„Kertészet/Lepkefélék/Káposztalepke” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) a A Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Káposztalepke lapot átmozgattam a következő névre: Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Lepkefélék/Káposztalepke . |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}} |
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}} |
||
A '''káposztalepke''' ''(Pieris brassicae)'' a [[rovarok]] ''(Insecta)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]], a [[lepkék]] ''(Lepidoptera)'' [[rend (rendszertan)|rendjéhez]] és a [[fehérlepkék]] ''(Pieridae)'' [[család (rendszertan)|családjához]] tartozó [[faj]]. |
|||
== Elterjedése == |
|||
Large white spread wings.jpg |
|||
A káposztalepke a [[Brit-szigetek]]től és Dél-[[Skandinávia|Skandináviától]] kezdve majdnem egész [[Európa|Európán]] át [[Észak-Afrika|Észak-Afrikáig]], [[Ázsia|Ázsiában]] a [[Himalája]] déli vidékéig honos. A Himalájában 3700 [[méter]]es magasságban is megtalálható. |
|||
== Alfajai == |
|||
* ''Pieris brassicae brassicae'' |
|||
* ''Pieris brassicae catoleuca'' |
|||
* ''Pieris brassicae cyniphia'' |
|||
* ''Pieris brassicae cypria'' |
|||
* ''Pieris brassicae italorum'' |
|||
* ''Pieris brassicae marghanita'' |
|||
* ''Pieris brassicae ottonis'' |
|||
* ''Pieris brassicae subtaeniata'' |
|||
* ''Pieris brassicae vazquezi'' |
|||
* ''Pieris brassicae verna'' |
|||
== Megjelenése == |
|||
[[Fehér]] [[szárny]]ai erősen erezettek, az elülső pár csúcsi része [[fekete]], a [[nőstény]] szárnyain további egy-egy fekete folt található. Szárnyfesztávolsága 56-68 [[milliméter]], hernyó hossza maximum 50 milliméter. |
|||
== Életmódja == |
|||
Gyakori lepke kertekben, szántókon, [[rét]]eken, valamint más nyílt területeken. [[Április]] és [[október]] között 2–3 nemzedéke van. A legkülönbözőbb [[virág]]okon táplálkozik. 200-300 [[pete|petéjét]] csomókban rakja [[káposztafélék]] vagy más rokon keresztesvirágú növények leveleinek fonákjára. A [[hernyó]]k 4-10 nap alatt kelnek ki, majd 3–4 heti fejlődés után bebábozódnak. Ezt megelőzőleg épületekben vagy a szabadban keresnek alkalmas védett helyet maguknak. A 2–3. nemzedék bábjai védett helyen áttelelnek. A káposztafélék megrágásával olykor tetemes károkat okoz. |
|||
== Források == |
|||
* Állat- és növényhatározó természetjáróknak |
|||
* {{Csodálatos állatvilág}} |
|||
{| |
|||
|[[Fájl:Káposztalepke.jpg|110px|thumb|left|Káposztalepke]] |
|||
|[[Fájl:Káposztalepkehernyó.jpg|420px|thumb|left| és hernyója]] |
|||
|[[Fájl:Pieris.brassicae.pupa.jpg|100px|thumb|left| és bábja]] |
|||
|} |
|||
A lap 2011. március 5., 09:53-kori változata
A káposztalepke (Pieris brassicae) a rovarok (Insecta) osztályának, a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez és a fehérlepkék (Pieridae) családjához tartozó faj.
Elterjedése
Large white spread wings.jpg A káposztalepke a Brit-szigetektől és Dél-Skandináviától kezdve majdnem egész Európán át Észak-Afrikáig, Ázsiában a Himalája déli vidékéig honos. A Himalájában 3700 méteres magasságban is megtalálható.
Alfajai
- Pieris brassicae brassicae
- Pieris brassicae catoleuca
- Pieris brassicae cyniphia
- Pieris brassicae cypria
- Pieris brassicae italorum
- Pieris brassicae marghanita
- Pieris brassicae ottonis
- Pieris brassicae subtaeniata
- Pieris brassicae vazquezi
- Pieris brassicae verna
Megjelenése
Fehér szárnyai erősen erezettek, az elülső pár csúcsi része fekete, a nőstény szárnyain további egy-egy fekete folt található. Szárnyfesztávolsága 56-68 milliméter, hernyó hossza maximum 50 milliméter.
Életmódja
Gyakori lepke kertekben, szántókon, réteken, valamint más nyílt területeken. Április és október között 2–3 nemzedéke van. A legkülönbözőbb virágokon táplálkozik. 200-300 petéjét csomókban rakja káposztafélék vagy más rokon keresztesvirágú növények leveleinek fonákjára. A hernyók 4-10 nap alatt kelnek ki, majd 3–4 heti fejlődés után bebábozódnak. Ezt megelőzőleg épületekben vagy a szabadban keresnek alkalmas védett helyet maguknak. A 2–3. nemzedék bábjai védett helyen áttelelnek. A káposztafélék megrágásával olykor tetemes károkat okoz.
Források
- Állat- és növényhatározó természetjáróknak
- (2000) Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven). ISBN 963-86092-0-6.
 |
 |
 |
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Káposztalepke, 2011. március 1., 06:33 (CET)