Növények/Gyógynövény terápiák/Füstbelégzés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3930 bájt

Növények gyógyhatása

Füstbelégzés

Allergén növényekDísznövényekEhető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények‎ Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények‎ Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunk

Az egyes terápiás módszerek a betegségek bi­zonyos fajtái ellen használhatók, és gyakran több módszer együttesével érhető el a kívánt gyógyhatás.


Füstbelégzés

A köhögés, a hörghurut és a mellkasi teltségérzés közvetlen, direkt kezelése néhány gyógynö­vény füstjének beszívásával történik. Ez a beteg panaszainak azonnali, de időleges enyhülését eredményezi. A terápiás céllal elszívott gyógynövények, szemben a dohánnyal, nem tartalmaz­nak nikotint, vagy mást olyan anyagot, amely­nek rabjává válhat az ember.

A kezelés során kis mennyiségű gyógynö­vényt kell elszívni pipából vagy vízipipából. A tüdők megtelnek a füsttel, majd teljesen ki is lé­legezzük az anyagot. Egy kezelés alkalmával 6-10-szer lélegezzük be a füstöt.

Az e célra leggyakrabban használt gyógynö­vények a martilapu (Tussilago farfara), a rozma­ring (Rosmarinus officinalis), a molyhos ökörfark­kóró (Verbascum thapsus), az Eriodictyon californicum és a szarsza parilla (Smilax medica). A dohányzásról való leszoktatásban segít a he­lyette szívott hólyagos lobélia (Lobélia inflata), amit “indián dohánynak” is neveznek. A növény lobelint tartalmaz, amely hasonló a nikotinhoz, de nem minden hatásuk egyezik. Ily módon a hólyagos lobélia enyhíti a nikotinéhség érzetét, de nincs olyan sajátsága, amitől rá lehetne szokni.

A nyugati országokban számos gyógynövény cigaretta kapható. Ezek többsége olyan gyógy­füveket tartalmaz, amelyek a hörgőpanaszok ke­zelésére valók, ugyanakkor ezeket a cigarettá­kat kimondottan egy-egy aroma “jegyében” ke­verik, ezért nem biztos, hogy ugyanolyan hatá­sosak, mint egy gyógynövény készítmény, amit a kezelés céljára magunk állítunk össze. A leg­főbb hasznuk, hogy lehetőséget adnak a do­hányzás szenvedélyéről való lemondásnak.

Kínában általánosan használatos az asztma kezelésére az “Asztmacsillapító Cigaretta”. Ez körülbelül egy tucat gyógynövényt tartalmaz, és alapos vizsgálatok igyekeznek feltárni, kimutatni e cigaretta köptető hatását és alkalmasságát a mellkasi teltségérzés enyhítésében.

A csattanó maszlagot (Datura stramonium) – hívták régen tövisalmának is – széles körben használják az asztma kezelésére, gyakran oly módon, hogy elszívják a leveleit. Tudni kell azon­ban, hogy a növény rendkívül mérgező, és na­gyobb adagja nem csak súlyos idegrendszeri za­varokat okozhat, de végzetes is lehet. Ezért a Datura stramonium használata nem ajánlott.

Indiában közkedvelt a “Bidis” nevű gyógy­növény cigaretta. Szintén köhögés és mellkasi teltségérzés elleni gyógynövényekből áll, de tar­talmaz kis mennyiségben csattanó maszlagot is. Ez csak az utóbbi időkben derült ki, ami csök­kentette a cigaretta forgalmát az USA-ban.

A fekete ürmöt (Artemisia vulgaris) és az il­latos macska mentát (Nepeta cataria) nyugtató hatásukért, álmatlanság, nyugtalanság kezelé­sére szívják. A Damiana-t afrodiziákus hatásá­ért szívják.

A borsmentát (Mentha piperita) hűsítő men­toltartalmáért keverik a szívnivalóhoz. Az igazi édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) édes aromát kölcsönöz a keverékeknek.

A füstbelégzés csak kiegészítő kezelés lehet, amit a tüdő teljesítőképességére, állapotára való kellő odafigyeléssel szabad csak alkalmazni, hi­szen az égő növényi anyag szükségszerűen füst­részecskéket, kátrányt termel, amit a tüdőnek el kell tudni távolítania.