Sablon:Címerképek, definíciók

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Címerkép lehet mindenféle jelkép, melyet a pajzsra helyeznek, ami nem geometrikus ábra, azaz nem mesteralak. A címerképek nagyon szerteágazók és országonként is változó az egyes típusok gyakorisága. Azonban a lenti hat csoportba mindegyik címerábra besorolható.

A határozói kulcs alapkategóriái a teljes és csonka alakú címerképek (pl. egész alakos ember, szív, török fej, sas, kar, láb stb.), melyekhez képest a megkülönböztető jegyekkel is rendelkező címerképek külön alkategóriákat képeznek. (A megkülönböztető jegyek nagy része már a címerhatározás következő (V.) lépését képezik.) A magyar címereken gyakran szerepel a páncélos kar és a láb. Ezek (és más címerképek) lehetnek levágottak, ha a vágóvonal egyenes és letépettek, ha a vágóvonal cafatos. A címerkép lehet növekvő, ha csak a fele látható, előtörő, ha a 2/3-a és előbukkanó, ha az 1/3-a látszik. Ha csak a körvonalai figyelhetők meg, árnyéknak nevezzük. (Ezen megkülönböztető jegyek nagy része is a következő (V.) lépés tárgyai.)

Ch-C, áll - növekvő oroszlánok1.svg

Emberek

Az ember csoportba tartozik az ember és testrészei (fej, láb, kéz, páncélos kar, szív, vér, Isten szeme stb., az egyházi méltóságok (pap, püspök, szentek stb.), az állatokkal együtt szereplő emberek (lovas, vadász), a képzeletbeli lények, ha ember formájú az ábrázolásuk (vadember, szfinx, szirén, kentaur), miközben az az általános elv érvényesül, hogy a lény rendszertani besorolását a fej határozza meg. Pl. a kentaur is ezért került az ember csoportba. (Ha állati fejük van, az állatokon belüli képzeletbeli lényekhez tartoznak.)

Tárgyak

A leginkább szétágazó csoportot talán a tárgyak képezik. Ezek külön alcsoportokra oszthatók: 1. fegyverek (pajzs, sisak, páncél, kard, gránát, ágyú, ágyúgolyó), 2. közlekedési eszközök és részeik (kocsi, kocsikerék), 3. munkaeszközök és műszerek (fejsze, fogók, szegek, malomkő, ásó, mérleg), 4. az öltözet és részei (kalap, szemüveg, cipő, szalag, bojt, ékszerek), 5. épületek és építmények és részeik (vár, bástya, erőd, templom, gyár, kerítés, oszlop, ajtó, sorompó, ablak, kulcs, létra, lépcső, sátor, harang, sorompó, kút, szökőkút), 6. berendezési tárgyak (szék, asztal, tükör, párna), 7. rangjelvények (korona, pásztorbot, mitra, jogar, zászló, koszorú), 8. hangszerek (dob, trombita, hárfa), 9. játékszerek (bástyafigura, labda, teniszütő), 10. edények és tárolóeszközök (kehely, doboz, tarisznya, dézsa, láda, koporsó), 11. használati tárgyak (fésű, borotva), 12. egyéni és csoportjelképek (betűk, mesterjegyek, jelvények, jelképek), 13. ételek és nyersanyagaik (perec, cukorsüveg, méz, liszt, kenyér), 14. műveltségi és művészeti eszközök (könyv, pergamen, írótoll), 15. állatokhoz kapcsolódó tárgyak (patkó, nyereg, kantár, ostor, kengyel, sarkantyú, állatbőr, zabla, méhkas), 16. egyéb tárgyak (felismerhetetlen tárgyak, rendszerezhetetlen tárgyak).

Állatok

Az állatok csoportja szintén több alcsoportra oszlik (ragadozók, madarak, patások, rágcsálók és rovarevők, egyéb emlősök, hüllők és kétéltűek, halak, gerinctelenek, egysejtűek, képzeletbeli állatok, egyéb állatok). Az állatok nagyobb csoportjait a címerállatok fenológiai jegyei szerint alakítjuk ki. A sor végén a képzeletbeli állatok vannak.

Az állatokra is érvényes, hogy azon lények besorolásánál, melyeknek nincs külön neve és két eltérő állat testrészeiből állnak (pl. medvefejű és oroszlántestű lény: medvefejű oroszlán), a fej (és annak máza) a releváns, az állatot a fej szerint soroljuk be a rendszerbe (a medvék közé).

A heraldikában rendkívül gyakori az oroszlán és a sas, melyek gyakran további megkülönböztető jegyekkel is rendelkeznek mint pl. lépő, ülő, ugró, ágaskodó, visszanéző stb. oroszlán és más négylábú állatok. Az állatok eltérően színezett csőrét, karmait, patáját, agyarait, fogait, esetleg uszonyait, sörényét, farokvégét stb. a címerleírásban fegyverzetnek nevezzük. Így pl. beszélhetünk arannyal fegyverzett vörös oroszlánról. (Mindezen megkülönböztető jegyek már a következő lépés tárgyát képezik.)

Természeti tárgyak és jelenségek

A természeti tárgyak és jelenségek csoportját viszonylag kevés, de viszonylag gyakori címerkép teszi ki. Főképp a természetes ábrázolásmódnál fordulnak elő: természetes halom, hegycsúcs, domb, szikla, barlang, folyó, patak, tenger, felhők, szivárvány, villám, eső, zivatar, szél, Nap, Hold, csillagok, atommodell stb.

Növények

A növények csoportja viszonylag jól behatárolható. Felosztásuk: 1. virágok (heraldikai és természetes liliom, heraldikai és természetes rózsa, tulipán), 2. mezőgazdasági növények (búzakalász, kéve, szőlőfürt), 3. fák és cserjék (csonkolt faág, tönk, ), 3. termések és levelek (falevél, makk, fenyőtoboz, alma), 4. indák és vízinövények (káka, sás, sulyom), 5. növényzeti takaró (rét, erdő, ültetvény), 6. egyéb növények (páfrány; kaktusz, gombák – bár ezek filetikailag nem növények).

Egyéb címerképek

Az egyéb címerképek közé azokat az objektumokat soroljuk, amelyek meghatározhatatlanok ugyan, mert a címerábrázolás, a pecsétlenyomat stb. sérült, kopott, de a címerképekhez való tartozásuk mégis felismerhető. Ide tartoznak azon címerképek is, melyek a fenti csoportokba nem sorolhatók be.