Állatok/Molylepkék/Tarka szőlőmoly
< Állatok | Molylepkék
(Lobesia botrana szócikkből átirányítva)Állatok
Tarka szőlőmoly
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|Tarka szőlőmoly]]
Tarka szőlőmoly
- (Lobesia botrana, Syn: Polychrosis botrana)
- Más neve(i): keresztes szőlőmoly
- A tarka szőlőmoly, a rovarok osztályába tartozó lepkék rendjének, valódi lepkék alrendjébe tartozó molylepkék alrendjébe tartozó sodrómolyfélék családjának Magyarországon is honos faja.egyik faja.
- Megtalálható egész Európában, továbbá Ázsiában a Himalájától északra egészen Japánig, Észak- Afrikában és Észak- Amerikában is. Előfordul Magyarország minden szőlőtermő vidékén, bár nagyon eltérő gyakorisággal.
- Szürkésbarna összbenyomást keltő szárnyát zöldesszürke, sárgás rozsdabarna és kékesszürke foltok, sávok tarkázzák. A szárny fesztávolsága 10–17 mm. Zöldes színű hernyójának feje és nyakpajzsa fakósárga.
- A meleg, száraz időjárást szereti, ezért gyakorisági maximuma eltér a mérsékelten meleg és nedvesebb időt kedvelő nyerges szőlőmolyétól.
- Elterjedési területének nagy részén évi két nemzedéke van, de hazánkban például három. Az áttelelt bábokból kikelő lepkék április legvégén, illetve májusban rajzanak. Petéit egyenként ragasztja a fejletlen fürtök bimbóira, fedőlevélkéire, elvétve nyelére vagy a hajtásra.
- A tavaszi nemzedék 8–10 nap múlva kikelő hernyója a bimbóba furakodik, és kieszi annak belsejét, amitől a bimbó elszárad. Az első bimbó elpusztítása után a másodikba, majd a harmadikba furakodik be, és így pusztít mindaddig, míg a szőlő virágzása vagy testének növekedése ebben meg nem akadályozza. Ettől kezdve a fürtben él, és bimbókból, virágokból vagy később bogyókból gubancot szövöget össze magának – ebből jár ki este vagy éjjel táplálkozni. A szövedékről a fertőzött fürtök könnyen felismerhetők.
- A második és harmadik nemzedék a zöld és az érő bogyókat károsítja. A nyári eleji nemzedék hernyói zömmel májusban fejlődnek, majd a tőkefejre, karórepedésbe vagy az összekötött levelek, fürtök védett zugaiba vonulva fehér szövedékgubóban bábozódnak. A lepkék június második felében, július elején rajzanak, és petéiket egyesével a szőlőbogyókra rakják. Az utódaikból származó hernyók zömmel júliusban károsítanak. Egy-egy hernyó több bogyót is megrág – ráadásul a sérült bogyót könnyen megtámadják a penészgombák, és ilyenkor rothasztani kezdik a fürtöt.
- A nyár végi (őszi, áttelelő) nemzedék augusztus–szeptemberben rajzik. A hernyó szeptember végétől novemberig az érő szőlőbogyókat károsítja. Október–novemberben bábozódik, és így telel át a szőlőtőkén.
- A polifág hernyók fő tápnövénye a szőlő, aminek generatív részeit (virág, bogyó) fogyasztják. Emellett számos egyéb alternatív tápnövénye ismert:
- Borostyán (Hedera helix)
- Datolyaszilva (Diospyros kaki)
- Erdei iszalag (Clematis vitalba),
- Fagyal (Ligustrum sp.)
- Gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare)
- Gránátalma (Punica granatum)
- Hamvas szeder (Rubus caesius)
- Húsos som (Cornus mas),
- Jujuba kínai datolya (Ziziphus jujuba)
- Kökény (Prunus spinosa)
- Köszméte, Egres (Ries uva-crispa)
- Közönséges orgona (Syringa vulgaris)
- Lonc (Lonicera sp.),
- Nemes körte (Pyrus communis)
- Nemes szilva (Prunus domestica)
- Nyugati szamócafa (Arbutus unedo)
- Olajfa (Olea europaea)
- Ostorménfa (Viburnum lantana),
- Ribiszke, (Ribes rubrum)
- Rozmaring (Rosmarinus officinalis)
- Sóskaborbolya (Berberis vulgaris)
- Szegfű (Dianthus sp.)
- Tapadó vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia).
- Tengerihagyma (Drimia maritima)
- Vadcseresznye (Prunus avium)
- Vadszeder (Rubus fruticosus)
- Veresgyűrűs som (Cornus sanguinea)
- Laboratóriumban a hernyókat felnevelték számos más növényen is, de hazánkban a nyerges szőlőmoly mellett egyértelműen a szőlő legjelentősebb rovarkártevője (a szőlőilonca csak a hajtást károsítja).
- Másodlagos kártétele, hogy a megrágott fürtöket megtámadja a szürkepenész. A tarka szőlőmoly a melegebb, száraz évjáratokat, az ország déli részeit és a hegyek déli lejtőit kedveli.
Magyar Wikipédia: Tarka szőlőmoly
