Ugrás a tartalomhoz

Perma/SZIV/Élelmiszer tartósítás

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.


Az élelmiszer tartósítása az önellátás, a permakultúrában az öngondoskodás és egészséges életmód lényeges eleme. Itt kerülnek felsorolásra az általános élelmiszer tartósítási módok.

Befőzés - pasztörizálás

[szerkesztés]

A forralással való tartósítást a levesek készítése indította el. 1800-tól kezdve kezdték el a tömeges, ipari befőtt és konzervgyártást, ezután terjedt el a háztartásokban is.

Jellemzői:
  • A forralás végzi a csírátlanítást (fertőtlenítést).
  • A sós vízben főzés gyorsítja a forrást, jobb lesz a hőátadás.
  • A hosszabb forralás hosszabb eltartási időt biztosít.
  • Fontos a teljesen légmentes lezárás.

Fermentálás - erjesztés

[szerkesztés]
Vegyes, mosott zöldség savanyítása üvegben

Az erjesztésnek sokféle formája van, általános jellemzői:

  • Nincs szüksége levegőre, a levegő sokszor csak káros folyamatokat indít el.
  • 15-22 Celsius közötti hőmérséklet az általánosan kedvező, de 5-60 Celsius között is lehetséges
  • A sótartalom lényeges, 2-5% között javasolt (1 liter vízhez 20-50 gramm, kb. egy csapott evőkanálnyi)

Fermentálásról részletek

[szerkesztés]

Sózás, Pácolás

[szerkesztés]

A pácolás erősen sós vízbe történő mártással való tartósítás. Jellemzői:

  • Száraz fűszerekkel keverve a tartósító hatás fokozható
  • Sóval való bedörzsölés, só-ágy az egyik leggyorsabb, itt a levegő nedvesség tartalma is számít.
  • 2-24% közötti sótartalmú vízzel végzik, az alacsonyabb sótartalom az erősebb erjedésnek ad teret.

Fagyasztás

[szerkesztés]

A Fagyasztás 0 Celsius hőmérséklet alatti tárolást jelent. Jellemzői:

  • Nem állítja meg teljesen a bomlási folyamatot, csak lassítja
  • Minél hidegebb, annál hosszabban tartósít
  • Az oxigéntől való elzárás segíti a hosszabb minőség megőrzést
  • Általában roncsolja a szerves anyagokat, a belső jégkristályok keletkezése miatt
  • Könnyen ellenőrizhető hogy kiolvad-e ha két különböző színű jégdarabot csomagolunk össze: ha a színek keveredtek, akkor a termék

Szárítás

[szerkesztés]
Datolyaszilva aszalása Japánban

A szárítás az étel vízelvonással való tartósítása Jellemzői:

  • A cukor és konyhasó is erős vízelvonó, így segíti a száradási folyamatot
  • A napfény erős fertőtlenítő hatású, de néhány anyagot roncsol, emiatt nem mindig kívánatos
  • A szellőztetés, a légmozgás erősen gyorsítja a szárítás folyamatát ( a levegő legyen eléggé száraz)
  • A vákuum nagyon meggyorsítja a párolgást, így a száradási idő töredékére csökkenthető.
  • Sütés során a felület 150 fok feletti hőhatásnak van kitéve, amitől a felület nem csak szárad, de pörkölődik. Ha tartósítás a sütés célja, a maghőmérsékletnek 100 fok fölöttinek kell lennie.

Ivóvíz tartósítás

[szerkesztés]
  • A tiszta ivóvíz teljesen sötét, pince hőmérsékletű (14 celsius) vagy hidegebb környezetben korlátlan ideig eltartható
  • A víz megromlását - poshadását több módon lassíthatjuk:
  • 4 celsius alatt a mikroorganizmusok szaporodása leáll.
  • Hozzáadott ecet, alkohol, ezüst, arany vegyület csökkenti és gátolja a kórokozókat.
  • Forralás megöli a kórokozókat, de a méreganyagok benne maradhatnak.
  • Faszénnel, perlittel való szűrés csökkenti a mikro szennyeződéseket.

Receptek főzéshez

[szerkesztés]