„Kertészet/Kártevők/Darázsszitkár” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) a Új oldal, tartalma: „Kategória:Kertészet{{Kert-főcím}}{{TOC right}} {{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 1., 06:37 (CE…” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
A '''darázslepke''' ''(Sesia apiformis'' = ''Aegeria apiformis)'' a [[szitkárfélék]] ''(Sesiidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, [[Magyarország]]on is honos faja. |
|||
== Elterjedése, élőhelye == |
|||
[[Kép:Sesia apiformis 02.jpg|thumb|Darázslepkék (hím és nőstény)]] |
|||
Ez a [[holarktikus]] faj Európában az Altaj hegységig terjedt el; Amerikába úgy hurcolták be. Szinte egész Európában előfordul, így Magyarországon is mindenütt, ahol tápnövényei élnek. Ritkán látható, de helyenként jelentős károkat okoz. |
|||
== Megjelenése == |
|||
A legtöbb szitkárnál jóval nagyobb, lódarázsra emlékeztető molylepke. A hímek szárnyának fesztávolsága 28–33 mm, a nőstényeké 34–40 mm. A szárnyak szegélye barna. A hím és a nőstény jól elkülöníthető arról, hogy a hímnek sárga farpamacsa van. |
|||
== Életmódja == |
|||
Egy nemzedéke két év alatt fejlődik ki. A lepkék több hónapig (május elejétől augusztus végéig) rajzanak; rendszerint napfényben repülnek. A gyökfő közelébe petézik. |
|||
A [[hernyó]]k a törzsben rágnak; jelenlétükre a fa tövében felhalmozódó rágcsálékhalmokból következtethetünk. Az első télen a hernyó, a másodikon a báb telel át a tápnövény belsejében. |
|||
Mérsékelten [[polifág]] faj. Fő gazdanövényei a [[nyárfa]]félék, de megtelepedhet a [[fűzfafélék|fűzön]], a [[hárs]]on, a [[kőris]]en és a [[nyírfa|nyíren]], esetenként a [[tölgyfa|tölgy]]ön is. |
|||
Főleg a nyár-anyatelepeken okozhat nagy károkat: a [[nagy nyárfacincér]]rel együtt az idősebb |
|||
anyatövek fő pusztítója. Hernyója összerágja az anyatövek gyökfőit, amitől csökken azok vesszőhozama, az anyatövek korhadnak, és végül elpusztulnak. |
|||
== Névváltozatok == |
|||
* darázsszitkár<ref name="Mészáros2005">{{cite book |
|||
| language=magyar |
|||
| last= |
|||
| first= |
|||
| coauthors= Mészáros Zoltán (szöveg),Szabóky. Csaba (rajz) |
|||
| url=http://www.nkfp012.hu/aktualis/files/aktualis/pdf_agroinform_20060928103742_Molylepkek.pdf |
|||
| title=A magyarországi molylepkék |
|||
gyakorlati albuma |
|||
| year=2005 |
|||
| publisher=Agroinform |
|||
| location=Budapest |
|||
| edition=Növényvédelem 2005 különszám |
|||
| id=ISSN 0133-0839 |
|||
| pages= |
|||
}}</ref> |
|||
== Külső hivatkozások == |
|||
{{Commons|Sesia apiformis}} |
|||
* [http://www.nkfp012.hu/aktualis/files/aktualis/pdf_agroinform_20060928103742_Molylepkek.pdf A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma] |
|||
* [http://www.matramuzeum.hu/Personal/folia/27/SESIIDAE11.PDF FAZEKAS IMRE: Az Északi-középhegység üvegszárnyú lepkefaunája] |
|||
* [http://www.bugwood.org/hungary/lepidopteraaah.html Csóka György – Kovács Tibor: Xilofág rovarok] |
|||
== Jegyzetek == |
|||
{{források}} |
|||
A lap 2011. március 2., 06:53-kori változata
A darázslepke (Sesia apiformis = Aegeria apiformis) a szitkárfélék (Sesiidae) családjának egyik, Magyarországon is honos faja.
Elterjedése, élőhelye
Ez a holarktikus faj Európában az Altaj hegységig terjedt el; Amerikába úgy hurcolták be. Szinte egész Európában előfordul, így Magyarországon is mindenütt, ahol tápnövényei élnek. Ritkán látható, de helyenként jelentős károkat okoz.
Megjelenése
A legtöbb szitkárnál jóval nagyobb, lódarázsra emlékeztető molylepke. A hímek szárnyának fesztávolsága 28–33 mm, a nőstényeké 34–40 mm. A szárnyak szegélye barna. A hím és a nőstény jól elkülöníthető arról, hogy a hímnek sárga farpamacsa van.
Életmódja
Egy nemzedéke két év alatt fejlődik ki. A lepkék több hónapig (május elejétől augusztus végéig) rajzanak; rendszerint napfényben repülnek. A gyökfő közelébe petézik.
A hernyók a törzsben rágnak; jelenlétükre a fa tövében felhalmozódó rágcsálékhalmokból következtethetünk. Az első télen a hernyó, a másodikon a báb telel át a tápnövény belsejében.
Mérsékelten polifág faj. Fő gazdanövényei a nyárfafélék, de megtelepedhet a fűzön, a hárson, a kőrisen és a nyíren, esetenként a tölgyön is.
Főleg a nyár-anyatelepeken okozhat nagy károkat: a nagy nyárfacincérrel együtt az idősebb anyatövek fő pusztítója. Hernyója összerágja az anyatövek gyökfőit, amitől csökken azok vesszőhozama, az anyatövek korhadnak, és végül elpusztulnak.
Névváltozatok
- darázsszitkár[1]
Külső hivatkozások
- A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma
- FAZEKAS IMRE: Az Északi-középhegység üvegszárnyú lepkefaunája
- Csóka György – Kovács Tibor: Xilofág rovarok
Jegyzetek
- ↑ (2005) [http://www.nkfp012.hu/aktualis/files/aktualis/pdf_agroinform_20060928103742_Molylepkek.pdf A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám (magyar nyelven), Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Darázsszitkár, 2011. március 1., 06:37 (CET)