Állatok/Cincérfélék/Pettyesvégű ecsetcincér
< Állatok | Cincérfélék
(Pogonocherus ovatus szócikkből átirányítva)Állatok
Pettyesvégű ecsetcincér
Pettyesvégű ecsetcincér
- (Pogonocherus ovatus, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az pettyesvégű ecsetcincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, főleg jegenyefenyőn, de más fenyőkön és lombos fákon is élő faj.
- Nyugat- és Közép-Európában honos, a Pireneusoktól az Észak-Balkánig és a Baltikumig. Magyarországon ritka, Budapest, Hidegkút, Sopron, Sátoraljaújhely, Dömös, Dobogókő környékén ismertek állományai.
- A pettyesvégű ecsetcincér testhossza 3-6 mm. Az előtor oldalaiból egy-egy tüske áll ki, a szárnyfedők oldalvonalai kb. a kétharmadukig párhuzamosak. A fejet és az előtort lesimuló, fehéres-szürke szőrök fedik; a sötétbarna-feketés szárnyfedőkön a vállaktól egy-egy nagyon ferde, hátul élesen határolt és nagy fekete folttal szegélyezett fehéres-szürke sávval húzódik; utóbbi az oldalszegélyt nem éri el és a varrat felé is kissé elmosódik. A szárnyfedők csúcsa egyenként ferdén befelé lemetszett, emiatt a külső csúcsszöglete majdnem derékszögű, a varratszöglet viszont tompa. A szárnyfedők csúcsa előtt mélyen beszúrt nagy pontok láthatóak.
- Lárvája elsősorban jegenyefenyő, de egyéb fenyők és lombos fák (pl. tölgy, szil, nyír, gesztenye stb.) vékony, elhaló ágaiban, gallyaiban él.
- Fejlődése egy vagy két évig tart. Az imágó ősszel kel ki és a kéregrepedésekben telel át. Rajzása március végétől júniusig tart.
- Magyar Wikipédia: Pettyesvégű ecsetcincér
