Növények/Vizinövények

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 7315 bájt

Növények

Vizinövények

Vizi növények a Tündértó mellett

A vízi növénytársulások viszonylag fajszegények, de az egyes társulások meglehetősen gyorsan váltják egymást.

A vízinövények A vízi életmódhoz igen sokféle, rendszertanilag meglehetősen távol álló családok növényei és igen különböző módokon alkalmazkodtak. A hazai vízi növénytársulásokban összesen 67 faj vesz részt 31 nemzetség és 21 család képviseletében.

Egyik víztükörről a másikra főleg a vándormadarak közreműködésével terjednek, de csak rövidebb távokon, mert a növény a levegőben gyorsan kiszárad és elpusztul.

A vízinövények alaktani csoportjai A rendszertani sokféleségből adódóan a vízinövények felépítése igen változatos, és ez a változatosság jelentősen meghatározza a társulások szerkezetét. A vízinövényeket Hans Luther (1949) nyomán három nagy csoportra osztjuk aszerint, hogyan kapcsolódnak az aljzathoz; a részletes felosztást Gustaf Einar Du Rietz (1930) alapján ismertetjük.

1. A haptofita (haptophyta, haptofiton) vagy tapadó növények nem gyökereznek, hanem a vízben levő különböző élő és élettelen tárgyakra tapadva bevonják azokat. Jellemzően ilyenek az w:algák és a w:vízi zuzmók, továbbá a w:mohák (pl. Fontinalis, Cinclidotus, Scapania undulata). Európában nem ismerünk ilyen jellegű magasabb rendű növényt, de a trópusiak közül ilyen az w:örvényvirágfélék családja (Podostemaceae), továbbá a w:perjefélék Japán és Észak-Amerika csendes-óceáni partvidékein gyepalkotó w:Phyllospadix nemzetsége.

2. A rizofita (rhizophyta, rizofiton) vagy gyökerező vízinövények a folyó- és állóvizek medrében gyökereznek. Ide tartoznak:

Hét típusukat különböztetjük meg:

  • stratiotid típus: A szapropélben számos mellékgyökérrel tapadó vízinövények. Vegetatív testük részben kiemelkedik a vízből. Télen az aljzatra süllyedve turióval vagy téli rügyekkel telelnek át (Stratiotes stb.);
  • elodeoïd típus: A vízfenéken gyökerező, hosszú, leveles hajtást fejlesztő vízinövények, úszó levelek nélkül. Alcsoportjai:
  • potamoid altípus, avagy szoros értelemben vett elodeoïdok
  • osztatlan levelekkel (Elodea spp., a Callitriche nemzetség Pseudocallitriche fajsora, Ruppia, Zannichellia, Najas és a legtöbb Potamogeton faj,
  • fűszerűen szálasak vagy fonalas levelekkel (parvopotamidok),
  • hosszabb hajtásukkal és szélesebb leveleikkel (magnopotamidok).
  • myriophylloid altípus: finoman osztott levelekkel, (Myriophyllum spp., Hottonia palustris, Ranunculus circinatus stb.);
  • batrachioid típus: A meder fenekén gyökerező vízinövények, amelyek alámerült és úszó levelei eltérő alakúak (w:mocsárhúr Callitriche nemzetség Callitriche fajsora, a Boglárka Ranunculus nemzetség Batrachium alnemzetségének legtöbb faja). Az alámerült levelek többnyire szálasak, lándzsásak vagy igen finom sallangokra tagoltak;
  • nymphoid típus: A vízfenéken gyökerező vízinövények el nem ágazó és többnyire levéltelen hajtással, nagy, feltűnő úszó levelekkel és (ritkán) nagy, alámerült levelekkel (w:tündérrózsa Nymphaea, w:tavirózsa Nuphar, Nymphoides, w:Úszó békaszőlő, Potamogeton natans, Polygonum amphibium f. natans, w:Lápi békabuzogány Sparganium minimum);
  • trapoid típus: Talajon gyökerező egyéves vízinövények hosszú, elágazó hajtással, úszó levélrózsával és szálas, lehulló, alámerült levelekkel pl. w:Sulyom Trapa natans);
  • vallisnerioid típus: A meder fenekén kúszó gyöktörzzsel rögzült vízinövények rövid hajtással és hosszú, szalagszerű, nyalábban vagy rózsában álló levelekkel (csavarthínár (Vallisneria spiralis), Zostera nana stb.);
  • isoëtoid típus: Nagyrészt amfibikus (kétéltű), gyökerező vízinövények rövid hajtással vagy gyöktörzssel; merev, tű- vagy szittyószerű tőlevelekkel (Isoëtes spp., Pilularia, Litorella, Lobelia dortmanna, Eleocharis acicularis, Eleocharis parvula stb.).

3. A planofita (planophyta, planofiton) növények szabadon úsznak vagy lebegnek a vízben. Méretük szerint két alcsoportba osztják őket:

  • a planktofitonok (planktophyta) mikroszkopikus,
  • a pleusztofitonok (pleustophyta) nagyobb termetű vízinövények, amelyeknek négy típusát különböztetjük meg:
  • lemnoid típus: kis, szabadon úszó vízinövények (w:Apró békalencse, Lemna minor, w:púpos békalencse Lemna gibba, gyökértelen vízidara Wolffia arrhiza, w:Moszatpáfrány Azolla caroliniana, Ricciocarpus natans stb.). Ezek a szervezetek a Ricciocarpus nemzetség kivételével a tápanyagban gazdag vizeket részesítik előnyben;
  • riccielloid típus: kis, közvetlenül a felszín alatt szabadon lebegő vízinövények (Keresztes békalencse Lemna trisulca, w:Úszómoha Riccia fluitans stb.). Ezek a szervezetek a tápanyagban szegény, w:disztróf vagy gyengén w:oligotróf vizeket kedvelik;
  • ceratophylloid típus: nagy, többnyire sallangosan osztott levelű, szabadon lebegő vízinövények, úszó levelek nélkül. Néhány faj színtelen iszaphajtással lehorgonyozhat. Nyáron a felszínhez közel helyezkednek el, ősszel a fenékre süllyedve tartós rügyekkel, vagyis turiókkal telelnek át. (w:Tócsagaz Ceratophyllum spp., a legtöbb w:Rence Utricularia faj stb.).
  • hydrocharoid típus: szabadon úszó vízinövények speciális úszó levelekkel és különleges áttelelő szervekkel (téli rügyekkel vagy sporokarpiummal – w:Békatutajfélék Hydrocharis spp., Vízinövények Salvinia spp. stb.).

A mérsékelt övi Európa növénytársulásait a rizofitonok és pleusztofitonok uralják.

Források[szerkesztés]


Nyíl.gif Lásd még: Növények gyógyhatása Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Vizinövények


Sablon:Vizinövények-trt

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vizinövények témájú médiaállományokat.