Ugrás a tartalomhoz

Növények/Sz/Szudánifű

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Sorghum sudanense szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 3746 bájt

Növények

Szudánifű

Nem találtam szabad képet a Szudánifű témájú laphoz.
Kép felküldése

[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Szudánifű]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Szudánifű]]

Szudánifű
(Sorghum sudanense , Syn: -)
Más neve(i): -


A perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növénynemzetség mintegy kétszáz fajjal. Mivel ezek közül több keresztezhető, a nemzetség rendszertani felosztása messze nem egyértelmű: amit egyes szerzők önálló fajnak tekintenek, az másoknál csak változat stb. Különböző célokra több faját termesztik.
A faj őshazája Szudán. Vadonban a Nílus völgyében található. A fajt a 20. század elején V. V. Talanov hozta be Oroszországba. A volt Szovjetunió fő termesztési területei közé tartozik a közép-csernozjom vidék, a Közép- és Alsó-Volga, az Észak-Kaukázus, Ukrajna, Moldova, Kazahsztán, az Altaj-vidék és a Távol-Kelet. Baskíriában, Tatárföldön és Kazahsztánban, valamint a Necsernozjom zóna középső régióiban is termesztik. Magyarországon Kecskemét környékén termesztik, de a kiskeretekben dísznövényként is előfordul.
3-20-30 (120) szárat hoz. A szárak hengeresek, simák, levelesek, 0,5-3,5 m magasak. Léteznek felálló, enyhén szétterülő, szétterülő, félig fekvő és fekvő formái. Levelei lándzsásak, simák, világoszöldek, 45-60 cm hosszúak, 4-5 cm szélesek, lecsüngőek; növényenként 7-8 levél. A gyökérzet sok hosszú, szálas, több mint 2 méter hosszú gyökérből áll. Léggyökerek vagy további gyökerek ágaznak el az alsó száregységekből. A virágzat egy 30-50 cm hosszú, többszálú, elágazó füzérvirágzat, amely egy virágfüzérből indul ki. Éréskor a füzérvirágzat színe a vöröstől a szalmasárgáig változik. 1000 mag tömege 10-15 g.
Ez a faj szárazságtűrő, sótűrő és termofil, a magok csírázásához magas hőmérsékletre van szükség. A magok csírázásához a legmegfelelőbb hőmérséklet 15-20°C. Ez egy rövid-nappalos növény. A vegetáció elején lassan fejlődik; az intenzív szárnövekedés a csőben való kifutás pillanatától kezdődik, és a virágzás végén megáll. Szinte minden talajtípusban megterem, kivéve a mocsaras és tömörödött sós talajokat. A növény intenzív talajszárazságot és tápanyaghiányt okoz.
Fajtái közé tartozik a Kinel'skaja 100, Mnogootrastajuzhaja, Odesskaja 25, Zonal'skaja 6, Kamyshinskaja 51, Chernomorka, Brodskaja 2, Prialeiskaja és Severianka.

Gazdasági érték.

Széna, siló, zöldtakarmány és legeltetési kultúra céljából termesztik. A széna 16,4% fehérjét és 52 takarmányegységet tartalmaz (100 kg-ban). Gazdag szénhidrátokban, fehérjékben, aminosavakban (lizin, leucin stb.), karotinban, ásványi anyagokban, tanninokban, A-provitaminban, B-vitaminokban és riboflavinban. Tápanyagtartalom és termelékenység tekintetében az egynyári kalászosok között az első helyen áll. Zöldtömeget képez, amelyet a vetés után 30-40 nappal takarítanak be. Legeltetés és kaszálás után jól fejlődik (legfeljebb 4 szénavetés szezononként). Egynyári hüvelyesekkel keverékben vetik. A zöldtömeg átlagos termelékenysége eléri a 40 tonnát hektáronként (öntözéssel elérheti a 80 tonnát hektáronként); a magvak hozama hektáronként 0,8-1,3 tonna.


Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Szudánifű
A Wikimédia Commons tartalmaz Szudánifű témájú médiaállományokat.