„Címerhatározó/Gutkeled nemzetség címere” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
Ez az oldal a [[címerhatározó]] kulcsának részeként a ''' Gutkeled''' vagy '''Gút-Keled nemzetség ''' címerével foglalkozik.
Ez az oldal a [[címerhatározó]] kulcsának részeként a ''' Báthory ''', '''Báthori''' családok címerével foglalkozik.


----
----
[[Fájl:Miklós_szlavoniai_bán_pecsétje_1240.PNG|thumb|Miklós szlavoniai bán pecsétje 1240]]


==nyírbátori, ecsedi, somlyói és szaniszlóffi gróf és oppelni herceg Báthory==
[[Fájl:Gutkeled-coat-of-arms.jpg]]


A {{Ch|Gutkeled nemzetség címere|Gút-Keled nemzetségből}} származó család.
A nemzetség ősi címere a három ék lehetett, miként az a {{Ch|Báthory címer|Báthory}} és a {{Ch|Várdai címer}}ből is kikövetkeztethető. Ez idővel a Báthoryaknál sárkányfogakká alakult.


[[Fájl:Somlyói_Báthoriak_czímere.PNG|thumb|A somlyói Báthoriak címere]]
A Gut-Keled nemzetségből származnak: {{Ch|Báthory címer|Báthori}}, gúthi {{Ch|Országh címer|Ország}}, {{Ch|Maróthi címer|Maróthi}}, {{Ch|Amadé címer|Amadé}}, {{Ch|Gúthi címer|Gúthi}}, anarcsi {{Ch|Tegzes címer|Tegzes}}, {{Ch|Buthkai címer|Buthkai}}, palotai {{Ch|Czibak címer|Czibak}}, deregnyei {{Ch|Daróczi címer|Daróczi}}, kusalyi {{Ch|Jakch címer|Jakch}}, buthkai {{Ch|Keszeg címer|Keszeg}}, rozsályi {{Ch|Kun címer|Kún}}, {{Ch|Málczay címer|Málczay}}, {{Ch|Márky címer|Márky}}, {{Ch|Ráskay címer|Ráskay}}, {{Ch|Rosályi címer|Rosályi}}, buthkai {{Ch|Sándor címer|Sándor}}, {{Ch|Szokoli címer|Szokoli}}, {{Ch|Várdai címer|Várday}}, razinai {{Ch|Bocskai címer|Bocskay}} családok, amelyek címerében közös vonás az ék. (Bárczay 8-9. l.)


<gallery perrow="5">
[[Kép:Czibak_Imre_pecsétje.jpg]]
Fájl:Báthori_István_pecsétje.jpg]][[Fájl:BÁTHORI_ISTVÁN_PECSÉTJE.jpg|Báthori István udvarbíró pecsétje (1486)
Kép:Gyulai_Pál_Báthory_István_orosz_hadjáratairól_írt_könyvének_czímlapja.jpg|Gyulai Pál Báthory István orosz hadjáratairól írt könyvének czímlapja. A Kolozsvártt, 1581-ben megjelent műnek a marosvásárhelyi gróf Teleki-könyvtárban levő egyetlen példányából
Fájl:Báthori_Kristóf_10_aranyforintosa,_1577._Elő-_és_hátlap.PNG|Báthori Kristóf 10 aranyforintosa, elő- és hátlap, 1577
Fájl:Báthori_Zsigmond_tallérja._1597.PNG|Báthori Zsigmond tallérja. Nagybányai veret, 1597. Elő- és hátlap
Kép:Báthory_Endre_bibornok_czímere.jpg|Báthory Endre bibornok czímere. Egykorú himzés a gyulafejérvári székesegyházban levő pluvialeján. Körirata: ANDREAS BATHORI DE SOMLO S(ancte) R(omane) E(cclesie) CARDINALIS. Az ezredéves országos kiállitás történelmi főcsoportjában kiállitott eredetiről rajzolta Székely Árpád
Fájl:Báthori_Zsigmond_zsebórája,_16._század_második_fele.jpg|Báthori Zsigmond zsebórája, 16. század második fele
Fájl:Báthori_Zsigmond_zsebórája_nyitva.jpg|Báthori Zsigmond zsebórája nyitva
Fájl:Báthori_István_erdélyi_vajda,_országbíró_címerköve.jpg|Báthori István erdélyi vajda, országbíró sárkányrendes vörös márvány címerköve
</gallery>


*Irodalom:
[[Czibak címer|Czibak]] Imre pecsétje.


