Állatok/Hangyák/Bütyköshangya

Állatok

Bütyköshangya

---

Bütyköshangya

Közönséges bütyköshangya

Bütyköshangya

(Myrmica, Syn: -)

Más neve(i): -

A bütyköshangya a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe sorolt hangyák (Formicidae) családjának egyik neme több mint 200 kétszáz recens és több mint tucatnyi kihalt fajjal.

A nem alapvetően holarktikus: a fajok zöme az északi félteke mérsékelt égövi részein él. Emellett előfordul még az ezzel a faunaterülettel szomszédos orientális faunaterület magashegységeiben is.

Magyarországon 16 faja él:

1. Élôsködô bütyköshangya (Myrmica microrubra)
2. Élősdi bütyköshangya (Myrmica karavajevi)
3. Erdei bütyköshangya (Myrmica ruginodis)
4. Északi bütyköshangya (Myrmica vandeli)
5. Gyakori bütyköshangya (Myrmica sabuleti)
6. Hegyi bütyköshangya (Myrmica lobicornis)
7. Homoki bütyköshangya (Myrmica constricta)
8. Karcsú bütyköshangya (Myrmica rugulosa)
9. Kétszínű bütyköshangya (Myrmica schencki)
10. Közönséges bütyköshangya (Myrmica rubra)
11. Mocsári bütyköshangya (Myrmica gallieni)
12. Pusztai bütyköshangya (Myrmica specioides)
13. Réti bütyköshangya (Myrmica scabrinodis)
14. Sziki bütyköshangya (Myrmica curvithorax)
15. Sziklai bütyköshangya (Myrmica lonae)
16. Sztyeppi bütyköshangya (Myrmica deplanata)

Magyarországon leggyakoribb fajai: a

1. Közönséges bütyköshangya (Myrmica rubra, Myrmica laevinodis) és az
2. Erdei bütyköshangya (Myrmica ruginodis).

Hossza 3,5–5 mm — a legnagyobb termetű faj a 7–8,5 mm hosszú, Magyarországon a tengerszint fölött 800–1000 m-re élő Myrmica rubida .

Fullánkja fejlett. A magyarországi fajok közül a közönséges bütyköshangya (Myrmica rubra) csípése fájdalmas; a többi faj fullánkja az ember bőrét nem döfi át.

A potrohnyél második íze és a potroh első szelvénye között cirpelőszerve van; cirpelése emberi füllel is hallható.

Bolyaiban többnyire 2–3 megtermékenyített királynő él együtt. Fészkeit rendszerint kövek alatt, moha között rendezi be.

Sok faja tartós szociálparazita. Ezek királynői más bütyköshangya fajok fészkeibe települnek be, és ott ivaros utódok előállítására specializálódnak, a gazdafajt kizárólag dolgozók előállítására kényszerítve. Az élősködésnek ez a típusa az inkvilinizmus.

A fajok többségének fő tápláléka a mézharmat. Lárvái nem szőnek kokont a bábozódáshoz.

Több faja is különböző boglárkalepkék:

• hangyaboglárka (Maculinea, újabb nevén: Phengaris spp.),
• szalagos szerecsenboglárka (Aricia agestis) stb. lárváinak hangyagazdája. A hangyák és a hernyók együttélése egészen sajátos, alváltozatokkal.

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

Magyar Wikipédia: Bütyköshangya