„Kertészet/Lepkefélék/Üvegszárnyú ribiszkelepke” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}}
 
 
Az '''üvegszárnyú ribiszkelepke''' avagy '''ribiszkeszitkár''' ''(Synanthedon tipuliformis)'' a [[szitkárfélék]] ''(Sesiidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, [[Magyarország]]on is honos faja.
 
== Elterjedése, élőhelye ==
 
Jóformán egész Eurázsiában honos; Észak-Amerikába és Új-Zélandra úgy hurcolták be. Magyarországon mindenfelé megtalálható, és ahol tápnövényei nőnek, kimondottan gyakori fajnak számít.
 
== Megjelenése ==
 
Ennek a szitkárfajnak a szárnycsúcsa és a szárny szegélye kékesen csillog. A [[szárny]] fesztávolsága 10–18 mm.
 
== Életmódja ==
 
Egy évben egy nemzedéke fejlődik ki. A különféle stádiumú hernyók telelnek át. A hernyók már április végén elkezdenek bábozódni, de ennek ideje és így a rajzás is egészen a nyár derekáig elhúzódik. A lepkék nappal aktívak, és virágokról táplálkoznak. Mivel kis, karcsú [[darázs]]ra emlékeztetnek, nem könnyű őket felismerni.
 
Fő tápnövényei:
* [[piros ribiszke]],
* [[fekete ribiszke]],
* [[aranyribiszke]],
* [[köszméte]].
 
A hernyók számos más növényen is megélnek, főként a különféle cserjéken:
* [[mogyoró]],
* [[boróka]],
* [[kecskerágó]].
 
Kivételesen megtelepedhetnek egyéb kultúrákban is:
* [[szőlő]]ben,
* [[málna|málnában]]
* [[szeder]]ben.
 
A petéből kikelt kis hernyó gyakran járatot rág a vessző héja alatt, mielőtt beenné magát annak belsejébe. Ez a barna csík később is jól látható marad. A hernyó egész életét a hajtásokban, vesszőkben és gallyakban tölti, és ezek belét rágja ki – néha a bokor alapi részét is megtámadja. Az üvegszárnyú ribiszkelepke hazánkban a piros és a fekete ribiszke legelterjedtebb kártevője.
 
 
206 928

szerkesztés

Navigációs menü