Dűlt pajzsban a Gutkeled nemzetség czimere: jobbra néző három sárkány fog [ék]; a pajzs felett csillag és félhold. Az országos levéltár eredeti példányáról Morelli G. fametszete után




A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.


A Guthkeled nemzetség czímere a legteljesebben, legbiztosabban meghatározható nemzetségi czímer. Útbaigazítanak a nagy számban fennmaradt pecsétek, festett czímerek és sírkövekre, imaszékekre, epitaphiumokra, érmekre vésett domborművek, melyekből kitünik, hogy a leszármazók, a népes nemzetségből elágazott nagyszámú családok mindmegannyian, következetesen hívek maradtak az ősi jelvényhez.


Külső hivatkozások:
De ez ősi jelvény a századok folyamán tanúságos képét adja az egyes heraldikai korszakok stilusának, divatjának és átalakulásainak, a nélkül, hogy ezen különböző stilusok, divatok és átalakulások az ősi czímeralak mivoltát érintették volna.
Ezen czímeralak heroldkép: oldalékek, melyek a magyar heraldikában csaknem kizárólagosan ezen nemzetség tulajdonául tekinthetők.


----
A Guthkeled-ékek hatszáz éves történetében a heraldikai ízlés változása szerint négy különböző, egymástól eltérő, de a paizsalakot véve figyelembe, jellegében egyező korszakot különböztethetünk meg.


==gagyi Báthory==
A legrégibb korszakban az ékek mennyiségére és helyzetére még nem volt teljes megállapodás. Legrégibb, erre vonatkozó pecsét, Leustách – János fia – pecséte az 1236. 1219évből,* melyben a háromszögpaizsban, két jobb- és két baloldali, egymásba nyúló nyomott ék. István szlavón báné (1250–1259)* két baloldal-ék; Hodus comesé (1272)* két bal- s egy jobboldali egymásba nyúló oldalék. Ezen bizonytalanság még a következő XIV-ik század közepéig eltartott. Miklós szlavón bán 1323-ik évi pecsétén* a háromszögpaizsban hétszeres nyomott ékvágás a mesteralak; Gergely ungi alispán György nevű fiáé 1346-ból* hasonló a Hodus comeséhez, a Kusalyi Jakch György 1358-ik évből származó pecsétjének* paizsalakja teljesen egyezik a legrégibb pecsétével, a Leustákéval.


[[Fájl:Gagyi_Báthori-család.PNG]]
E czímer történetében a második korszak, körülbelől a XV-ik század végeig, egyes esetekben a mohácsi vészig tartott. Ezen korszakban megszünnek az ellenékek, érezhető lesz az egységesebb czímeralakra való törekvés. Ez részben sikerül is, mert e korszakban csak három teljes jobboldali éket,* ritkábban baloldalit* s néhol ötszörös ékvágást találunk.* De ha tekintetbe veszszük azt, hogy pecséteken a balra 1220fordult czímeralakok mindig a pecsétmetsző tévedéséből erednek, ki nem vet számot azzal, hogy a valódi helyzetében vésett czímeralak a pecséten fordított alakjában nyomódik le, e három, illetve négy változatot kettőre vezethetjük vissza, a három jobboldal-ékre és az ötszörös jobboldal-ékvágásra. Ezt igazolja anarcsi Tegzes Péter is, ki 1462-ben három jobboldal-éket, 1469-ben három bal farkasfogat ábrázoló czímerrel pecsétel.


