„Kertészet/Lepkefélék/Üvegszárnyú ribiszkelepke” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}}
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}}



Az '''üvegszárnyú ribiszkelepke''' avagy '''ribiszkeszitkár''' ''(Synanthedon tipuliformis)'' a [[szitkárfélék]] ''(Sesiidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, [[Magyarország]]on is honos faja.

== Elterjedése, élőhelye ==

Jóformán egész Eurázsiában honos; Észak-Amerikába és Új-Zélandra úgy hurcolták be. Magyarországon mindenfelé megtalálható, és ahol tápnövényei nőnek, kimondottan gyakori fajnak számít.

== Megjelenése ==

Ennek a szitkárfajnak a szárnycsúcsa és a szárny szegélye kékesen csillog. A [[szárny]] fesztávolsága 10–18 mm.

== Életmódja ==

Egy évben egy nemzedéke fejlődik ki. A különféle stádiumú hernyók telelnek át. A hernyók már április végén elkezdenek bábozódni, de ennek ideje és így a rajzás is egészen a nyár derekáig elhúzódik. A lepkék nappal aktívak, és virágokról táplálkoznak. Mivel kis, karcsú [[darázs]]ra emlékeztetnek, nem könnyű őket felismerni.

Fő tápnövényei:
* [[piros ribiszke]],
* [[fekete ribiszke]],
* [[aranyribiszke]],
* [[köszméte]].

A hernyók számos más növényen is megélnek, főként a különféle cserjéken:
* [[mogyoró]],
* [[boróka]],
* [[kecskerágó]].

Kivételesen megtelepedhetnek egyéb kultúrákban is:
* [[szőlő]]ben,
* [[málna|málnában]]
* [[szeder]]ben.

A petéből kikelt kis hernyó gyakran járatot rág a vessző héja alatt, mielőtt beenné magát annak belsejébe. Ez a barna csík később is jól látható marad. A hernyó egész életét a hajtásokban, vesszőkben és gallyakban tölti, és ezek belét rágja ki – néha a bokor alapi részét is megtámadja. Az üvegszárnyú ribiszkelepke hazánkban a piros és a fekete ribiszke legelterjedtebb kártevője.





A lap 2011. március 7., 05:01-kori változata

A lap mérete: 1947 bájt

Kertészet

Üvegszárnyú ribiszkelepke


Az üvegszárnyú ribiszkelepke avagy ribiszkeszitkár (Synanthedon tipuliformis) a szitkárfélék (Sesiidae) családjának egyik, Magyarországon is honos faja.

Elterjedése, élőhelye

Jóformán egész Eurázsiában honos; Észak-Amerikába és Új-Zélandra úgy hurcolták be. Magyarországon mindenfelé megtalálható, és ahol tápnövényei nőnek, kimondottan gyakori fajnak számít.

Megjelenése

Ennek a szitkárfajnak a szárnycsúcsa és a szárny szegélye kékesen csillog. A szárny fesztávolsága 10–18 mm.

Életmódja

Egy évben egy nemzedéke fejlődik ki. A különféle stádiumú hernyók telelnek át. A hernyók már április végén elkezdenek bábozódni, de ennek ideje és így a rajzás is egészen a nyár derekáig elhúzódik. A lepkék nappal aktívak, és virágokról táplálkoznak. Mivel kis, karcsú darázsra emlékeztetnek, nem könnyű őket felismerni.

Fő tápnövényei:

A hernyók számos más növényen is megélnek, főként a különféle cserjéken:

Kivételesen megtelepedhetnek egyéb kultúrákban is:

A petéből kikelt kis hernyó gyakran járatot rág a vessző héja alatt, mielőtt beenné magát annak belsejébe. Ez a barna csík később is jól látható marad. A hernyó egész életét a hajtásokban, vesszőkben és gallyakban tölti, és ezek belét rágja ki – néha a bokor alapi részét is megtámadja. Az üvegszárnyú ribiszkelepke hazánkban a piros és a fekete ribiszke legelterjedtebb kártevője.






Forrás:

Magyar Wikipédia:, Üvegszárnyú ribiszkelepke, 2011. március 1., 06:33 (CET)