„Kertészet/Lepkefélék/Almalevél törpemoly” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) a Új oldal, tartalma: „Kategória:Kertészet{{Kert-főcím}}{{TOC right}} {{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|~~~~~}}” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
Az '''almalevél-törpemoly''' ''(Stigmella malella)'' a [[valódi lepkék]] [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[paránypillefélék]] ''(Nepticulidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, hazánkban közönségesnek számító faja. |
|||
== Elterjedése, élőhelye == |
|||
Egész Európában megtalálható; hazánkban is általánosan elterjedt. Az [[alma]]- és [[körte]]fákon élő aknázómolyok egyike, de a birsen is gyakran található. A fajt az aknák alapján sokkal könnyebb meghatározni, mint a lepkék szemügyre vételével. Régebben ritka fajnak tartották, de az utóbbi évtizedekben Európa almatermesztő vidékein (így nálunk is) jelentős kártevővé vált. [[Franciaország]]ban a múlt század '50-es években szaporodott fel, majd visszaszorult. Olaszország egyes részein szintén a század közepétől okoz gondokat az almásokban. Bulgáriában a |
|||
'70-es évek óta a négy legkárosabb aknázómoly faj közé számítják, és Európa több más országában is ezidőtájt felszaporodni. Hazánkban a kötött talajú gyümölcsösök kártevője. |
|||
== Megjelenése == |
|||
Az [[imágó]] első szárnya barna, ibolyás bevonattal, és rajta széles, fehéres sáv fut keresztül. Szárnyának fesztávolsága 4–5 mm; a szárnyrojt fehéresszürke. |
|||
== Életmódja == |
|||
Egy-egy évban az időjárástól és a tápanyagbőségtől függő számú nemzedéke fejlődik ki – hazánkban 3-4 (ha hideg tavasz és hűvös nyár, akkor csak három, ha meleg a nyár és hosszú az ősz, akkor négy). Báb állapotban, a talaj felső rétegében telel. Az első generáció zömmel áprilisban rajzik, de a rajzás sokáig elhúzódik. A rövid életű imágók nem táplálkoznak. A nőstény egyesével rakja petéit a levelek fonákjára. A kis lárvák kígyó alakú aknát rágnak a levelekbe. Miután kifejlődtek, leereszkednek a talajra, és ott bábozódnak be. Az egyes nemzedékek lepkéinek rajzása összefolyik. |
|||
A lap 2011. március 3., 07:51-kori változata
Az almalevél-törpemoly (Stigmella malella) a valódi lepkék alrendjébe tartozó paránypillefélék (Nepticulidae) családjának egyik, hazánkban közönségesnek számító faja.
Elterjedése, élőhelye
Egész Európában megtalálható; hazánkban is általánosan elterjedt. Az alma- és körtefákon élő aknázómolyok egyike, de a birsen is gyakran található. A fajt az aknák alapján sokkal könnyebb meghatározni, mint a lepkék szemügyre vételével. Régebben ritka fajnak tartották, de az utóbbi évtizedekben Európa almatermesztő vidékein (így nálunk is) jelentős kártevővé vált. Franciaországban a múlt század '50-es években szaporodott fel, majd visszaszorult. Olaszország egyes részein szintén a század közepétől okoz gondokat az almásokban. Bulgáriában a '70-es évek óta a négy legkárosabb aknázómoly faj közé számítják, és Európa több más országában is ezidőtájt felszaporodni. Hazánkban a kötött talajú gyümölcsösök kártevője.
Megjelenése
Az imágó első szárnya barna, ibolyás bevonattal, és rajta széles, fehéres sáv fut keresztül. Szárnyának fesztávolsága 4–5 mm; a szárnyrojt fehéresszürke.
Életmódja
Egy-egy évban az időjárástól és a tápanyagbőségtől függő számú nemzedéke fejlődik ki – hazánkban 3-4 (ha hideg tavasz és hűvös nyár, akkor csak három, ha meleg a nyár és hosszú az ősz, akkor négy). Báb állapotban, a talaj felső rétegében telel. Az első generáció zömmel áprilisban rajzik, de a rajzás sokáig elhúzódik. A rövid életű imágók nem táplálkoznak. A nőstény egyesével rakja petéit a levelek fonákjára. A kis lárvák kígyó alakú aknát rágnak a levelekbe. Miután kifejlődtek, leereszkednek a talajra, és ott bábozódnak be. Az egyes nemzedékek lepkéinek rajzása összefolyik.
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Almalevél törpemoly, 2011. március 1., 06:39 (CET)