„Kertészet/Lepkefélék/Nyárfaszender” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}}
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}}



A '''nyárfaszender''' ''(Laothoe populi)'' a [[rovarok]] ''(Insecta)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[lepkék]] ''(Lepidoptera)'' [[rend (rendszertan)|rendjéhez]], ezen belül a [[szenderfélék]] ''(Sphingidae)'' [[család (rendszertan)|családjához]] tartozó [[faj]].

== Elterjedése ==
[[Kép:01 Sphinx du peuplier.jpg|thumb|Nyárfaszender]]
A nyárfaszender elterjedési területe [[Írország]]tól és [[Nagy-Britannia|Nagy-Britanniától]] kezdve [[Európa]] nagy részén át [[Ázsia]] mérsékelt és szubarktikus éghajlatú övezetéig terjed, kivéve [[Japán]]t. A természetes tájak pusztulása veszélyezteti a fajt.

== Megjelenése ==
A nyárfaszendernek két pár [[szárny]]a van. [[Szárny]]fesztávolsága 9 [[centiméter]] hosszú. Színezete szürkésbarna. Hátsó szárnyán belülről vöröses sáv látható. A [[hernyó]]nak egy pár rágószájszerve van. A kifejlett szender szívó szájszervvel rendelkezik.
[[Kép:Laothoe populi 3.jpg|thumb|250px|A hernyója]]
== Életmódja ==
A rejtőszínű nyárfaszender napközben fatörzseken pihen, éjjel viszont szorgosan repked táplálékot, illetve partnert keresgélve. A hernyó [[nyárfa]] és [[fűzfa]] [[levél (biológia)|levelekkel]] táplálkozik, míg a felnőtt szender [[nektár]]t szív. A felnőtt nyárfaszender 3-4 hétig él.

== Szaporodása ==
A kifejlett szender [[július]] végén bújik elő. A [[nőstény]] a tápnövényen helyezi el, kis csomókban a [[pete|petéit]]. A petéből hét nap múlva mászik elő a hernyó. A hernyó [[zöld]] vagy kékeszöld színű, oldalán [[sárga]] sáv húzódik, légcsövei narancsszínűek. Az utolsó [[szelvény]]e tüske módjára felmeredő fartoldalékává fejlődött, ezzel tartja távol az ellenségeit. A [[lárva]]állapot 4-5 hétig tart. Amikor elérkezik az ideje, a hernyó beássa magát a talajba és bebábozódik. A [[Báb (biológia)|báb]]állapot nyáron 8 hétig, télen 6-8 [[hónap]]ig tart.

== Rokon fajok ==
A nyárfaszender közeli rokona a [[hársfaszender]]nek ''(Mimas tiliae)''.





A lap 2011. március 6., 11:05-kori változata

A lap mérete: 2257 bájt

Kertészet

Nyárfaszender


A nyárfaszender (Laothoe populi) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a szenderfélék (Sphingidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése

Nyárfaszender

A nyárfaszender elterjedési területe Írországtól és Nagy-Britanniától kezdve Európa nagy részén át Ázsia mérsékelt és szubarktikus éghajlatú övezetéig terjed, kivéve Japánt. A természetes tájak pusztulása veszélyezteti a fajt.

Megjelenése

A nyárfaszendernek két pár szárnya van. Szárnyfesztávolsága 9 centiméter hosszú. Színezete szürkésbarna. Hátsó szárnyán belülről vöröses sáv látható. A hernyónak egy pár rágószájszerve van. A kifejlett szender szívó szájszervvel rendelkezik.

A hernyója

Életmódja

A rejtőszínű nyárfaszender napközben fatörzseken pihen, éjjel viszont szorgosan repked táplálékot, illetve partnert keresgélve. A hernyó nyárfa és fűzfa levelekkel táplálkozik, míg a felnőtt szender nektárt szív. A felnőtt nyárfaszender 3-4 hétig él.

Szaporodása

A kifejlett szender július végén bújik elő. A nőstény a tápnövényen helyezi el, kis csomókban a petéit. A petéből hét nap múlva mászik elő a hernyó. A hernyó zöld vagy kékeszöld színű, oldalán sárga sáv húzódik, légcsövei narancsszínűek. Az utolsó szelvénye tüske módjára felmeredő fartoldalékává fejlődött, ezzel tartja távol az ellenségeit. A lárvaállapot 4-5 hétig tart. Amikor elérkezik az ideje, a hernyó beássa magát a talajba és bebábozódik. A bábállapot nyáron 8 hétig, télen 6-8 hónapig tart.

Rokon fajok

A nyárfaszender közeli rokona a hársfaszendernek (Mimas tiliae).






Forrás:

Magyar Wikipédia:, Nyárfaszender, 2011. március 1., 06:33 (CET)