A hajszálágú köles a perjefélék családjába tartozó, világszerte elterjedt gyomnövény. A termesztett köleshez hasonlít, de bugája sokkal lazább, vékonyabb ágú.
Észak-Amerikában őshonos, de mára Eurázsiában, Dél-Amerikában és Ausztráliában is elterjedt invazív gyomnövény.
A hajszálágú köles 20-50 cm magas, lágyszárú, egynyári növény. Sziklevelei közül a legfiatalabb begöngyölt. A kifejlett növény üreges, csomós szára felálló, serteszőrös, a szárcsomókat pillás szőrök borítják. 15-35 cm hosszú levelei lándzsásak, ép szélűek (bár néha a kukoricához hasonlóan hullámosak), mindkét oldalukon szőrözöttek, de a felül kevésbé; a levéllemez alapja szőrkoszorúval szegélyezett.
Virágzata laza, erősen elágazó, vékony ágú buga, 15-50 cm hosszú és 7-20 cm széles. Az ágak többszörösen elágaznak, zöld- majd éretten vöröses-lilás színűek, érdes felületűek; és minden ágacska végén egy füzérke található. Füzérkéi 1-2 mm hosszúak és éréskor letörnek. A külső pelyva háromerű és legfeljebb feleakkora, mint a belső; mindkettő kihegyezett, szálkás csúcsú.
A toklászos termés 1,2-1,6 mm hosszú, tojásdad, mindkét végén hegyes. A toklászok olajszürkék, a hátin 5, a hasin 3 vékony, sárgás csíkkal. A mag fehér és 1,2 mm-es.
Parlagokon, útszéleken, gyomtársulásokban, gyomnövényként laza talajú kertekben, kapásokban fordul elő. Fényigényes, a száraz vagy közepesen nedves, alacsony tápanyagtartalmú talajt kedveli. A meszes talajt jól tűri.
Tavasztól nyár elejéig (egyes vélemények szerint egész évben) csírázik. Virágzása júniustól őszig tart.
Gyomnövényként károsítása kevésbé jelentős, az V. Országos Gyomfelvételézés során a 84. helyre került.