A Báthory (gagyi) ősrégi magyar család, mely a rendkivül elágazott [[Aba nemzetség címere|Aba nemzetségből]] vette eredetét s 1689. halt ki. Őse gagyi Gerewen Miklós, kinek fiai Lőrinc, István, Miklós és Mihály 1327. a szintén Aba nembeli nádasdi Laczk fia Domokossal ősi birtokaik fölött folyt perüket olyan egyezséggel végzik, hogy Domokos kapta Enickét, Gerewen fiai pedig Abauj vármegyében a két Szemerét. Miklós fiának, Jánosnak két fia volt: István, a ma is meglevő [[Vendéghy címer|Vendéghy család]] őse és Péter, kinek Miklós nevü Hától származott a XVI. század közepe táján kihalt [[Gagyi címer|Gagyi-család]], a másik fia, János, pedig a gagyi Báthory-családot alapította. A család későbbi ivadékai közül emlékezetesebb B. Miklós, ki mint János király hive 1527. Tokajnál esett el. Miklós kisunokája Zsigmond, nógrádvármegyei birtokos volt. Fia, László, Füleken lakott, hol kuriája volt. László fiában, Gáborban elenyészett a család Werther M.; A magyar nemzetségek; I. 38.; Nagy I. Magyarország családai-. 232., aki azonban Gerewen Miklóst összetéveszti Szalánczi Peteuch Miklós nevü fiával.
A harmadik korszak rövid, alig nehány évtizedre terjed, de első nyomai már a XV-ik század utófelére, az olasz renaissance első éveire vezetnek vissza, sőt e nemzetség czímerének harmadik korszaka csakis az olasz renaissance hatásának tulajdonítható. Ezen hatásnak tulajdonítható, hogy az ékek oldalainál elhagyták az egyenes-merev vonalat s azt kecsesebb görbülettel helyettesítették. Ez által egy más, jellegére nézve egyező, de alakjára elütő heroldalakot nyertek: a farkasfogakat (Wolfszähne). Ez által elérték a czímeralak egységét is, mert ezen heroldalak csak teljesen adhatta a három oldaléket, vagyis farkasfogat.

A Guthkeled czímert ezen alakjában látjuk elsőben is Tegzes Péter 1469. évi pecsétjén, majd a XVI-ik század végéről a Báthory, Zokoli és Kun család több pecsétjén.* De kiváltképen érdekes két ide tartozó kőczímer. Egyik Báthory Miklós váczi püspök veres márványba vésett czímere 1487-ből a nemzeti múzeumban, másik Báthory István erdélyi vajda kőczímere 1488-ból a nyírbátori ev. ref. templomban. Miként az évszámok mutatják, mindkettő az olasz renaissance korai terméke s bár czímertani szempontból mindkettő kifogásolható, de mert első sorban decorativ jellegűek, kecses, plasticus elrendezésük következtében a legjobb hatásúak s legkiválóbb műemlékeink közé tartoznak.

A legutolsó korszak a XVI-ik század végétől, a nemzetség nagyrészének kihalásáig, a most is élő guthi Guthy 1221családra nézve napjainkig tart. E korszakban a naturalistikus irány hatása következtében s az eredeti czímeralak meg nem értéséből s talán a krónikások czímermondáinak hatása alatt eltünik a mesteralak a paizsból, s helyét egy annak megfelelő, közönséges czímeralak foglalja el: függélyesen álló, természetes állkapocsból kinövő három (farkas vagy sárkány) fog.
1222Legrégibb emléke ennek még a XV-ik század végső éveiből, 1496-ból való, és ez azon armális czímere, melyet II. Ulászló király a Buthkay, Kezeg, Sándor, Ráskay és Málczay, egy eredetű rokoncsaládoknak adományozott. Itt az ugyanazon kék színben osztott paizs alsó mezején lebegő arany állkapocsból három ezüst fog nyúlik ki.*

