Állatok/Cincérfélék/Feketelábú facincér
< Állatok | Cincérfélék
(Ropalopus clavipes szócikkből átirányítva)Állatok
Feketelábú facincér
Feketelábú facincér
- (Ropalopus clavipes, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az feketelábú facincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, lombos fákon élő faj.
- Európában és Nyugat-Ázsiában honos, a Pireneusoktól Kis-Ázsián és a Kaukázuson keresztül Délnyugat-Oroszországig. Skandináviából és a Brit-szigetekről hiányzik. Dél-Európában gyakori, de Magyarországtól északra, Cseh- és Németországban erősen megritkult, Dániából és Svájcból ki is pusztult. Magyarországon a hegy-és dombvidékeken, ártéri erdőkben elterjedt,
- A testhossza 9-25 mm. Az előtor oldalai erősen íveltek, kissé szögletesen kiállók; a szárnyfedők oldalvonalai majdnem a végükig párhuzamosak. Egész teste fénytelen fekete színű, a combjait is beleértve. Az előtor sűrűn, ráncosan pontozott; kiemelkedő, sima, fényes tükörfoltjai nincsenek. Szárnyfedői elöl durván, ráncosan pontozottak, de az első harmadtól a pontozás finom és nagyon sűrű, majd bőrszerűen ráncolt, és a felületét apró, teljesen lesimuló fekete szőrök is fedik.
- Erdőszélek, erdős sztyeppek, felhagyott kertek, gyümölcsösök lakója. Lárvája különféle lombos fák (gyakran gyümölcsfák, de tölgy, bükk, fűz, éger, hárs, szőlő stb. is) nemrég elhalt vagy beteg ágaiban, vékonyabb (2-14 cm vastagságú) törzsében, vagy élő fa elhalt részében fejlődik.
- Eleinte a kéreg alatt, kissé a szíjácsba is behatolva rágja széles, lapos galériáit, majd a fába is behatol, itt készíti horog alakú bábkamráját, ahol tavasszal bebábozódik.
- Fejlődése az éghajlattól és a tápláléktól függően egy vagy két évig tart. Az imágó májustól júliusig rajzik, főleg száraz fákon, sérült fák kifolyó nedvén, virágzó bokrokon tartózkodik.
- Magyar Wikipédia: Feketelábú facincér
