„Növények/B/Berkenye” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) a Új oldal, tartalma: „A berkenye (Sorbus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó, egész Európában elterjedt, több mint 100, cserje- vagy fa- fajt magába foglaló nemzetség. A ne…” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A berkenye (Sorbus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó, egész Európában elterjedt, több mint 100, cserje- vagy fa- fajt magába foglaló nemzetség. A nemzetség tudományos neve a „fanyar” jelentésű kelta „sor” szóból eredeztethető, mely nyilván a termés ízére utal. Az arab sorbet vagy sherbet is ebből a szótőből származik, ami a gyümölcsből készíthető italra utal (sörbet). Hajlamosak a kereszteződésre. A rózsafélék több más nemzetségéhez hasonlóan (például szeder (Rubus), rózsa (Rosa)) ebben a nemzetségben is sok, egymástól nehezen megkülönböztethető, vitatott besorolású taxon lelhető fel. |
A berkenye (Sorbus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó, egész Európában elterjedt, több mint 100, cserje- vagy fa- fajt magába foglaló nemzetség. A nemzetség tudományos neve a „fanyar” jelentésű kelta „sor” szóból eredeztethető, mely nyilván a termés ízére utal. Az arab sorbet vagy sherbet is ebből a szótőből származik, ami a gyümölcsből készíthető italra utal (sörbet). Hajlamosak a kereszteződésre. A rózsafélék több más nemzetségéhez hasonlóan (például szeder (Rubus), rózsa (Rosa)) ebben a nemzetségben is sok, egymástól nehezen megkülönböztethető, vitatott besorolású taxon lelhető fel. |
||
== A lisztes berkenye == |
|||
vagy '''süvölvény berkenye''' ''(Sorbus aria)'' a [[kétszikűek]] ''(Magnoliopsida)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[rózsavirágúak]] ''(Rosales)'' [[rend (rendszertan)|rendjéhez]], ezen belül a [[rózsafélék]] ''(Rosaceae)'' [[család (rendszertan)|családjához]] tartozó [[faj]]. |
|||
== Elterjedése == |
|||
A lisztes berkenye [[Európa|Európában]] mindenütt honos. Alacsonyabb, laza lombzáródású erdőkben vagy cserjésekben, [[Magyarország]]on sziklás és szurdokerdőkben fordul elő. Igen alakgazdag faj. |
|||
== Megjelenése == |
|||
A lisztes berkenye [[lombhullató]], mintegy 6-12 [[méter]] magasra megnövő fa, igen széles, laposan boltozatos koronával, amely szabálytalan felépítésű. Kérge a fiatal és az idősebb fákon egyaránt sima, ezüstös- vagy fénytelen szürke. Felülete a korosodás során némileg repedezetté vagy kissé pikkelyessé válik. A 6-12 [[centiméter]] hosszú [[levél (növény)|levelek]] tagolatlanak és körülbelül 5-7 centiméter szélesek, hosszúkás tojásdadok, vállukon ék alakúak vagy lekerekítettek, egyenlőtlenül kétszer fűrészesek, néha sekélyen karéjosak. Kihajtás után felül selymesen szőrösek, de később lekopaszodva sötétzöldek, fonákjuk állandóan fehéren molyhos. A levéllemez elég merev. |
|||
== Életmódja == |
|||
A lisztes berkenye fénykedvelő, de a félárnyékot is elviselő fa, mérsékelten száraz, meszes, meleg talajokon nő. |
|||
A virágzási ideje [[május]]-[[június]] között van. A krémszínű-fehér [[virág]]okat rovarok porozzák be. Skarlátvörös bogyókat hoz, amit gyakran madarak fogyasztanak. |
|||
== Forrás == |
|||
* {{természetkalauz}} |
|||
A lap 2011. január 14., 06:26-kori változata
A berkenye (Sorbus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó, egész Európában elterjedt, több mint 100, cserje- vagy fa- fajt magába foglaló nemzetség. A nemzetség tudományos neve a „fanyar” jelentésű kelta „sor” szóból eredeztethető, mely nyilván a termés ízére utal. Az arab sorbet vagy sherbet is ebből a szótőből származik, ami a gyümölcsből készíthető italra utal (sörbet). Hajlamosak a kereszteződésre. A rózsafélék több más nemzetségéhez hasonlóan (például szeder (Rubus), rózsa (Rosa)) ebben a nemzetségben is sok, egymástól nehezen megkülönböztethető, vitatott besorolású taxon lelhető fel.
A lisztes berkenye
vagy süvölvény berkenye (Sorbus aria) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a rózsavirágúak (Rosales) rendjéhez, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjához tartozó faj.
Elterjedése
A lisztes berkenye Európában mindenütt honos. Alacsonyabb, laza lombzáródású erdőkben vagy cserjésekben, Magyarországon sziklás és szurdokerdőkben fordul elő. Igen alakgazdag faj.
Megjelenése
A lisztes berkenye lombhullató, mintegy 6-12 méter magasra megnövő fa, igen széles, laposan boltozatos koronával, amely szabálytalan felépítésű. Kérge a fiatal és az idősebb fákon egyaránt sima, ezüstös- vagy fénytelen szürke. Felülete a korosodás során némileg repedezetté vagy kissé pikkelyessé válik. A 6-12 centiméter hosszú levelek tagolatlanak és körülbelül 5-7 centiméter szélesek, hosszúkás tojásdadok, vállukon ék alakúak vagy lekerekítettek, egyenlőtlenül kétszer fűrészesek, néha sekélyen karéjosak. Kihajtás után felül selymesen szőrösek, de később lekopaszodva sötétzöldek, fonákjuk állandóan fehéren molyhos. A levéllemez elég merev.
Életmódja
A lisztes berkenye fénykedvelő, de a félárnyékot is elviselő fa, mérsékelten száraz, meszes, meleg talajokon nő. A virágzási ideje május-június között van. A krémszínű-fehér virágokat rovarok porozzák be. Skarlátvörös bogyókat hoz, amit gyakran madarak fogyasztanak.