Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Bogarak/Orrszarvúbogár

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Oryctes nasicornis szócikkből átirányítva)

Állatok

Orrszarvúbogár


Orrszarvúbogár
Imágó


Orrszarvúbogár
(Oryctes nasicornis, Syn: -)
Más neve(i):


Az orrszarvúbogár egy Európában és Észak-Afrikában is előforduló rovarfaj, jellegzetes megjelenésű bogár. Nevét a hímek feje tetején látható, ívelt kinövésről kapta.

Megjelenés

A hím és a nőstény orrszarvúbogarak között látványos eltérések mutatkoznak. Bár a két nem nagyjából azonos méretű (24-45 milliméter hosszúságúak), a hímek előtorának jóval markánsabb a dudorodása, és ahol a hímeknek „szarvuk” van, a nőstények homlokán csak kisebb púp díszlik. A szarvnak egyébként nincs különösebb szerepe: mérete rendszerint egyenesen arányos viselőjének termetével, így szerepe lehet a hímek közti hierarchia békés eldöntésében.

Az orrszarvúbogarak alapszíne sötétbarna, bár a szárnyfedőkön találkozhatunk vörösesbarna árnyalattal.

Életciklus

Az orrszarvúbogár xilofág állat, ami azt jelenti, hogy imágó állapotban fák – főleg tölgyek – nedveit szívogatja. De nem csak a kifejlett állat kötődik a tölgyesekhez. A meleg tavaszi napokon megjelenő imágók legfőbb feladata a szaporodás. A nappal inaktív, táplálkozással foglalatoskodó orrszarvú bogarak szürkület és sötétség idején kapnak szárnya, de meglehetősen gyenge repülők. Ekkor zajlik a párkeresés.

A győztes hím megtermékenyíti nőstényt, majd hamarosan elpusztul. A nőstények akár őszig is elélhetnek. Petéiket leginkább korhadó fatörzsekbe, pusztuló rönkökbe rakják, de olykor komposztba is.

A petékből kelnek ki a nagy, sárgásfehér, görbült testű lárvák, a pajorok. Az óriás tőrösdarázs (Megascolia flavifrons) elsősorban az orrszarvúbogarak pajorjaiba rakja petéit, és lárvái hordozóikat fogyasztva nőnek fel.

Ezek az őket körülvevő korhadékkal táplálkoznak, ám mivel táplálékuk kevéssé tápláló, fejlődésük lassú: 2-4 éven keresztül rágják erős szájszervükkel a faanyagot, mire egy ősszel, úgy 10-12 centiméteres hosszt elérve a talajban üreget ásnak maguknak, és bebábozódnak. A meleg idők elérkeztével bújnak elő a kifejlett egyedek, melyek szárnyfedői ekkor még fehérek és lágyak, hogy megkeményedve újrakezdjék a ciklust.

Védettség

Bár a Természetvédelmi Világszövetség veszélyeztetett fajokat összegyűjtő Vörös Listáján nem szerepel, élőhelye folyamatos pusztítása miatt visszaszorulóban van élőhelye nagy részén. Magyarországon védett, eszmei értékét 10 000 forintban szabták meg.

Képek

Oryctes nasicornis


Magyar Wikipédia: Orrszarvúbogár
A Wikimédia Commons tartalmaz Orrszarvúbogár témájú médiaállományokat.