Gomba/Gyógygombák/Pecsétviaszgomba

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 8897 bájt

Növények gyógyhatása

Pecsétviaszgomba


Pecsétviaszgomba
Pecsétviaszgomba
(Ganoderma lucidum, Syn: -)
Más neve(i): -

A pecsétviaszgomba a Ganoderma nemzetséghez tartozó gombafaj.

Étkezési érték: ehető gomba.

A pecsétviaszgomba kemény termőtestű gombafaj, a kalap magassága 5 és 20 cm között változhat, amely egy – legtöbbször – oldalt fekvő tönkön ül. A gomba kalapja 1–3 cm vastag lehet, felszínét pedig sárgás, később vöröses (a vörösbarnától a vöröses-feketéig), sötétedő viaszréteg fedi. A gomba széle fehér, a hátoldalán fehéres, likacsos réteg helyezkedik el, minden egyes milliméteren 4–5 pórussal. A tulajdonképpeni tönk (gyakran csak tönk alakú alap) fényes, a vörösesbarnától a bíboron át, majdnem feketébe áthajló színekben pompázhat.

A pecsétviaszgomba falakó szaprofita vagy parazita gombafaj, mely mindenekelőtt lombfákon él. Tápnövényként elsősorban a tölgyet kedveli, emellett további lombhullató fajok, gyakrabban tűlevelűek (lucfenyő és erdeifenyő) is előfordulnak. A gomba előnyben részesíti a melegkedvelő tölgyeseket, elegyes tölgyeseket, ezen kívül a vörös tölgyeseket és a keményfás ligeterdőket. Ezen társulásokon kívül a pecsétviaszgomba megtalálható még sövényekben, parkokban és útszéleken, amennyiben ott a megfelelő tápnövény (tölgy vagy vörös tölgy) rendelkezésre áll. Az egyéves gomba fatörzseken, gyökereken található
A pecsétviaszgomba valószínűleg világszerte elterjedt, mégsem lehetünk ebben teljesen biztosak, mindenekelőtt a még ismeretlen rokonfajoktól való pontos elhatárolás bizonytalansága miatt. Az Északi flórabirodalomban elsősorban a mediterrán és a mérsékelt éghajlati övben elterjedt, Európában Dél–Skandináviáig lelhető fel. A pecsétviaszgomba Németországban az összes tájegységben elszórtan megtalálható. Magyarországon is gyakran fordul elő tölgyesekben. Tömeges megjelenése a fákon az erdő gyengültségére utal.


Termesztés[szerkesztés]

A vadon növő Ganoderma nagyon ritka és nehéz begyűjteni, ezért a gomba hatóanyag-tartalma általában nem optimális, hatása nehezen kiszámítható. 1970-ben a Kiotói Egyetem Élelmiszertudományi Kutatóintézetének technikusa, Dr. Yukio Naoi sikeresen alkalmazta a spóraszétválasztó termesztési módszert a Ganoderma termesztésére. A módszert 1975-ben vezették be Ázsiában, és mára széles körben elterjedt.

A pecsétviaszgombát természetközeli (rönkös) és intenzív (zsákos) módszerrel is lehet termeszteni, ugyanakkor a két módszer eltérő termésidőt eredményez. Egy élő rönköt nehezebben szőnek át a gombafonalak (hifák), hogy azokból micélium, majd termőtest képződhessen. Rönkös termesztés esetén a lombos keményfákat döntés után 15–20 napig fektetik, majd rövid rönkökre vágják, és a vágásfelületen oltják be. Az átszövetési idő 2–3 hónap. A rönköket a földbe süllyesztik. Az első termőtestek legkorábban a beoltást követő 6 hónap múlva jelennek meg. Az így beoltott rönkök 4–5 évig is teremnek. Zsákos termesztésnél enyhén (10–15%) dúsított keményfa-fűrészport használnak, 5%-os korpadúsítással, amelyet zacskókba töltenek. Az átszövetéshez 25–30 °C és kb. három hét szükséges. Az első gombakezdemények a 30–40. napon jelennek meg, a zacskók száját az 50. napon nyitják ki. A termőtestek fejlődéshez szobahőmérséklet, 100–200 lux fény, 90–95%-os relatív páratartalom és akár 60 nap szükséges. Ázsiában a fűrészport legalább 70% nedvességtartalmú 10–20% durva gabonakorpával, 1–2% kalcium-karbonáttal és gyakran 1% körüli szacharózzal dúsítják.

