Ugrás a tartalomhoz

Növények/F/Fekete zászpa

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2181 bájt

Növények

Fekete zászpa

Fekete zászpa
Fekete zászpa
(Veratrum nigrum, Syn: -)
Más neve(i): -


A fekete zászpa a zászpafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, erdőkben élő mérgező, évelő növény.
Dél- és Közép-Európától kezdve Közép-Ázsián keresztül egészen Kínáig előfordul. Magyarországon a Dunántúli-középhegységben gyakori faj.
A 80-120 cm magas lágyszárú, évelő növény, gyöktörzse erőteljes, fekete, függőlegesen álló, járulékos gyökerekkel. Tőlevélrózsájában a levelek spirálisan helyezkednek el. A nyél nélküli levelek nagyok (kb 25 cm hosszúak és 10 cm szélesek), ellipszis alakúak, hegyesek, párhuzamos erezetűek, a levél az erek mentén redőzött.
Virágzata a szár tetején elhelyezkedő, elágazó füzér. Az elágazásokon sok esetben csak porzós virágok vannak. A virágok kicsik, csillag alakúak, hatszirmúak, sötét-bíbor vagy feketés-bíbor színűek. A virágkocsányok molyhosak.
Termése 1,5-2 cm hosszú toktermés.
Az egész növény mérgező. 1,3-1,5%-nyi, erősen irritáló hatású protoveratrin és germerin alkaloidákat tartalmaz, emellett kevésbé mérgező jervin alkaloida, veratramarin keserű glikozid és a protoveratrin bomlásterméke, a protoveratridin található benne.
Ha a legelő állatok elfogyasztják a szájnyálkahártya kipirosodik, megdagad, pupillájuk beszűkül, nyáladznak, izomrángás, remegés tapasztalható, emellett felfúvódás, hasmenés, szapora, felületes légzés, görcsök. Súlyos esetben elhullás is bekövetkezhet.


Lásd még: Mit-mihez


Magyar Wikipédia: Fekete zászpa
A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete zászpa témájú médiaállományokat.