Állatok/Szöcskék/Pontozott repülőszöcske
(Phaneroptera nana szócikkből átirányítva)
.jpg)
Pontozott repülőszöcske
- (Phaneroptera nana, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A pontozott repülőszöcske a rovarok osztályába az egyenesszárnyúak rendjébe és a szöcskék családjába tartozó faj.
- Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában őshonos, elsősorban a mediterrán térségben gyakori. Újabban az éghajlat melegedésével észak felé terjed. Kaliforniába és Dél-Afrikába behurcolták. Magyarországon sokfelé megtalálható.
- A testhossza a hím esetében 12-15 mm, a nőstény 15-18 mm, ehhez járul az 5-6 mm-es tojócső. Alapszíne világoszöld vagy kékeszöld, rajta sűrű, apró, rozsdabarna pontokkal. Csápja, lábai szintén zöldek. A torpajzs oldalsó lebenye kicsit rövidebb, mint amilyen magas. A hallónyílás ovális. Szárnyai jól fejlettek, a hátsók hosszabbak az elsőknél és a testen jelentősen túlnyúlnak. A hímek szárnytövén barnás-vöröses és zöld cirpelő berendezés található. A nőstény tojócsöve rövid, erősen, sarlószerűen hajlott; alsó éle a zöld repülőszöcskéhez képest íveltebb.
- Ciripelése halk, hasonlít a zöld repülőszöcske énekéhez, de a cirpelések rövidebbek, frekvenciája alacsonyabb (14-22 kHz), így füllel jobban hallható. Késő estétől hajnalig, borús időben nappal is ciripel.
- Meleg, napos fekvésű erdőszéleken, cserjésekben, magaskórósokban, városi parkokban él. Főleg a növényzet magasabb rétegeiben mozog, gyakran mászik fákra. Elég jól repül. Növényevő. Főként éjjel aktív, alkonyatkor kezd ciripelni. A fényforrások vonzzák, házakba is berepülhet.
- Kifejlett egyedeivel júniustól novemberig találkozhatunk, augusztus-szeptemberben a leggyakoribb. A nőstény különféle növények leveleibe, a felső és alsó hámréteg közé rakja petéit. A lárvák tavasszal, kora nyáron kelnek ki.
- Magyar Wikipédia: Pontozott repülőszöcske
