„Kertészet/Lepkefélék/Berkenyevirágmoly” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) a A Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Berkenyevirágmoly lapot átmozgattam a következő névre: Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Lepkefélék/Berkenyevirágmoly . |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
== Elterjedése, élőhelye == |
== Elterjedése, élőhelye == |
||
{{Képlink |http:// |right|200px|<small>Tölts fel egy saját képet</small>}} |
|||
[[Palearktikus]] faj. Első hazai példányai 1959-ben kerültek elő a [[keszthely]]i fénycsapdából. |
[[Palearktikus]] faj. Első hazai példányai 1959-ben kerültek elő a [[keszthely]]i fénycsapdából. |
||
A lap 2011. március 5., 05:39-kori változata
A berkenyevirágmoly (Argyresthia conjugella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó pókhálós molyfélék (Yponomeutidae) családjának egyik, hazánkban csak alkalomszerűen előforduló faja.
Elterjedése, élőhelye
Palearktikus faj. Első hazai példányai 1959-ben kerültek elő a keszthelyi fénycsapdából.
Megjelenése
Barna szárnya sárgán foltozott. A szárny fesztávolsága 13–14 mm.
Életmódja
Évente egy nemzedéke nő fel. A bábok telelnek át a talajban.
A lepkék nyáron rajzanak. Petéiket elsősorban a berkenye (Sorbus; főként a Sorbus aucuparia, másodsorban az alma gyümölcsére rakják. Egy-egy gyümölcsbe akár 25 hernyó is befurakodhat, és ilyenkor a gyümölcs deformálódik.
Kárképe markánsan különbözik almamolyétól: hernyói a gyümölcs héja alatt aknáznak. Összevissza kanyargó járatokat rágnak az alma húsába, és eközben nem hatolnak be a magházba. A hernyók a nyár végére fejlődnek ki. Ekkor finom szálon leereszkednek a talajra, és ott bebábozódnak.
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Berkenyevirágmoly, 2011. március 1., 06:33 (CET)