Állatok/Cincérfélék/Lonccincér
< Állatok | Cincérfélék
(Oberea pupillata szócikkből átirányítva)Állatok
Lonccincér
Lonccincér
- (Oberea pupillata, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az Lonccincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, loncon élő faj.
- Közép- és Dél-Európától Nyugat-Szibériáig előfordul. Elterjedt a Kárpátok hegyi erdeiben, hazánkba a tápnövényeivel együtt hurcolták be.
- A testhossza 16-18 mm.. Testalkata karcsú, megnyúlt. Az előtor nagyjából négyzet alakú; a szárnyfedők oldalvonalai a váll után kissé homorúak. Teste és lábai narancssárgák, feje és csápjai, valamint szárnyfedők (a narancssárga pajzsocska és környéke kivételével) feketék. Az előtor oldalain egy-egy fekete folt található,valamint a mellközépen a csípők előtt, a mellvég oldallemezének belső sarkában egy-egy kis folt, a potroh első három szelvényének közepe, valamint az utolsó haslemez vége fekete. A szárnyfedők szórtan és finomabban pontozottak, felületét finom, lesimuló szürke szőrzet fedi.
- Tápnövényei a loncfélék Lonicera fajok (jerikói-, tatár-, ükörkelonc). A lárvák a tápnövény ágaiban és törzsében található hosszanti járatokban táplálkoznak.
- A fejlődés két évig tart. A kifejlett egyedek májustól júliusig, napsütéses napokon láthatók, amint a tápnövény leveleinek fő ereivel táplálkoznak.
- Életciklusa két-három évig tart. Az imágó májustól szeptemberig rajzik. A tápnövény fiatal hajtásain, levelein táplálkoznak, a levél főerét fogyasztják, napsütéses időben röpködnek.
- Magyar Wikipédia: Lonccincér
