Pécs/Névadói/Surányi Miklós

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Surányi Miklós

Surányi Miklós út

A Mecsek oldalban húzódó utat nevezték el róla.
Surányi Miklós (Felső-mindszent, 1882. február 16. – Budapest, 1936. június 23.) újságíró, író.
Surányi Miklós a Baranya megyében lévő Felső-mindszenten, mai nevén Mindszentgodisán született.
Még Pécsett is kevesen ismerik, pedig elég neves újságíró és parlamenti tudósító volt az 1800-as évek végétől, aki véletlenül épp Pécsett tanult.
Gazdatiszti családból származott, a pécsi cisztercita gimnáziumban tanult; egy évvel előbb érettségizett, mint az ugyanoda járó Babits Mihály.
Pécsen jogi tanulmányokat folytatott, majd sikerült feljutnia Budapestre és 1903-ban a Magyarország című lap parlamenti tudósítója lett 1908-ig.
Surányi Miklós regényei nagyobb részt történelmi tárgyúak.
„Mindig hideg tárgyilagossággal, éles megfigyelő erővel, művészi célkitűzésekkel iparkodott dolgozni, személyei sorsán nem siránkozott, sokrétű történeteit a lelki mozgalmak gazdag részletezésével mondta el.” – írta az íróról Pintér Jenő, de ő is úgy látta, hogy „Surányi Miklós a romlott szerelmi élet nyomozója volt, idegingerlő könyvek szerzője, pesszimista dekadens. Az erotikum vörös fonalként húzódott végig regényírásán, még stílusa is a részegítő mámor páráját lehelte.”
Az író A nápolyi asszony című regényével aratta legnagyobb sikerét, néhány év alatt ötször adták ki. A legnagyobb felháborodást Egyedül vagyunk című életírása keltette, melyben a szerző részletesen tárgyalta Széchenyi István szerelmét sógornője, Karolina iránt.
Művét mint kegyeletet és a nemzeti érzést sértő alkotást sokan, sok helyen elítélték.