Jelentősége[szerkesztés]

A pecsétviaszgomba étkezési jelentősége nem kérdéses, azonban fakártevőként jelentéktelen. Kelet–Ázsiában gyógyszerként alkalmazzák. A gyógyászati alkalmazások célja az immunrendszer és a máj erősítése és az anyagcsere-folyamatok felgyorsítása. Ezekre azonban bizonyítékok nincsenek. Mint ahogyan minden gyógynövényben a biológiai anyag koncentrációja ingadozhat. Ehhez járulhat hozzá a más, közeli rokonságban élő fajokkal való keveredés, mely a Ganoderma lucidum hatékonyságát befolyásolhatja. A gombaspórákat is felhasználják.


Tartalmaz: glucan, xilan, oligoszaharidok
Gyógyhatása(i): A gyógyászatban erősítőszerként és gyógyszerként való gyakori felhasználásán alapszik az, hogy a pecsétviaszgombát kultúrnövényként is termesztik. A kínai elnevezés – Ling Zhi – „szellemnövényt” jelent, egyéb kínai nevei is használatban vannak: „a halhatatlanság gombája”, „tízezer éves gomba” és a „spirituális erő gyógynövénye”. Kínában úgy is tekintenek rá, mint a „gyógynövények királyára” és a hagyományos kínai orvoslásban gyógygombaként alkalmazzák. Ott a ginzenggel (Panax ginseng) egyenértékű. A gomba Kínában feltehetőleg már évezredek óta erősítőszerként használatos. - Az utóbbi 20 évben rengeteg új tudományos közlemény jelent meg a ganoderma gyógyító hatásáról, többek között igazolttá vált a szív- és érrendszerre kifejtett kedvező hatása, az idegrendszeri nyugtató hatása, immunrendszer támogató valamint gyulladáscsökkentő hatása is. Napi rendszeres, kis mennyiségű (1-2 mokkáskanálnyi őrlemény) fogyasztása hozzájárul a szervezetünk vitaminokkal, ásványi anyagokkal, nyomelemekkel, aminosavakkal történő feltöltéséhez is.
Gyógyhatása(i): Az utóbbi 20 évben rengeteg új tudományos közlemény jelent meg a ganoderma gyógyító hatásáról, többek között igazolttá vált a szív- és érrendszerre kifejtett kedvező hatása, az idegrendszeri nyugtató hatása, immunrendszer támogató valamint gyulladáscsökkentő hatása is. Napi rendszeres, kis mennyiségű (1-2 mokkáskanálnyi őrlemény) fogyasztása hozzájárul a szervezetünk vitaminokkal, ásványi anyagokkal, nyomelemekkel, aminosavakkal történő feltöltéséhez is.


Felhasználjuk:A pecsétviaszgombát természetközeli (rönkös) és intenzív (zsákos) módszerrel is lehet termeszteni, ugyanakkor a két módszer eltérő termésidőt eredményez. Egy élő rönköt nehezebben szőnek át a gombafonalak (hifák), hogy azokból micélium, majd termőtest képződhessen. Rönkös termesztés esetén a lombos keményfákat döntés után 15–20 napig fektetik, majd rövid rönkökre vágják, és a vágásfelületen oltják be. Az átszövetési idő 2–3 hónap. A rönköket a földbe süllyesztik. Az első termőtestek legkorábban a beoltást követő 6 hónap múlva jelennek meg. Az így beoltott rönkök 4–5 évig is teremnek. Zsákos termesztésnél enyhén (10–15%) dúsított keményfa-fűrészport használnak, 5%-os korpadúsítással, amelyet zacskókba töltenek. Az átszövetéshez 25–30 °C és kb. három hét szükséges. Az első gombakezdemények a 30–40. napon jelennek meg, a zacskók száját az 50. napon nyitják ki. A termőtestek fejlődéshez szobahőmérséklet, 100–200 lux fény, 90–95%-os relatív páratartalom és akár 60 nap szükséges.A pecsétviaszgombát számos legendában megemlítik és korábban talizmánként is szolgált. Az épületekben felakasztották, hogy megakadályozza a szerencsétlenséget.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A pecsétviaszgomba a Ganoderma nemzetség egy komplex, szűk rokonságához tartozik, melyeket részben a táptalajválasztás különböztet meg egymástól és rendszertani besorolásuk nem egyértelmű. Európában ehhez a nemzetséghez a következő fajok tartoznak: óriás lakkostapló (Ganoderma resinaceum), sötét lakkostapló (Ganoderma carnosum) és a Ganoderma valesiacum (egy vörösfenyőkön előforduló faj az Alpokból és a Kárpátokból). Európán kívüli fajai a hemlokfenyőn növő Ganoderma tsugae, a Ganoderma oregonese, illetve a Kelet–Ázsiából származó Ganoderma sinense és a Ganoderma japonicum.


Lásd még[szerkesztés]

Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pecsétviaszgomba témájú médiaállományokat.