Az osztrák-ház trónraléptével a magyar heraldika német befolyás alá került. Ez egyidőre útját állta a naturalismusnak, de csak addig, míg a heraldika általános hanyatlásának korszaka be nem következett. Ez időtől fogva csaknem kizárólagossá válik a közönséges alak a Guthkeledek czímerében.
Ilyen közönséges czímeralak van vésve a Báthori házból származott erdélyi fejedelmek érmeire, Báthory István, Kristóf, Zsigmond és Gábor pénzeire, de ezeken – kevés kivétellel – eléggé tetszetősen helyezték el a czímeralakot a paizson. Az állkapocs mintegy a paizs baloldalát képezi, onnan tünik elő és ebből nő ki a paizs jobboldala felé irányuló s azt sok esetben érintő, így a paizs egész síkját betöltő három farkasfog.

Sokkal ízléstelenebb a Guthkeled-czímer XVII-ik századbeli alakulásaiban. Ekkor az állkapocs czölöpös helyzetben lebegően illeszkedik a paizs közepére s a rövid három farkasfog haránt, vagy néha balharánt helyzetben nyúlik ki belőle. Legtöbb esetben benn a paizsban sárkánykígyó köríti a paizsalakot.*

A Gúthy család 1800-ik évből származó pecsétén, a paizsban sárkánykígyótól körítve az állkapocs helyzete vízszintes, belőle a három farkasfog a paizsláb felé irányul.
1223Ezzel végig kisértük a Guthkeled czímer átalakulásait a hanyatlási korszakok minden fokozatán; láttuk, hogy az, daczára a különböző heraldikai korszakok különböző divatjainak és áramlatainak, megfelelő átalakulásainak, lényegében és jellegében sohasem változott. De feltünő az is, hogy a nemzetség századokon át tartó, több ágazatra kiterjedő előkelő szereplése mellett is, a midőn a későbbi heraldikai divatoknak megfelelőleg számtalan alkalma lett volna a czímerbővítésre, még hatalma és befolyása tetőpontján is hű maradt eredeti czímeréhez. Azt soha nem bővítette – az Amade czímert kivéve – és soha színeit nem változtatta.

Czímertörésnek is kevés nyomaira találunk e nemzetségnél, de kétségtelenül annak kell tekintetnünk azt, hogy gúthi Országh ágazat csaknem kizárólagosan, következetesen az ötszörös ékvágást használta czímerében a három oldalék helyett.

II.

A milyen conservativ volt a Guthkeled nemzetség czímerének paizsalakjára nézve, épen olyan kitartó volt a sisakdísznél is.

Legrégibb sisakdísze az 1437. évből való* Báthory István pecséténél. Ezt követik 1482-ben gúthi Országh Mihály, 1493-ban Maróthy László czímerpaizsának sisakdíszei. Mindháromnál a sisakdísz: zárt szárnyra, mint segédsisakdíszre illesztve a paizsalak. Ugyanez látható a gr. Amade család 1782. évi grófi czímerének középső sisakdíszén is.

Némileg eltér ettől, de lényegében azonos Báthory István nádor 1519. évből származó czímere,* hol a paizs felett két sisak van. A két sisak között a paizsot körülvevő sárkánykígyó felett előtünő női törzs (angyal) fején koronával s ezen kereszttel, a sisakok díszei zárt szárnyak, melyekre egykor a paizsalak volt illesztve.

A Buthkay-czímer sisakdísze, már azon korból, a midőn az oldalékek közönséges alakká változtak, paizsalak a sisak koronájára vízszintesen fektetve.

1224A Guthkeled nemzetség czímerének színeire nézve következő kútfőink vannak:
1. Gúthi Országh Mihály czímerpaizsa a XV-ik századból származó kassai szentségházon: veresben, aranynyal szegélyezett ötszörös ékvágás.

2. A Buthkay Benedek és társainak II. Ulászlótól adományozott czímer: kék osztott paizsban, felül ezüst holdsarló s arany hatágú csillag, alól függélyes helyzetben lebegő arany állkapocs, három balfelé irányuló ezüstfoggal.

