átlag-tömege (kg) |
Termelési mód |
Korai kincs | középerős | monoikus + andromonoikus | rövid | gömb | piros | 3–4 | hajtatás, szabadföldi |
Sugár Baby | gyenge | monoikus | rövid | gömb | sötét rózsaszín | 3–4 | fóliaalagút, korai szabadföldi |
Szigetcsépi 51 F1 | középerős | monoikus + andromonoikus | középkorai | nyújtott gömb | vérvörös | 4–6 | fóliaalagút, szabadföldi |
Hevesi FUTO F1 | középerős | monoikus | középkorai | tojásdad | sötétpiros | 4–6 | szabadföldi |
Gömb FUTO F1 | középerős | andromonoikus | középkorai | gömbölyű | élénkpiros | 3–5 | szabadföldi |
Kecskeméti vöröshúsú | középerős | monoikus | középkorai | gömb | vérvörös | 3–5 | szabadföldi |
Sárgahúsú (Szentesi) | középerős | monoikus | középhosszú | kissé megnyúlt gömb | világossárga | 3–5 | szabadföldi |
Marsowszky | erős | monoikus | hosszú | megnyúlt gömb | piros | 8–12 | szabadföldi |
Hevesi (Csányi) | erős | monoikus | hosszú | megnyúlt gömb | vérvörös | 8–10 | szabadföldi |
Crimson S. | középerős,erős | monoikus + andromonoikus | hosszú | megnyúlt gömb | pirosas rózsaszín | 6–8 | szabadföldi |
Charleston–H | erős | andromonoikus | hosszú | ovális | rózsaszín | 6–8 | szabadföldi |
Hungaria–8 | középerős | monoikus | rövid | gömb | élénkvörös | 3–4 | hajtatás, szabadföldi |
Napsugár | középerős | monoikus | középérésű | gömb | sárga | 4–5 | szabadföldi |
Orosházi F1 | erős | monoikus + andromonoikus | rövid | tojásdad | sötétrózsaszín | 6–7 | hajtatás, szabadföldi |
Ideál | középerős | andromonoikus | középérésű | megnyúlt | középrózsaszín | 5–6 | szabadföldi |
Favorit F1 | középerős | monoikus | középkorai | gömb | élénkpiros | 5–6 | hajtatás, szabadföldi |
Kobalt F1 | erős | monoikus | középkorai | ovális gömb | élénkpiros | 5–6 | szabadföldi |