„Kertészet/Lepkefélék/Lombosfa fehérmoly” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2011. március 3., 07:17-kori változata

A lap mérete: 2316 bájt

Kertészet

Lombosfa fehérmoly

A lombosfa-fehérmoly (Leucoptera malifoliella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó ezüstös fehérmolyfélék (Lyonetiidae) családjának egyik, Magyarországon is ismert faja.

Elterjedése, élőhelye

A Krím, a Közel-Kelet és Közép-Ázsia hegyvidékei felől terjeszkedik észak és nyugat felé; mostanra Közép- és Dél-Európában általános.

Kártétele Bulgáriában 1961 óta, Olaszországban 1955 óta, Jugoszláviában 1967 óta feltűnő. Magyarországon kártevőként először 1812-ben említették. Az 1950-es évek óta állandóan előfordul gyümölcsöseinkben, és kártétele a '80-as évektől folyamatos.

Megjelenése

Rendkívül kis termetű lepke: szárnyának fesztávolsága mindössze 6–8 mm; szárnyai élénk mintázatú ólomszürkék.

Életmódja

Egy-egy évben változó nemzedékszámú moly fejlődik ki:

Dél-Olaszországban többnyire öt;
Dél-Európa többi részén három vagy négy;
Magyarországon általában három;
Angliában csak egy.

Báb állapotban, sűrű fehér gubóban telel át a fák törzsén, vastagabb ágain, esetleg a lehullott leveleken, az almatermésűek (Malus) csésze- és kocsánymélyedéseiben. A hernyó apránként 10–18 mm átmérőjűre bővíti foltaknáját a tápnövény levelében. Az akna alakja határozóbélyeg; a széle hólyagos, belsejében csigavonal formájában látható a hernyó ürüléke.

A polifág hernyó a lombkorona- és cserjeszinten él. Legkedveltebb tápnövénye az alma és a meggy, de a többi gyümölcsfán is megtelepszik.

Kedveli még:

Kártétele időnként jelentős lehet, a hernyók a lombfelület nagy részét elpusztíthatják – ilyenkor egy-egy levélbe akár 20–40 foltaknát is rághatnak. A magyarországi almások és meggyültetvények egyik jelentős kártevője.

Forrás:
Magyar Wikipédia:, Lombosfa fehérmoly, 2011. március 1., 06:37 (CET)

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}}
+A '''lombosfa-fehérmoly''' ''(Leucoptera malifoliella)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[ezüstös fehérmolyfélék]] ''(Lyonetiidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, Magyarországon is ismert faja.
+== Elterjedése, élőhelye ==
+A [[Krím-félsziget|Krím]], a [[Közel-Kelet]] és [[Közép-Ázsia]] hegyvidékei felől terjeszkedik észak és nyugat felé; mostanra Közép- és Dél-Európában általános.
+Kártétele Bulgáriában 1961 óta, Olaszországban 1955 óta, Jugoszláviában 1967 óta feltűnő.
+Magyarországon kártevőként először 1812-ben említették. Az 1950-es évek óta állandóan előfordul gyümölcsöseinkben, és kártétele a '80-as évektől folyamatos.
+== Megjelenése ==
+Rendkívül kis termetű lepke: szárnyának fesztávolsága mindössze 6–8&nbsp;mm; szárnyai élénk mintázatú ólomszürkék.
+== Életmódja ==
+Egy-egy évben változó nemzedékszámú moly fejlődik ki:
+* Dél-Olaszországban többnyire öt;
+* Dél-Európa többi részén három vagy négy;
+* Magyarországon általában három;
+* Angliában csak egy.
+Báb állapotban, sűrű fehér gubóban telel át a fák törzsén, vastagabb ágain, esetleg a lehullott leveleken, az [[almatermésűek]] ''(Malus)'' csésze- és kocsánymélyedéseiben. A hernyó apránként 10–18&nbsp;mm átmérőjűre bővíti foltaknáját a tápnövény levelében. Az akna alakja határozóbélyeg; a széle hólyagos, belsejében csigavonal formájában látható a hernyó ürüléke.
+A [[polifág]] hernyó a lombkorona- és cserjeszinten él. Legkedveltebb tápnövénye az [[alma]] és a [[meggy]], de a többi gyümölcsfán is megtelepszik.
+Kedveli még:
+* az [[éger]]t,
+* a [[nyír]]t,
+* a [[fanyarka|fanyarkát]],
+* a [[madárbirs]]et,
+* a [[galagonya|galagonyát]] és
+* a [[berkenye|berkenyét]] is.
+Kártétele időnként jelentős lehet, a hernyók a lombfelület nagy részét elpusztíthatják – ilyenkor egy-egy levélbe akár 20–40 foltaknát is rághatnak. A magyarországi almások és meggyültetvények egyik jelentős kártevője.