Növények/D/Dárdás fűz
Megjelenés
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák - Cserjék • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyógynövények • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok

Dárdás fűz
- (Salix hastata, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A dárdás fűz a Malpighiales rendjébe, ezen belül a fűzfafélék családjába tartozó faj.
- A dárdás fűz elterjedési területe az Alpok és a Kárpátok. Ritka növény.
- A dárdás fűz elfekvő vagy felálló szárú, 1 méter magas cserje, ívben felemelkedő, sűrűn álló ágakkal. Legfiatalabb hajtásai elszórtan szőrösek, majd lekopaszodók. A tompa-barna színű vesszők kopaszok. 2-8 centiméter hosszú és 3-5 centiméter széles levelei lándzsásak, elliptikusak vagy tojásdadok, középen vagy közepük felett a legszélesebbek. Kifejlődve mindkét oldaluk kopasz és fénytelen, felül tompazöldek, fonákjukon szürkészöldek vagy fehéresek; szélük sűrűn és finoman fogazott. A levélnyél legfeljebb 5 milliméter hosszú; a pálhalevelek tojás alakúak, fogazott szélűek, néha hiányoznak. A virágzat a levelekkel egyidejűleg jelenik meg. A 3-5 centiméter hosszú és 1 centiméter széles porzós barkák felállók, murvapikkelyeik lándzsásak, hosszú szőrűek.
- A dárdás fűz alhavasi és havasi magas-kórós társulások lakója; nyirkos, főleg meszes talajokon nő, 2400 méter magasságig felhatol.
- A virágzási ideje május–augusztus között van.
Alfaja
[szerkesztés]- Salix hastata subsp. vegeta
Lásd még: Mit-mihez Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Dárdás fűz