„Kertészet/Kártevők/Darázsszitkár” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a Új oldal, tartalma: „Kategória:Kertészet{{Kert-főcím}}{{TOC right}} {{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 1., 06:37 (CE…”
 
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
2. sor: 2. sor:




A '''darázslepke''' ''(Sesia apiformis'' = ''Aegeria apiformis)'' a [[szitkárfélék]] ''(Sesiidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, [[Magyarország]]on is honos faja.

== Elterjedése, élőhelye ==
[[Kép:Sesia apiformis 02.jpg|thumb|Darázslepkék (hím és nőstény)]]
Ez a [[holarktikus]] faj Európában az Altaj hegységig terjedt el; Amerikába úgy hurcolták be. Szinte egész Európában előfordul, így Magyarországon is mindenütt, ahol tápnövényei élnek. Ritkán látható, de helyenként jelentős károkat okoz.

== Megjelenése ==

A legtöbb szitkárnál jóval nagyobb, lódarázsra emlékeztető molylepke. A hímek szárnyának fesztávolsága 28–33 mm, a nőstényeké 34–40 mm. A szárnyak szegélye barna. A hím és a nőstény jól elkülöníthető arról, hogy a hímnek sárga farpamacsa van.

== Életmódja ==

Egy nemzedéke két év alatt fejlődik ki. A lepkék több hónapig (május elejétől augusztus végéig) rajzanak; rendszerint napfényben repülnek. A gyökfő közelébe petézik.

A [[hernyó]]k a törzsben rágnak; jelenlétükre a fa tövében felhalmozódó rágcsálékhalmokból következtethetünk. Az első télen a hernyó, a másodikon a báb telel át a tápnövény belsejében.

Mérsékelten [[polifág]] faj. Fő gazdanövényei a [[nyárfa]]félék, de megtelepedhet a [[fűzfafélék|fűzön]], a [[hárs]]on, a [[kőris]]en és a [[nyírfa|nyíren]], esetenként a [[tölgyfa|tölgy]]ön is.

Főleg a nyár-anyatelepeken okozhat nagy károkat: a [[nagy nyárfacincér]]rel együtt az idősebb
anyatövek fő pusztítója. Hernyója összerágja az anyatövek gyökfőit, amitől csökken azok vesszőhozama, az anyatövek korhadnak, és végül elpusztulnak.

== Névváltozatok ==

* darázsszitkár<ref name="Mészáros2005">{{cite book
| language=magyar
| last=
| first=
| coauthors= Mészáros Zoltán (szöveg),Szabóky. Csaba (rajz)
| url=http://www.nkfp012.hu/aktualis/files/aktualis/pdf_agroinform_20060928103742_Molylepkek.pdf
| title=A magyarországi molylepkék
gyakorlati albuma
| year=2005
| publisher=Agroinform
| location=Budapest
| edition=Növényvédelem 2005 különszám
| id=ISSN 0133-0839
| pages=
}}</ref>

== Külső hivatkozások ==
{{Commons|Sesia apiformis}}
* [http://www.nkfp012.hu/aktualis/files/aktualis/pdf_agroinform_20060928103742_Molylepkek.pdf A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma]
* [http://www.matramuzeum.hu/Personal/folia/27/SESIIDAE11.PDF FAZEKAS IMRE: Az Északi-középhegység üvegszárnyú lepkefaunája]
* [http://www.bugwood.org/hungary/lepidopteraaah.html Csóka György – Kovács Tibor: Xilofág rovarok]

== Jegyzetek ==
{{források}}





A lap 2011. március 2., 06:53-kori változata

A lap mérete: 2882 bájt

Kertészet

Darázsszitkár


A darázslepke (Sesia apiformis = Aegeria apiformis) a szitkárfélék (Sesiidae) családjának egyik, Magyarországon is honos faja.

Elterjedése, élőhelye

Darázslepkék (hím és nőstény)

Ez a holarktikus faj Európában az Altaj hegységig terjedt el; Amerikába úgy hurcolták be. Szinte egész Európában előfordul, így Magyarországon is mindenütt, ahol tápnövényei élnek. Ritkán látható, de helyenként jelentős károkat okoz.

Megjelenése

A legtöbb szitkárnál jóval nagyobb, lódarázsra emlékeztető molylepke. A hímek szárnyának fesztávolsága 28–33 mm, a nőstényeké 34–40 mm. A szárnyak szegélye barna. A hím és a nőstény jól elkülöníthető arról, hogy a hímnek sárga farpamacsa van.

Életmódja

Egy nemzedéke két év alatt fejlődik ki. A lepkék több hónapig (május elejétől augusztus végéig) rajzanak; rendszerint napfényben repülnek. A gyökfő közelébe petézik.

A hernyók a törzsben rágnak; jelenlétükre a fa tövében felhalmozódó rágcsálékhalmokból következtethetünk. Az első télen a hernyó, a másodikon a báb telel át a tápnövény belsejében.

Mérsékelten polifág faj. Fő gazdanövényei a nyárfafélék, de megtelepedhet a fűzön, a hárson, a kőrisen és a nyíren, esetenként a tölgyön is.

Főleg a nyár-anyatelepeken okozhat nagy károkat: a nagy nyárfacincérrel együtt az idősebb anyatövek fő pusztítója. Hernyója összerágja az anyatövek gyökfőit, amitől csökken azok vesszőhozama, az anyatövek korhadnak, és végül elpusztulnak.

Névváltozatok

  • darázsszitkár[1]

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimedia Commons tartalmaz Darázsszitkár témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

  1. (2005) [http://www.nkfp012.hu/aktualis/files/aktualis/pdf_agroinform_20060928103742_Molylepkek.pdf A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám (magyar nyelven), Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839. 






Forrás:

Magyar Wikipédia:, Darázsszitkár, 2011. március 1., 06:37 (CET)