3. Báthory Zsófia festett czímere, a XVII. századból, az ungvári czímeres albumban: veres paizsban lebegő függélyes ezüst állkapocs három foggal. Ezzel egyező több czímer fennmaradt a családi arczképeken.

4. Rozsályi Kun Anna báróné, Barkóczy Lászlóné festett czímere: kék paizsban sárkánykígyótól kerített veres mezőben három bal nyomott farkasfog (heroldalak).

5. Végül a gr. Amade család 1782. évi grófi diplomájának veres és kékben osztott paizsában is a főszín a veres. Sisakdísz: zárt veres szárnyra illesztve az ezüst farkasfogak.

Az egybevágó adatok közül csak a Buthkayak 1496. évi czímeradományozása mutat eltérést. De hogy ennek semmi fontossága nincs, mutatja az, hogy a Jagellók alatt a paizs kék színe annyira általános lett, hogy az eddig ismert 58 Jagelló czímeradományozás között 47-nél a paizsnak kék színe van s hogy a kék paizsot magok a Buthkayak sem használták. Viczmándy Mátyásnak I. Ferdinánd 1558-ban ősi czímerét (ezüstben, arany koronából növekvő fekete bikát) megbővítette nejének, Buthkay Zsófiának czímerével. Ezen bővítésnél a Buthkay-czímer veres mezőben ötszörös ezüst ékvágás.

Az elmondottak alapján a Guthkeled nemzetség ős czímerét így határozhatjuk meg: veres mezőben három ezüst jobb-oldalék, sisakdísz a paizsalak, veres zárt szárnyra illesztve. Takaró veres-ezüst.
(Csoma József, a Gyuth Keled címerről)[http://www.anarcs.hu/old/index.php?tema_azon=39&id=forum1]




*Irodalom:
*Irodalom:

Csoma József: Magyar nemzetségi címerek. In: Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest, 1900, IV. tábla, 13. kép




88. sor: 51. sor:


'''Lásd még''':
'''Lásd még''':
* [[Erdély címere]] [[Címerhatározó]]
* [[Címerhatározó]], [[Báthory címer]], [[Várdai címer]]


[[Kategória:Heraldika]][[Kategória:Címerhatározó]][[Kategória:Címer]]
[[Kategória:Heraldika]][[Kategória:Címerhatározó]][[Kategória:Címer]]

A lap 2010. szeptember 26., 18:43-kori változata

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Báthory , Báthori családok címerével foglalkozik.


nyírbátori, ecsedi, somlyói és szaniszlóffi gróf és oppelni herceg Báthory

A Gút-Keled nemzetségből származó család.

A somlyói Báthoriak címere
  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


gagyi Báthory

A Báthory (gagyi) ősrégi magyar család, mely a rendkivül elágazott Aba nemzetségből vette eredetét s 1689. halt ki. Őse gagyi Gerewen Miklós, kinek fiai Lőrinc, István, Miklós és Mihály 1327. a szintén Aba nembeli nádasdi Laczk fia Domokossal ősi birtokaik fölött folyt perüket olyan egyezséggel végzik, hogy Domokos kapta Enickét, Gerewen fiai pedig Abauj vármegyében a két Szemerét. Miklós fiának, Jánosnak két fia volt: István, a ma is meglevő Vendéghy család őse és Péter, kinek Miklós nevü Hától származott a XVI. század közepe táján kihalt Gagyi-család, a másik fia, János, pedig a gagyi Báthory-családot alapította. A család későbbi ivadékai közül emlékezetesebb B. Miklós, ki mint János király hive 1527. Tokajnál esett el. Miklós kisunokája Zsigmond, nógrádvármegyei birtokos volt. Fia, László, Füleken lakott, hol kuriája volt. László fiában, Gáborban elenyészett a család Werther M.; A magyar nemzetségek; I. 38.; Nagy I. Magyarország családai-. 232., aki azonban Gerewen Miklóst összetéveszti Szalánczi Peteuch Miklós nevü fiával.


  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

Rövidítések


Lásd még: